A THURY-VÁR Nonprofit Kft. - Krúdy Gyula Városi Könyvtár Hagyj nyomot a világnak! címmel írópályázatot hirdetett kötetlen témában vers és kispróza (mese, elbeszélés, novella stb.) kategóriában. A pályázatra 25 alkotó nevezett Várpalotáról és környékéről. Egy alkotó legfeljebb három írást nyújthatott be, így összesen 65 művel kellett a szakmai zsűrinek megbirkóznia.
A Hagyj nyomot a világnak! írópályázat bírálói voltak:
Habár az egykori első világháborús csaták nem magyar földön zajlottak, a mi katonáink vére és könnye kötődik az emlékekhez. A galíciai dombokon levő katonatemetőkben magyar halottakra lelünk, a Lemberg környéki erdők avarja sok ezer magyar katona sírját takarja... A látogatók különös érzésekkel közelednek ezekhez az emlékekhez, ezért sajátos vezetőre van szükség hozzájuk.
A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság új bűnmegelőzési program megindítását kezdeményezi "Legyen útitársa a biztonság" címmel. Ennek része többféle REendőrségi és TURisztikai Toto (RETURT) elkészítése, amely megyénk turisztikai nevezetességeivel és megelőzéssel kapcsolatban tartalmaznak kérdéseket. A totó elérhető lesz elektronikusan (pl.
A 2015-ös év első negyedévében a következő dokumentumokat kölcsönözték a leggyakrabban:
A családszeretet egyik legkedvesebb kifejeződése, ha valaki megírja felmenőinek, őseinek történetét.
Az első palotai 1848-as forradalmi megmozdulásról Rosos Istvántól, Veszprém megye első alispánjától tudunk, aki folyamatosan írja jelentéseit a palotai eseményekről. Tőle tudjuk, hogy Palota mezővárosban lobogókkal ellátva, zene kíséretében nagyszámú nép gyűlt össze március 22-én délután három órakor, és „a szokott éljenzés” közepette fel-alá vonultak a városban éjszakába nyúlóan, ezzel fejezve ki rokonszenvüket a forradalom mellett. Palota ez idő tájt fontos postaállomás volt, tehát lakossága viszonylag gyorsan értesült minden pesti eseményről.
A jegyzőkönyvekben szereplő egyik személy leszármazottja a mai napon felhívott, és jelezte, hogy a családot sérti a közzététel, továbbá vitatják a jegyzőkönyvi tanúvallomásban szereplő adatokat.
Erkölcsi-etikai okokból teszem a kötelességemet, és azonnal eltávolítom az oldal tartalmát. Azoktól, akik joggal érzik úgy, hogy sértette az elhunyt családtagjuk emlékét ez a bejegyzés, ezúton bocsánatot kérek, és megkövetem őket!
Várpalota, 2016. április 5.
Budai László
A jegyzetben szereplő egyik személy leszármazottja a mai napon felhívott, és jelezte, hogy a családot sérti a közzététel, továbbá vitatják a már korábban könyvekben kiadott, Várpalotát kutató személyek által szerepeltetett adatokat.
Erkölcsi-etikai okokból tettem a kötelességemet, és azonnal eltávolítottam az oldal tartalmát. Azoktól, akik joggal érzik úgy, hogy sértette az elhunyt családtagjuk emlékét ez a bejegyzés, ezúton bocsánatot kérek, és megkövetem őket!
Várpalota, 2016. április 5.
A Turul című folyóirat 1903. évi 1. számában jelent meg az alábbi írás:
http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1901-03xw...
(Nem teljes névsor, segítsen, hogy minél több nevet ismerjünk meg!)
A várpalotai címer leírását a http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-varpalota.shtml oldalon találjuk, melyet Barna Gábor, a Címerszakértő és -Nyilvántartó Tudományos Iroda irodavezetője jegyez. Eszerint:
Szentmihályi Szabó Péter:
Kemény világ
Kemény világba születtünk.
Nem érdekel minket egy-két haláleset,
még akkor sem, ha tömeges.
Jól választottam? Kit érdekelhet?
Temetésekre én sem járok el.
A sajátomon majd pontosan megjelenek.
Szikráznak a csillagok odafent.
Fűtök keményen. A múltat tüzelem el,
a jövőért. Fent alszanak gyermekeim.
Érdekes cikkre hívom fel a figyelmet 1867-ből, amelyben szó esik arról, hogy állítólag Petőfi "grafittizett" a várfalra, hogy Bánta helynév Beatrix és Mátyás versenye után kapta a nevét Beatrix bánata révén, és hogy Pusztapalota aljában állítólag volt egy kép, amely Mátyás királyt kivont karddal ábrázolta, de mivel lőtáblának használták, már felismerhetetlen volt a cikk írásakor. A cikk egy szép tájképpel fejeződik be, és azzal a ma sem kevésbé aktuális gondolattal, miszerint: "A palotaiaknak kellemes kiránduló helyük ez, de fenntartására semmi gond nincs fordítva."
Kilencvennégy éve írták alá Trianonban a Kárpát-medencét politikai határokkal szétszaggató békediktátumot. A történelmi Magyarország tragédiája, hogy gyors szétesését nem volt képes megakadályozni az ekkor hatalomra kerülő és a meggyengülésben lehetőséget látó, végletekig idealista vezetőkkel megalakuló Népköztársaság. Nekünk nem Musztafa Kemal Atatürk jutott, csak Károlyi Mihály. A képmutató nyugat a törökök országát is megkísérelte felosztani, az ő Trianonjuk, a Sèvres-i békeszerződés szintén 1920-ban íratott alá.
"Két érdekesen összenőtt öreg bükkfát láttam a székesfehérvári püspökség tési erdeje, B) gazdasági osztályának 13/d részében, 30 éves bükk-, cser-, juhar-, lúc- és feketefenyő-faállományban. Az egyik bükk mellmagassági kerülete 242 cm, a másiké 300 cm, magasság a 30 m; 2-5 m magasságban egy 24 cm átmérőjű ággal mintegy vízszintes híddal egymáshoz vannak kapcsolva, mely ág mindkét fa törzsébe úgy van benőve és összeforrva, hogy észre sem vehető, melyik fa bocsájtotta ki az ágat.
Ez a bejegyzés csak egy próba, amely arra szolgál, hogy elindítsam a blogbejegyzések folyamát.