Blogok (Személyes szakmai hírek)

Pusztapalotáról 1867-ben

Érdekes cikkre hívom fel a figyelmet 1867-ből, amelyben szó esik arról, hogy állítólag Petőfi "grafittizett" a várfalra, hogy Bánta helynév Beatrix és Mátyás versenye után kapta a nevét Beatrix bánata révén, és hogy Pusztapalota aljában állítólag volt egy kép, amely Mátyás királyt kivont karddal ábrázolta, de mivel lőtáblának használták, már felismerhetetlen volt a cikk írásakor. A cikk egy szép tájképpel fejeződik be, és azzal a ma sem kevésbé aktuális gondolattal, miszerint: "A palotaiaknak kellemes kiránduló helyük ez, de fenntartására semmi gond nincs fordítva."

Trianonra emlékezve – Maderspach Viktor várpalotai kötődése

Kilencvennégy éve írták alá Trianonban a Kárpát-medencét politikai határokkal szétszaggató békediktátumot. A történelmi Magyarország tragédiája, hogy gyors szétesését nem volt képes megakadályozni az ekkor hatalomra kerülő és a meggyengülésben lehetőséget látó, végletekig idealista vezetőkkel megalakuló Népköztársaság. Nekünk nem  Musztafa Kemal Atatürk jutott, csak Károlyi Mihály. A képmutató nyugat a törökök országát is megkísérelte felosztani, az ő Trianonjuk, a Sèvres-i békeszerződés szintén 1920-ban íratott alá.

Savanyú Jóska akasztófája 1933-as lapból

"Két érdekesen összenőtt öreg bükkfát láttam a székesfehérvári püspökség tési erdeje, B) gazdasági osztályának 13/d  részében, 30 éves bükk-, cser-, juhar-, lúc- és feketefenyő-faállományban. Az egyik bükk mellmagassági kerülete 242 cm, a másiké 300 cm, magasság a 30 m; 2-5 m magasságban egy 24 cm átmérőjű ággal mintegy vízszintes híddal egymáshoz vannak kapcsolva, mely ág mindkét fa törzsébe úgy van benőve és összeforrva, hogy észre sem vehető, melyik fa bocsájtotta ki az ágat.

Oldalak