- Szerző: Budai László
- Hozzászólások: 0
Peregrinusaink - adalékok Palota kultúrtörténetéhez
Palota és környéke korai peregrinusai
Bécsi egyetem névsorában:
Bécsi egyetem névsorában:
Egy 1779-ben Egerben kiadott ,,Szertartáskönyv" a következőképpen határozza meg a templomi zászlók funkcióját: „A Zászlók azért nem mást jelentnek, hanem hogy mi igaz hivek a' Processiókban, vitézkedeo hadi sereg gyanánt, Krisztusnak zászlói alá egybe gyűlünk, hogy Istennek dütseosége, és lelkünknek üdveossege mellett látható, és láthatatlan ellenségünk ellen hartzollyunk, a' mint Szent Pál Apostol ama hires nevezetű keresztény vitézekreol szól .. .
Részletek Pacsuné Fodor Sára: A palotai csapók című hatalmas szorgalommal megírt, rendkívül adatgazdag dolgozatából, amelyben az egykori Palota mezőváros leggazdagabb rétegének, a csapóknak a történetét dolgozta fel.
Javában tombol a nyár, és bizony, ilyenkor sokszor azt érezzük, hogy akármennyi vizet iszunk, nem múlik szomjunk.
Ilyenkor az izzadás következtében sok ásványi anyagot is veszít szervezetünk, ezért azt is érdemes pótolni. De hogy tehetjük ezt természetes úton?
Természetesen ajánlatos ilyenkor több levest fogyasztani, nyers zöldséget, gyümölcsöt, turmixot, de készíthetünk ivóleveket is gyümölcs-centrifugával.
Részlet Szíj Rezső könyvéből (Sz. R.: Mezőgazdálkodás Várpalotán. Adatok Inota, Palota, Pét gazdaságtörténetéhez. (Bp.: Szenczi Molnár Társaság, 1999) p. 33-40.)
A gyógynövények gazdag világát barangolhatjuk be a Gyógynövények kincsestára című könyv segítségével, melyben bőséges információt találunk a különböző gyógyhatású növények azonosításáról, gyógyászati, étkezési és kozmetikai felhasználásáról.
Palota vára 1561. július 29-én megszemlélt lovas katonáinak jegyzéke
Egy könyvtári tanulmányban újra találkoztam könyvtárunk egykori blogjának nevével, ahol igazából elismerő szavakkal illették webes naplónkat. Úgy gondoltam, ennek örömére írok róla pár sort.
2008. április 14-ei az első bejegyzésünk, melyben a "Veszíts el egy könyvet" akciónkra hívtuk fel a figyelmet, majd 2008. június után kerek év kihagyással lett rendszeres a blog vezetése, majd a Freeblog szolgáltatás megszűnése miatt 2012. április 26-ai dátummal került fel az utolsó blogbejegyzésünk, tehát majdnem napra pontosan négy évig működött a blogunk.
Sikeresen lezajlott Helmrich Márta csuhé kiállításának megnyitója, melyet 2016. május 15-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás érdekessége, hogy – az okostelefonok technikai lehetőségeit kihasználva – a különböző életképeket és történeteket megjelenítő babák mellé úgynevezett QR-kódokat is elhelyeztünk. A QR-kódok lényege, hogy a vonalkódhoz hasonlóan információt tároljanak, hogy az adott helyszínen egy adott QR-kódon keresztül elérhetők legyenek a vonatkozó multimédiás tartalmak.
Dózsa György parasztfelkelésének egy kevésbé közismert fejezete Palota környékén zajlik. Már Dózsa főseregeinek megverése után, a temesvári csata után, valamikor 1514 júliusának második felében a Dunántúlon történik nagyobb lázadás egy bizonyos Sós Domonkos (némely forrás szerint Sós Demeter) vezetésével. A felkelés részleteiről egyedül Istvánffy Miklós történetíró számolt be:
2015 decemberében könyvtárunk a Könyvtári érdekeltségnövelő támogatás keretében nyert pénzösszegből közel 400 új dokumentumot tudott megvásárolni. A beszerzett könyvek listáját itt olvashatják.
Könyvtárunkban 2004 óta folyik számítógépes kölcsönzés. Az általunk használt rendszer segítségével elkészültek a leggyakrabban kölcsönzött dokumentumok toplistái évenkénti bontásban.
"A szivárvány álom festője és tanítója" - beszélgetés Újhelyi Gáborról
A Várpalotán született M. Nagy Miklós nemrég visszatért városunkba, igaz, „csak” egy könyvbemutató erejéig, melyre a Krúdy Gyula Városi Könyvtárban került sor. Ha nem is egy bomba nő...című regény szerzőjével Budai László könyvtárvezető beszélgetett.
Egy, sajnos nem kevés családot érintő nehézség, a „problémás gyermekek” terápiás kezelési lehetőségéről hallhattunk kiváló előadást egy fiatal szakembertől, Forgács Zsófiától, az agárdi Tóparti Szakambulancia és Pedagógiai Szakszolgálat konduktorától.
Talán nem köztudott, hogy a bejegyzés címében olvasható híres és sokat idézett gondolatot egy Pétfürdőn tartott előadás során mondta el Németh László. Most ezzel a blogbejegyzéssel igyekszem rá felhívni a figyelmet, illetve javaslom elolvasásra a Sajkódi esték című kötetét is, amelyben többek között az alábbi gondolatok is olvashatóak:
Ki gondolná, hogy a korabeli, XVI–XVII. századi hírmondás mai szemmel nézve éppenséggel szórakoztató is tud lenni? Márpedig nincs is annál érdekesebb és mulatságosabb, mint régi nyelven írt szövegeket olvasni. Minél nagyobb időbeli távolságot járunk be a mai és elődjeink nyelvhasználata között, annál nagyobb az élvezet.
Nemcsak az ízes szóhasználat tekintetében, de a témát nézve is izgalmas olvasmány az Asszonyok és férfiak tüköre című könyvgyűjtemény.
Ez az adat valószínűleg a palotai "Reitschul"-hoz adalék, hogy volt Palotán egy országos összeírásban is számon tartott ló:
DOMINO [nevű ló]:
Pej mén. Nevelte Sir Graham 1813. Anyja Remembrancer an Masquerade; apja Buzzard; további származása bizonytalan, de úgy tartják anyja Totterella, apja Dungannon volt.
A Bécsi versenzésre hozta Lord Londondery később Gr. Zichy István sajátja lőn Palotán, hol honi fajú kanczákat hágott.