A várpalotai címer leírását a http://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzat-varpalota.shtml oldalon találjuk, melyet Barna Gábor, a Címerszakértő és -Nyilvántartó Tudományos Iroda irodavezetője jegyez. Eszerint:

"Várpalotának már a középkorban volt címere. A mai címerforma az Újlakyak címeréből őrzi a vágásos formát, a sisakszárny pedig a Drágffyak történelmi sisakcímeréből származik. Várpalotának mint mezővárosnak is volt címere, melyben már szerepel a nyitott korona - amely a mezővárosok szabadságjogait szimbolizálta. A címer hasított barokk pajzs, jobb oldali mezeje aranymezőben fekete fél sasszárny, bal oldali mezeje vörös és ezüsttel vágott - az Árpád-kori címerekhez hasonlóan. A pajzson leveles nyitott korona van, címersisak."

Nem tudjuk, hogy a szerző honnan vette adatait. Az biztos, hogy mezővárosként lehetett címere Palotának már akár 1453-ban is, amelyik évből megmaradt egy a mezőváros elöljárósága által Pozsony városnak írt levél. A Várpalota címerben szereplő vörös-ezüst vágásos mezőre elfogadható magyarázat az Újlaki-család címerének vágásos formája. Ennek Várpalotához köthető emléke az alábbi 1442-ben Bátorkő várában keltezett – DL 13683 azonosítójú – oklevél Újlakiék címerét ábrázoló pecsétje, (1./a A pecsét fotóit lásd alább) illetve az 1445-ben Palota várában keltezett oklevélen (DL 102496) megmaradt Újlaki-pecsét (1./b A pecsét fotóját lásd alább).

A címer másik felében található sasszárny eredeztetése nagyon bizonytalan a szakirodalomban.

Kevésbé érthető, hogy a szerző miért a Drágffy-család címerével magyarázza a város címerében látható fekete fél sasszárnyat. A Drágffy-családnak ugyanis jelenlegi tudásunk szerint Palotához legfeljebb annyi köze van, hogy Drágffy Bertalan, II. Ulászló Újlaki Lőrinc ellen folytatott 1494-es hadjáratának vezére – némely feltételezések szerint – Palota várát is elfoglalta a királynak.
(2. A Drágffy-család címerét lásd alább.)

Ha megnézzük a Báthory-család címerét, amelyet – Szíj Rezső okfejtése szerint – megtalálunk a Thury-vár bejárata felett egy utólagos beépítésű kövön, illetve néhányan azt feltételezik, hogy Bátorkő nevének eredetét e család nevéből lehet származtatni, akár az ő sasszárnyas sisakdíszük is lehetne a címerben látható motívum származási helye.            
(3/a. A várfalba épített címer Szíj Rezső által közölt fotóját illetve 3/b a Báthory-család címerét lásd alább.)

Ilyen alapon nem vethetjük el azt a feltételezést sem, amíg nem találunk valamilyen biztos nyomot a címer fél sasszárnyának eredetéről, hogy esetleg a Podmaniczky-család címeréből származik e címermotívum. (4. Podmaniczky-család címerét lásd alább.)

Érdekességképpen jegyzem meg, hogy a Szalók nemzetség címerének – amelyet I. Ulászló adományozott a családnak – a sisakdísze szintén egy fekete sasszárny volt, egészen pontosan „a pajzsalakkal megrakott zárt fekete sasszárny”. A Szalók nemzetség ősének az Anonymus által említett Ősbőt másképpen Öcsöböt tekintette. (5. A címert lásd alább.)

A II. világháborút követő időszakban nem használták a város korábbi címerét, de újat sem alkottak egészen a 70-es évekig, amikor Piros Tibor Munkácsy-díjas grafikusművész szocialista címert tervezett Várpalotának.    (Lásd 6. számú képmelléklet)           
A város címere végül 1990-től – kis módosítással – újra a történelmi címer lett (lásd 7/a. számú képmelléklet), amelyet a XX. század elejéről származó pecsétlenyomaton is láthatunk (Lásd 7/b. számú képmelléklet)        

Végül mégsem tehetem meg, hogy ekkora bizonytalanságban hagyjam a kedves olvasót: így írt 1989-ben a heraldika (címertan) egyik legkiemelkedőbb tudósa, Nagybákay Péter Pacsuné Fodor Sára helytörténet-kutatónak Várpalota történelmi címerében található elemek eredetéről:

„… mellékelten küldöm az Országos Levéltárból kikért hivatalos irat másolatát, amely egy nagyon szép – és megítélésem szerint évszázadokon át használt – városi (helyesebben 1911-ben községi) címert mutat. Meggyőződésem, hogy kevés régi mezővárosnak van hasonló, heraldikai szakmai szempontból is ilyen tökéletes szép címere.”
[...]
„Sok város, település a régi földesúr címeréből vett át elemeket. Nekem úgy tűnik, hogy itt a vörös és fehér vágások – bár az Árpád-ház címerére utalnak – tulajdonképpen az Újlaky-család címerén keresztül kerültek Palota címerébe, és valószínű, hogy a sasszárny is, mert az Újlaky-család címerében – ha nem is ilyen formában – szárny található. Nem hiszem, hogy a Podmaniczky család címere összefüggésben lenne a palotai címerrel. A korona, az ötágú leveles korona egyáltalán nem lényeges kelléke a címernek. A rangkoronák (a nemesi ötágú, a bárói hét, a grófi kilenc) inkább önállóan voltak használatosak, illetve a főnemességnél a címer fölött is, de az ágak végén rendszerint kis gömb volt. A Palota címere fölött látható leveles ún. nyitott korona inkább nemesi címerek sisakja fölött látható sablonos koronára emlékeztet, s talán áttételesen a mezőváros szabadságjogait hangsúlyozta, de sokkal valószínűbb, hogy csak dísz.”

Mivel azóta sem került elő semmilyen újabb nyom, bizonyíték, irat, ami Nagybákay feltételezését cáfolná, illetve az alternatív elképzelések pedig gyengébbeknek tűnnek, így egyelőre azt kell feltételeznünk, hogy a várpalotai címer elemei – mindkét oldalán! – az Újlaki-család címeréből származnak. 

 

 

Budai László

1/a.:

 

 

 

 

1/b.:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2.:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3/a.:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3/b.:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.:

5.

6.:

7/a.:

7/b.:

kulcsszó: helytörténet, Várpalota, címertan, címer