- Szerző: Budai László
- Hozzászólások: 0
Volt-e alagút a várpalotai várban?
Alig van vár a Kárpát-medencében, amelyhez a néphit nem köt valamiféle alagutat. Nincs ez másképpen Várpalotán sem.
Alig van vár a Kárpát-medencében, amelyhez a néphit nem köt valamiféle alagutat. Nincs ez másképpen Várpalotán sem.
Idén éppen száztíz éve, hogy meghalt az utolsó híres betyár, Savanyú Jóska. A népi hősökként tisztelt zsiványok szinte az összes magyar tájegységben léteztek: a nógrádi „úri betyár” Krúdy Kálmántól kezdve a dél-alföldi Rózsa Sándoron át a somogyi Patkó Pista és Jancsi testvéreken keresztül – akik a népi legendákban már egy személlyé, Patkó Bandivá változtak –, egészen a borsodi Angyal Bandiig rengeteg betyárt ismerünk.
Forrás: MNL VeML IV. 1. E. cc. 1819-1820
A’ Weszprémi járásban s’ különösképpen a’ belölírtt Szolga Bírónak Numerussában találkozó nemességnek öszveírása. (ÖSZVEIRÁSA A TEKINTETES NEMES VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN, A’ veszprémi Közép JÁRÁSBAN LAKÓ, VAGY BIRTOKOS ORSZÁGOS, VAGY STATUSBÉLI NEMES URAKNAK)
"Jóllehet a Bakony-hegység főként mészkőből és dolomitból van felépítve, mégis nem sok oly vad, bizarr, félelmetes, csipkés él, csúcs, fal látható, mint az Alpok némely vidékén. Ennek magyarázata bizonyára az, hogy idők folyamán a víz és szél és egyéb behatások simítottak az ősi arculat redőin. Néhány különösen érdekes sziklát a következőkben sorolok fel:
[...]
A 2017-es év első félévében olvasóink a következő dokumentumokat kölcsönözték a leggyakrabban:
20. Öskün van egy fa, a melynek sudarán minden évben Mária jelenik: a nép tömegesen jár e fához búcsúra; mert a ki ott eseng bújában segélyért, az üdvözül. ("Csudafa" - BL)
[...]
2016-ban olvasóink a következő dokumentumokat kölcsönözték a leggyakrabban:
Családkutatásom során akadtam rá Fizély Sándor halálesetének anyakönyvi bejegyzésére. Nevét sosem hallottam, sőt a várpalotai bányászattal foglalkozó helytörténet-kutatóink számára sem volt ismerős. Úgy gondoltam, érdemes lenne róla összegyűjteni, amit lehet.
Keveset tudhatunk róla egyelőre, ritka neve alapján megállapítható a hungaricana.hu adatbázis találatai alapján, hogy családja régi bányászcsalád.
Mezőszegedi Szegedy Bálint (1657–1698)
Bécsi egyetem névsorában:
Egy 1779-ben Egerben kiadott ,,Szertartáskönyv" a következőképpen határozza meg a templomi zászlók funkcióját: „A Zászlók azért nem mást jelentnek, hanem hogy mi igaz hivek a' Processiókban, vitézkedeo hadi sereg gyanánt, Krisztusnak zászlói alá egybe gyűlünk, hogy Istennek dütseosége, és lelkünknek üdveossege mellett látható, és láthatatlan ellenségünk ellen hartzollyunk, a' mint Szent Pál Apostol ama hires nevezetű keresztény vitézekreol szól .. .
Részletek Pacsuné Fodor Sára: A palotai csapók című hatalmas szorgalommal megírt, rendkívül adatgazdag dolgozatából, amelyben az egykori Palota mezőváros leggazdagabb rétegének, a csapóknak a történetét dolgozta fel.
Javában tombol a nyár, és bizony, ilyenkor sokszor azt érezzük, hogy akármennyi vizet iszunk, nem múlik szomjunk.
Ilyenkor az izzadás következtében sok ásványi anyagot is veszít szervezetünk, ezért azt is érdemes pótolni. De hogy tehetjük ezt természetes úton?
Természetesen ajánlatos ilyenkor több levest fogyasztani, nyers zöldséget, gyümölcsöt, turmixot, de készíthetünk ivóleveket is gyümölcs-centrifugával.
Részlet Szíj Rezső könyvéből (Sz. R.: Mezőgazdálkodás Várpalotán. Adatok Inota, Palota, Pét gazdaságtörténetéhez. (Bp.: Szenczi Molnár Társaság, 1999) p. 33-40.)
A gyógynövények gazdag világát barangolhatjuk be a Gyógynövények kincsestára című könyv segítségével, melyben bőséges információt találunk a különböző gyógyhatású növények azonosításáról, gyógyászati, étkezési és kozmetikai felhasználásáról.
Palota vára 1561. július 29-én megszemlélt lovas katonáinak jegyzéke
Egy könyvtári tanulmányban újra találkoztam könyvtárunk egykori blogjának nevével, ahol igazából elismerő szavakkal illették webes naplónkat. Úgy gondoltam, ennek örömére írok róla pár sort.
2008. április 14-ei az első bejegyzésünk, melyben a "Veszíts el egy könyvet" akciónkra hívtuk fel a figyelmet, majd 2008. június után kerek év kihagyással lett rendszeres a blog vezetése, majd a Freeblog szolgáltatás megszűnése miatt 2012. április 26-ai dátummal került fel az utolsó blogbejegyzésünk, tehát majdnem napra pontosan négy évig működött a blogunk.
Sikeresen lezajlott Helmrich Márta csuhé kiállításának megnyitója, melyet 2016. május 15-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás érdekessége, hogy – az okostelefonok technikai lehetőségeit kihasználva – a különböző életképeket és történeteket megjelenítő babák mellé úgynevezett QR-kódokat is elhelyeztünk. A QR-kódok lényege, hogy a vonalkódhoz hasonlóan információt tároljanak, hogy az adott helyszínen egy adott QR-kódon keresztül elérhetők legyenek a vonatkozó multimédiás tartalmak.