20. Öskün van egy fa, a melynek sudarán minden évben Mária jelenik: a nép tömegesen jár e fához búcsúra; mert a ki ott eseng bújában segélyért, az üdvözül. ("Csudafa" - BL)

[...]

Családkutatásom során akadtam rá Fizély Sándor halálesetének anyakönyvi bejegyzésére. Nevét sosem hallottam, sőt a várpalotai bányászattal foglalkozó helytörténet-kutatóink számára sem volt ismerős. Úgy gondoltam, érdemes lenne róla összegyűjteni, amit lehet.

Keveset tudhatunk róla egyelőre, ritka neve alapján megállapítható a hungaricana.hu adatbázis találatai alapján, hogy családja régi bányászcsalád. 

Palota és környéke korai peregrinusai

Bécsi egyetem névsorában:

Részletek Pacsuné Fodor Sára: A palotai csapók című hatalmas szorgalommal megírt, rendkívül adatgazdag dolgozatából, amelyben az egykori Palota mezőváros leggazdagabb rétegének, a csapóknak a történetét dolgozta fel.

Részlet Szíj Rezső könyvéből (Sz. R.: Mezőgazdálkodás Várpalotán. Adatok Inota, Palota, Pét gazdaságtörténetéhez. (Bp.: Szenczi Molnár Társaság, 1999) p. 33-40.) 

A gyógynövények gazdag világát barangolhatjuk be a Gyógynövények kincsestára című könyv segítségével, melyben bőséges információt találunk a különböző gyógyhatású növények azonosításáról, gyógyászati, étkezési és kozmetikai felhasználásáról.

Palota vára 1561. július 29-én megszemlélt lovas katonáinak jegyzéke

Egy könyvtári tanulmányban újra találkoztam könyvtárunk egykori blogjának nevével, ahol igazából elismerő szavakkal illették webes naplónkat. Úgy gondoltam, ennek örömére írok róla pár sort.

2008. április 14-ei az első bejegyzésünk, melyben a "Veszíts el egy könyvet" akciónkra hívtuk fel a figyelmet, majd 2008. június után kerek év kihagyással lett rendszeres a blog vezetése, majd a Freeblog szolgáltatás megszűnése miatt 2012. április 26-ai dátummal került fel az utolsó blogbejegyzésünk, tehát majdnem napra pontosan négy évig működött a blogunk.

Sikeresen lezajlott Helmrich Márta csuhé kiállításának megnyitója, melyet 2016. május 15-ig tekinthetnek meg az érdeklődők. A kiállítás érdekessége, hogy – az okostelefonok technikai lehetőségeit kihasználva – a különböző életképeket és történeteket megjelenítő babák mellé úgynevezett QR-kódokat is elhelyeztünk. A QR-kódok lényege, hogy a vonalkódhoz hasonlóan információt tároljanak, hogy az adott helyszínen egy adott QR-kódon keresztül elérhetők legyenek a vonatkozó multimédiás tartalmak.

Dózsa György parasztfelkelésének egy kevésbé közismert fejezete Palota környékén zajlik. Már Dózsa főseregeinek megverése után, a temesvári csata után, valamikor 1514 júliusának második felében a Dunántúlon történik nagyobb lázadás egy bizonyos Sós Domonkos (némely forrás szerint Sós Demeter) vezetésével. A felkelés részleteiről egyedül Istvánffy Miklós történetíró számolt be:

2015 decemberében könyvtárunk a Könyvtári érdekeltségnövelő támogatás keretében nyert pénzösszegből közel 400 új dokumentumot tudott megvásárolni. A beszerzett könyvek listáját itt olvashatják.