Egy, sajnos nem kevés családot érintő nehézség, a „problémás gyermekek” terápiás kezelési lehetőségéről hallhattunk kiváló előadást egy fiatal szakembertől, Forgács Zsófiától, az agárdi Tóparti Szakambulancia és Pedagógiai Szakszolgálat konduktorától.

A Lakatos Katalin által kifejlesztett módszer neve: TSMT, azaz Tervezett szenzomotoros terápia. A terápia lényegének megértéséhez az alábbi piramisban összefoglalható tanuláselméleti modellt tekintettük először át:

A piramis szintjei egymásra épülnek, vagyis az egyes szinteken található struktúrák és funkciók az alattuk lévő fejlődési szintek egészsége nélkül nem lehetnek egészségesek. Ha az alacsonyabb szintű rendszerek, részterületek lassabban vagy hibásan működnek, éretlenek vagy összehangolatlanok a többivel, ezek akadályozni fogják a tanulási folyamatot.

Erre szemléletes példát hozott az előadó: ha egy gyermek az általa olvasott szöveget nem képes intellektuálisan értelmezni – akár úgy sem, hogy egyébként tökéletesen olvassa fel –, vagyis a fejében a szöveg tartalmáról nem alakul ki egy kerek egész gondolatsor, akkor a pedagógus – a jelenlegi nevelési-oktatási rendszerből fakadó „logikus” – reakciója az, hogy gyakoroltatja az olvasást a gyermekkel. Ha másodszor, harmadszor sem megy a szövegértelmezés, akkor másodszor és harmadszor is erőlteti a szöveg olvasását. Holott lehet, hogy a gyermekkel nem kognitív-intellektuális szinten (vagyis a gyermek szorosan vett értelmi képességével, tudatos gondolkodásával) van baj, hanem ennél „mélyebben”, a piramis alsóbb szintjein kell keresni a megoldást. Másképpen fogalmazva, nem az értelmi képességét kell fejleszteni, és e szintnek megfelelő gyakorlatokkal – a példa esetében: olvasással – kell(ene) kezelni a tanulási nehézséget, hanem az intellektus egészséges működéséhez szükséges alacsonyabb szintű rendszerek fejlesztésével. Vagyis ez azt jelenti, hogy:

1. szenzoros (érzékelő szervekkel kapcsolatos), majd a szenzomotoros (mozgató és érzékelő szervek összehangolásával kapcsolatos) fejlesztésre,
2. perceptuomotoros (az észlelési és mozgási rendszerek összerendezettségével kapcsolatos) fejlesztésre

lehet szükség ahhoz, hogy a gyermek értelmi fejlődését optimális pályára állítsuk: tanulási/értelmi fejlődésében észlelt elmaradását csökkentsük illetve megszüntessük. A TSMT lényege, hogy ha a tanuláspiramis valamelyik alsóbb szintjén elmaradás (deficit) észlelhető, akkor elsődlegesen ezen a szinten kell kezelni. A TSMT tehát minden esetben alulról-fölfelé történő építkezésben megnyilvánuló terápiás módszer, vagyis a legalsóbb (szenzoros, szenzomotoros) szinttől kezdi a fejlesztést, hogy aztán fokozatosan bekapcsolhassa a magasabb funkciókat célzó gyógypedagógiai illetve logopédiai fejlesztéseket is.

Hatalmas felelőssége van a szülőknek, pedagógusoknak, és az érintett gyermekek környezetében található minden felelős felnőttnek, hiszen minél mélyebb szinten van a baj, annál fontosabb a gyermek egészséges/optimális fejlődése szempontjából, hogy a terápiát a lehető legkorábban elkezdjék alkalmazni.

A TSMT egyéni terápiája egyénre szabottan kialakított tréning, amely heti 3-7 alkalomból áll, alkalmanként 30-45 perc, és amelyet a szülő végez – a tréner által begyakoroltatott módon – gyermekével otthon, majd 6-8 hét után a szakértő a fejlődés mértékét megvizsgálva új feladatsort állít össze számukra.

Milyen gyermekeknek segít(het) ez a terápia?

• Koraszülött gyermekeknek,
• pszichés és részképesség zavarral küzdő gyermekeknek,
• autisztikus tüneteket mutató gyermekeknek,
• mozgáskorlátozottsággal élő gyermekeknek.

Akit érdekel, annak az előadó elérhetőségeit alább megadjuk:

Forgács Zsófia
konduktor, TSMT terapeuta

Elérhetőség:
+36 30 62 38 125

Budai László