Habár az egykori első világháborús csaták nem magyar földön zajlottak, a mi katonáink vére és könnye kötődik az emlékekhez. A galíciai dombokon levő katonatemetőkben magyar halottakra lelünk, a Lemberg környéki erdők avarja sok ezer magyar katona sírját takarja... A látogatók különös érzésekkel közelednek ezekhez az emlékekhez, ezért sajátos vezetőre van szükség hozzájuk.

A 2015-ös év első negyedévében a következő dokumentumokat kölcsönözték a leggyakrabban:

Az első palotai 1848-as forradalmi megmozdulásról Rosos Istvántól, Veszprém megye első alispánjától tudunk, aki folyamatosan írja jelentéseit a palotai eseményekről. Tőle tudjuk, hogy Palota mezővárosban lobogókkal ellátva, zene kíséretében nagyszámú nép gyűlt össze március 22-én délután három órakor, és „a szokott éljenzés” közepette fel-alá vonultak a városban éjszakába nyúlóan, ezzel fejezve ki rokonszenvüket a forradalom mellett. Palota ez idő tájt fontos postaállomás volt, tehát lakossága viszonylag gyorsan értesült minden pesti eseményről.         

A jegyzőkönyvekben szereplő egyik személy leszármazottja a mai napon felhívott, és jelezte, hogy a családot sérti a közzététel, továbbá vitatják a jegyzőkönyvi tanúvallomásban szereplő adatokat.

Erkölcsi-etikai okokból teszem a kötelességemet, és azonnal eltávolítom az oldal tartalmát. Azoktól, akik joggal érzik úgy, hogy sértette az elhunyt családtagjuk emlékét ez a bejegyzés, ezúton bocsánatot kérek, és megkövetem őket! 

Várpalota, 2016. április 5.

Budai László

A Turul című folyóirat 1903. évi 1. számában jelent meg az alábbi írás:

http://www.pechy-de-pechujfalu.hu/csaladfa/myfiles/htmls/turul/1901-03xw...

Várpalota és Inota eddig felkutatott I. világháborús katonáinak névsora

(Nem teljes névsor, segítsen, hogy minél több nevet ismerjünk meg!)

​Szentmihályi Szabó Péter: 
Kemény világ

Kemény világba születtünk.
Nem érdekel minket egy-két haláleset,
még akkor sem, ha tömeges.

Jól választottam? Kit érdekelhet?
Temetésekre én sem járok el.
A sajátomon majd pontosan megjelenek.

Szikráznak a csillagok odafent.
Fűtök keményen. A múltat tüzelem el,
a jövőért. Fent alszanak gyermekeim.

Érdekes cikkre hívom fel a figyelmet 1867-ből, amelyben szó esik arról, hogy állítólag Petőfi "grafittizett" a várfalra, hogy Bánta helynév Beatrix és Mátyás versenye után kapta a nevét Beatrix bánata révén, és hogy Pusztapalota aljában állítólag volt egy kép, amely Mátyás királyt kivont karddal ábrázolta, de mivel lőtáblának használták, már felismerhetetlen volt a cikk írásakor. A cikk egy szép tájképpel fejeződik be, és azzal a ma sem kevésbé aktuális gondolattal, miszerint: "A palotaiaknak kellemes kiránduló helyük ez, de fenntartására semmi gond nincs fordítva."

A székesfehérvári kiállításról