Erdődi Pálffy Tamás

Tartalomjegyzék

Rövid életrajza
Családja
Emlékezete
Arcképe
Címere
Források

Rövid életrajza

Erdődy Pálffy Tamás (Bazin, 1534. október 28.^* – Palota, 1581. augusztus 20.) Zólyom vármegye főispánja, Palota várának kapitánya.

^{* https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Nagyivan-nagy-ivan-magyarorszag-csaladai-1/kilencedik-kotet-796B/palffy-csalad-erdodi-grof-es-herczeg-7A8D/}

Hadi pályáját gyermekként kezdte, nem véletlenül volt kitűnő lóismerő és pompás könnyűháti lovas. 1554-től került királyi szolgálatba, először a győri huszárok sorat erősítette, majd Thury György keze alá került Lévára. Takáts Sándor valószínűsíti, hogy Valószínű, hogy tőle tanulta el a személyes viadalok csínját-binját. A vesztes szécsényi csatában török fogságba került, négy évet raboskodott Isztambulban, mire kiváltották. Bizonyára itteni tapasztalatai tették keménnyé és kérlelhetetlenné a törökökkel szemben. Volt, amikor maga a szultán panaszkodott a bécsi udvarnak, hogy Pálffy Tamás kínoztatja a török rabjait. 1566-ban a dunántúli harcokban vett részt vitézeivel, akiket a zsoldok elmaradása ellenére is sikerrel tartott meg. Igaz, hogy kénytelen volt a maga pénzéből fizetni őket. 1569 végén Lévára került, ahol sikerrel védekezett a törökkel szemben. Ennek köszönhetően 1571-ben a besztercebányai várat és a kapitányságot bízták rá, ahol 1573 augusztusáig szolgált. Mivel elégedette voltak itteni szolgálataival, az egyik legveszélyesebb végvár, Palota várának védelmével bízták meg. 1573 októberében már a várban volt, és Thury Benedektől átvette a kapitányi tisztet.

1573 novemberétől haláláig Palota várának kapitánya, Thury György méltó utódja. Kényszerűségből saját pénzén tataroztatta a várat, miközben a Kincstár továbbra is tartozott a korábban kifizetett zsoldokkal. A várvédők létszáma ritkán került 300 fölé, pattantyúsainak (tüzéreinek) száma 1-2 fő volt. A zsoldfizetés elmaradása miatt 1575-ben az is előfordult, hogy alig harmincan maradtak a várban. A török hírszerzők is tudtak erről, és jöttek a hírek 1576 júniusában, hogy támadást készítettek elő. Erdődy Pálffy azonban összefogva a szomszéd kapitányokkal, állandó károkat okoztak a töröknek. Musztafa budai basa 1576. augusztus 18-ai levelében azt írja, hogy a palotaiak és a veszprémiek "az fejérvári csordát mindenestül elragadták". Majd augusztus 24-én jelenti Bécsbe, hogy a palotaiak, a veszprémiek "Fejérvár mellett leseket hánytanak; délkor száguldót bocsátának, kik az maradék barmot elragadták s a mieinket lesre vitték. Egynéhány iszpahiát és sok jó bezliát kit levágtak, kit elvittek".

Nemcsak a környező kisebb török palánkok őrségei, hanem Buda, Fehérvár, Simontornya nagy létszámú csapata is állandó fenyegetést jelentettek a palotaiak számára. 1574-ben írt leveléből kiderül, hogy a török szinte mindennap Palota körül portyázik. 1575-ben is folytatódik a kisebb támadások sora, majd november 6-án nagy sereggel támadnak a várra. 1576-ban azonban már fordul a kocka, és a budai pasa panaszkodik a palotaiak állandó portyázása miatt.

Nemcsak kapitányként állt helyt, hanem párbajaiban is, a törökök rengeteg panaszlevelet írtak az ő idejében is a palotaiak ellen. Az ő híre is eljutott a messze Ázsiába, ahonnét hozzá is érkeztek párviadalra kihívók. Többek között a székesfehérvári szandzsákbéggel, a nagyhírű Kara (fekete) Alyval is sikeres bajviadalt vívott 1577-ben a palotai mezőn.

1577-ben megakadályozta, hogy Kajáron (ma Balatonfőkajár) a törökök palánkot építsenek, ami a környék településeire állandó fenyegetést jelentett volna. Eközben továbbra is küzdött a katonák fizetetlensége miatti szökéssel, elégedetlenkedéssel. 1577 márciusában azt írták a palotai németek a győri generálisnak, hogy csak vizet és száraz kenyeret kapnak. Hús és bor nincsen Palotán. Ha száraz kenyerük sem volna, mindnyájan éhen halnának. Nem véletlen, hogy a hivatalosan Palotán tartózkodó 300 német gyalogos valójában csak százhúsz főt jelentett. 1579 végén a betegeskedő Pálffyt a fehérvári béggel vívott kopjatörés miatt Bécsbe rendelték, aki válaszul a saját hátralékos zsoldját és katonái fizetését sürgette. Mivel eredménytelen maradt igyekezete, vissza sem ment Palotára a győri generális többszöri megkeresésése sem. A fizetések körüli bajlódást tetézte, hogy Palotán tűz ütött ki, a faépítményekkel együtt adománylevelei és a számadásai is elégtek. Ráadásul betegsége is súlyosbodni kezdett. Ennek ellenére 1580 telén és 1581-ben betegen is szervezte a vár helyreállítását, végezte a várbirtok kormányzását,

A Kincstár helyett sokszor ő fizette saját költségén katonái zsoldját. Halála előtti évben tűzvész ütött ki a várban, amit igyekszik helyreállítani. 1581. április 24-én Rudolf király testvéreivel együtt – visszatérület jogán (jure postliminii) – az ország szabad bárói sorába iktatta.

Bár súlyos betegsége egyre jobban gyötörte, nem vált meg a palotai kapitányságtól. 1581. augusztus 20-án, alig 48 éves korában Palota kapitányaként halt meg korának egyik legnagyobb vitéze és legjobb lovasa. Szülőhelyén, a Pozsony megyei Bazin (szlovák nevén Pezinok) templomában helyezték örök nyugalomra.

Lap tetejére

Családja

Édesapja Pálffy I. Péter (de Zelina, Csábrágh, Ráró, Kápolna, et ab Erdőd), aki az 1568-as veliczai ütközetben elesett. Édesanyja szerdahelyi Dersffy Zsófia volt (Dersffy Miklós és Batthyány Perpetua lánya). Hét testvére volt, többek között a híres törökverő Pálffy Miklós országos főkapitány, aki 1598-ban visszavette Palota várát (is) a töröktől.

Felesége bedeghi Nyáry Sára 1619 végén halt meg. (1619 december 3-án írt végrendeletet. Második férje, Tardy István.) Egyetlen fiuk született, ifj. Pálffy Tamás, aki 1583-ban még élt ugyan, de mivel még gyermekként meghalt(?), nem lett leszármazottja. (Megvizsgálandó, hogy egy későbbi hagyatéki irat szerint "1602. június 8-án ...kiadott záloglevelet, mely szerint bedegi Nyáry Pál, Várad főkapitánya, ... Nyáry Sárának és fiának, Pálffy Tamásnak[!] zálogba adja a Nyitra vármegyei birtokait..."

Lap tetejére

Emlékezete

A bazini templom falán ma is olvasható emléktáblája: „Palota vára a tanúja, mily sokszor mért csapást az ellenségre. Ifjúságától haláláig a hazájának szolgált. Sok magyart kiszabadított a török rabságból; soknak volt az üdvére. Tetteinek dicsősége örökké élni fog.”

("EPITAPHIVM MAGCI QVON: THOMAE PALFFY DE ERDEOD // SVP: CAP: ARCIS PALOTA QVI OBYT XX AVG: // ANNO DO: M. D. L. XXXI // HIO RECVBAT CLAR... THOMAS DE SANGVNIE PALFFY // PANNONS QVONDAM DVX GENEROSVS AGRIS, // SAE...S INNVMERIS RABIDVM QVI CLADIBVS HOSTEM // AFFLIXIT, CASTRVM PALOTA TESTIS ADEST, // VITAE HVIVS VARIOS PRIMIS ASVETVS AB ANNIS // SVSTINVIT CASVS ET GRAVE MARTIS OPVS // NEC MODO PRO PATRIA DVBIAE DOSCRIMINA VIT... // AST DVRVM SENSIT CAPTVS AB HOSTE ...GVM // EX QVO NON PRAETIVM, SSED EVM SOLERTIA...LVIT, // PROPRIA SOLIVS CINCTA FAVORE // ERIPVIT MVLTAM SOCIORVM E CA...RE TVRBAM // ANCHORA CAPTIVIS CERTA S...TIS ERAT // HVIVS HABET CORPVS TELLVS ...T INCLYTA MVNDO // GLORIA FACTORVM SPIRI(TVS AS)TRA SVBIT // CHRONODI...CHON // ... VGTVS ATVI GBVISTATI DBIEVBAVS DIEBVS // ... HIC ...NECIS POLLICE TACTVS OBIT".)

Várpalotán utcanév őrzi emlékét .

Lap tetejére