Zichy I. Imre (Győr, 1669. – 1746. június 29.) gróf Zichy (I.) István első házasságából származó Pál kamarásnak és vázsonyi várkapitánynak báró Károlyi Katától 1669-ben született legifjabb fia, már kora ifjúságában a hadi pályára lépett. Alig 15 éves korában már vázsonyi kapitány, majd 1696-ban királyi kamarás és a sajkások ezredese lett. 1697-ben „a maga alatta való Saikaival 21. Augusti sokat ellenkezett 20. Török fregattával - írta róla Zichy Ádám (Raplatura Dom. 1697 szept. 10.) ^*

A budetini gróf Szunyogh János György után 1721-ben őrá bízták Árva várát, és egyúttal a vármegye főispánjává is kinevezték. Új méltóságában nagy eréllyel és buzgalommal látott Árva várának helyreállításához és az uradalom kormányzásához, ami miatt elnyerte a belső titkos tanácsosi méltóságot. 1699-ben ő hozta az első telepeseket Inotára. Nejével, gróf Monyorókeréki Erdődy Teréziával 1700. április 18-án házasodott meg. 1746. június 29-én, 77 éves korában hunyt el. Fiúutód nem, csak két lánya maradtak. (Egyik lányuk: Zichy Anna Terézia.) (Erdődy Terézia építtette – férje akarata ellenére – a város egyik ékességét, a Zichy-kastélyt.)

ki 1697-ben „a maga alatta való Saikaival 21. Augusti sokat ellenkezett 20. Török fregattával.“104 1721-ben Árva megye főispánja lett és ezt a tisztét holtáig viselte. Gr. Erdödy Mária-Teréziával kötött házasságából csak két leánya maradt.

Zichy II. "Pál (1645-1684) Károlyi Katalinnal kötött házassága alkalmából 1667-ben átadta fiának a vázsonyi és a palotai birtokokat, köztük a Fejér vármegyeieket is. Zichy (II.) Pál 1684-ben a Buda visszafoglalása céljával előretörő sereg csatározásai során esett el, vázsonyi kapitányi tisztségében legidősebb fia, a mindössze 14 éves Imre (1669-1746) követte.

Zichy Pál fiai 1696-ban osztály-megállapodást kötöttek. Zichy Imre, akinek lakhelyéül a vázsonyi vár jutott, birtokolta a várhoz tartozó Adonyt és pusztáit, valamint a palotai uradalomhoz tartozó Soponya, Kálóz és Fölegres (Sáregres) falvakat a tartozékaikkal együtt. A palotai várban élő Zichy (III.) Istvánnak[???] Inota, Szentmihály, Tác és Seregélyes települések mellett Sággal és Fövennyel kiegészülve a vármegye bakonyi részén található, úgynevezett „makkos puszták” kerültek. A palotai várbirtok adománylevelével ellentétben itt részletesen felsorolták a bakonyi részen fekvő Fejér és Veszprém vármegyei puszták neveit: Csatár, Repce, Súr, Dolosd, Csernye, Jásd, Locsmány, Sikátor, Mecsér, Esztemer (Isztimér), Kúti, Gyón, Alsó- és Felsőinota, Mellár, Csősz, Bala, Tenyő, Öskü, Pét, Réti. A legfiatalabb testvér, Zichy (I.) János (1673-1727) Pozsony és Árva vármegyei birtokokat kapott. [Forrás]

Kép forrása:
http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/kepek/varm-nograd-127-4.jpg

Összeállította: Budai László