A katonavárosi múlt és jelen rövid összegzése

A helyi alakulat történelmi időt megélt, 2013-ban ünnepelte fennállásának 100 éves jubileumát. Szerepkörében a kiképzési objektumok, gyakorló- és lőterek fenntartása, megóvása és a rendeltetésszerű működés biztosítása a mindennapos cél. Az alakulat jogfolytonosságában a haza védelme áll célban, tettekben, abban, hogy az ide, gyakorlatra érkező alakulatok, kellő feltételekkel a háttérben a haza szolgálatáért vállalt feladatokban fel tudjanak készülni a béke, a haza védelmére.

Várpalota katonavárosi múltja azonban a török korig visszavezethető. Itt vívta honvédő harcát Thury György vitézeivel, majd Erdődy-Pálffy Tamás, Ormándy Péter, és még sokan mások. Ez idő tájt civil élet Palotán nem is létezett, viszont kiemelkedően fontos végvári szerepet töltött be.

Az 1913-ban megalakult Magyar Királyi Honvéd Csapat Gyakorlótér Parancsnokság ismét katonavárossá tette Várpalotát, és ezt a szerepet a mai napig folyamatosan megtartotta. Sok férfiembernek van a mai napig kötődése itteni katonai kiképzése miatt a városhoz, így a Várpalota szó kimondásakor sokaknak a honvédség az első asszociációja, nem a bányászvárosi múlt.

A honvédség ittléte hatott a helyi kultúrára, a helyi épített örökségekre (gondoljunk a Tiszti Kaszinó későbbi HEMO-ra, a laktanyák épületeire, a lőtér objektumaira, az inotai Mester-kútra, stb.

Az 1913-ban alapított szervezet történeti utóda az MH Bakony Harckiképző Központ. E szervezet alaprendeltetése jóval szélesebb, mint a történeti elődjé volt. Beletartoznak a következők: a Bakony lábánál, Tapolca szomszédságában lévő Újdörögd térségben valamint Táborfalva és Tatárszentgyörgy mellett elterülő, kiképzési objektumok, gyakorló- és lőterek fenntartása, megóvása és a rendeltetésszerű működés biztosítása. A lő- és gyakorló téren a Magyar Honvédség és a NATO-országok alakulatai hajtják végre parancsnoki és törzsvezetési, éleslövészettel egybekötött harcászati gyakorlataikat. A gyakorlatok biztonságos végrehajtása mellett nagy gondot fordítunk a természeti értékek megóvására is. A központi gyakorló- és lőtér a terület Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű katonai gyakorlótere.
Az érkező csapatok fogadását és kulturált elhelyezését a központi táborhely biztosítja. A MARCUS, MARS rendszer programjai alkalmasak a hadműveleti körülmények valós szimulálására. A katonai szervezet rendelkezik harc- és tűzvezetés gyakoroltatását elősegítő KRONOS, ZEUS szimulációs rendszerekkel. 2006-ban került a harckiképző központhoz a MILES rendszer, amely képes a különböző kisalegységek erő-erő elleni legrealisztikusabb felkészítésére az Ellenerő század alkalmazásával. 2000 októberétől az alakulathoz tartozik a táborfalvai kiképzőbázis, 2004-től pedig az újdörögdi kiképzőbázis is. A bázison zászlóaljkötelékig bezárólag végrehajtható a csapatok felkészítése, melyhez helységharc-gyakorló pálya és harci ösvény áll rendelkezésre. Történet. Az MH BHK közvetlen elődje, a Központi Gyakorló és Lőtérparancsnokság 1992. október 1-jén alakult meg azzal a feladattal, hogy biztosítsa a lőtérre érkező csapatok kiképzési feladatainak, gyakorlatainak, lövészeteinek kiszolgálását, az arra való felkészülést és a végrehajtás értékelését. Az alakulat jogutódja az 1949. március 16-án megalakított Tüzér Kiképző Központnak, de történeti jogelődjének tekinti az 1905-ben Hajmáskéren létrehozott Közös Hadseregbeli Tüzérségi Lövő iskolát, valamint a 1913-ban Várpalotán megalakult Magyar Királyi Honvéd Csapat Gyakorlótér Parancsnokságát. Az alakulatnak helyet adó laktanya 1952-ben vette fel Kossuth Lajos nevét. 1968-ban felépült a gyalogsági lőtér, korszerű villamos szerkezetekkel és célmozgató berendezésekkel. 1969–72 között Kincses tábor, egy viszonylag korszerű objektum építése valósult meg. 1974-ben tovább folytatódott a Kossuth-laktanya felújítása, korszerűsítése. 1975-ben megalakult az MN 7300 Tüzér Kiképző Központ, majd 1991. október 31-én a kiképző központot felszámolták. Egy év szünet után 1992. október 1-jétől alakult meg a Központi Gyakorló- és Lőtérparancsnokság. 2004. május 1-jétől az alakulat új megnevezése Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ.        
Táborfalva Kiképzőbázis története: A Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke valamint az MN tüzér parancsnoka 1968-ban úgy intézkedett, hogy a Lőtérbázis a szabadszállási 145. harckocsi ezred alárendeltjeként alakuljon meg Táborfalván.  
Ez az alakulat önállóan sosem működött, mindig tartozott valamelyik nagy, tüzérségi gyakorló területre igényt tartó alakulathoz, mint például a Mezőtúri Gépesített Lövészdandár, a 10. Dózsa György Tüzérdandár, a Ceglédi Tüzérdandár valamint a Központi Gyakorló és Lőtér Parancsnokság. Ma a Magyar Honvédség Bakony Harckiképző Központ bázisaként tevékenykedik. Fő feladata volt a gépesített tüzérdandárok, hadosztályok gyakorlatainak és éleslövészeteinek a terület biztosítása és a csapatok kiszolgálása. Ezekben az években működött egy technikai raktárbázis, ami a lőtéren használatos célok, célanyagok raktározására és az anyagok felújítására, tárolására lett létrehozva. 1996 márciusától több ütemben az USA hadseregének IFOR erői (nemzetközi békefenntartó) tartózkodtak itt. Mai feladatai közé tartozik a missziókba való felkészítés az oktatási helyek, harcászati foglalkozások és a lőgyakorlatok végrehajtásához biztosítani a lőteret, valamint a kiszolgáló létesítményeket. Itt készítették fel többek között a SFOR, KFOR, afganisztáni, iraki valamint a ciprusi ENSZ megfigyelőket is. Szervezeti felépítés 1. Parancsnokság. 2. Törzs3. Logisztikai főnökség 4. Alegységek, bázisok:1. Szimulációs Gyakorló és Kiképző Központ 2. Ellenerő század3. Logisztikai század4. Egészségügyi központ5. Kiképzőbázis, Bakonykúti6. Kiképzőbázis, Hajmáskér7. Kiképzőbázis, Táborfalva8. Kiképzőbázis, Újdörögd. Vezető állomány Vokla János ezredes, központparancsnok Oszlánszki Béla alezredes, parancsnokhelyettes Pálmai Árpád alezredes, törzsfőnök, parancsnokhelyettes Gervai János törzszászlós, vezénylő zászlós

A honvédség ittlétének évszázados története során rengeteg kulturális értéket is adott a városnak. A tüzérség védőszentjének, Szent Borbálának a tiszteletétől kezdve a több évtizedig létező Tüzérmúzeumon át, a hősi halált halt bajtársak emlékének ápolásán, valamint a városi rendezvényeken való közreműködéseken keresztül, a Honvédség és Társadalom Baráti Köre és a Gábor Áron Nyugállományúak Klubja kulturális tevékenységéig bezárólag rengeteg tevékenységgel igyekeznek Várpalota életének szerves részét képezni.

Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett

Várpalota katonaváros, és ez a történetének fontos részét képezi. Nem csak a múltban képezett értéket, hanem ahogyan röviden számba vettem, a jelenben is, és nem csak kizárólag a szakmai élet értékeit, hanem a kulturális élet értékeit tekintve is büszkék lehetünk.

Ha csak napjainkat tekintjük, akkor is elmondható, hogy a MH Bakony Harckiképző Központ évtizedek óta a társadalmi felelősségvállalás, a kulturális szerepeiben is élen jár. Számos alkalommal gazdagítják a városi rendezvények programkínálatát. Az alakulat amatőr képzőművészeti alkotói számos alkalommal mutatkoztak be kiállítással a Várpalotai Napok keretében. A sportrendezvények tekintetében is többször csapattagokat állítottak fel és eredményességükkel öregbítették a szervezet hírét, benne Várpalotát. Az ifjúság nevelésében kiemelt szerepük van. A nemzeti és szervezeti ünnepségeken a gimnázium és szakiskolák, általános iskolák tanulóit kérik fel vers, előadás szerepeire. Hőseink, nemzetünk nagyjai, illetve nemzeti ünnepélyeinken, koszorúznak, a város által szervezett ünnepi műsoron az alakulat részt vesz. A 17 éve működő Honvédség és Társadalom Baráti Köre civilszervezettel és más civilekkel együtt a várossá nyilvánítás 60. évfordulóján több száz ifjú részvételével nagyszabású, a biztonság égisze alatt bemutatót tartottak. A Gábor Áron Nyugállományú Klubja szintén rendkívül aktív és hasznos szereplője a helyi közösségi életnek.

Múlt évben tizennegyedik alkalommal megrendezett karácsonyváró koncerttel köszönte meg az alakulat a város és a családtagok támogatását, a Bakonyban szolgáló katonákba vetett bizalmat.

A Nagyboldogasszony Római Katolikus Plébániatemplomban zajlik, ahol az ünnepi hangulatról a Honvéd Férfikar „Adventus Domini” című koncertje gondoskodott például 2017. évben.

Az alakulat külföldi missziókban való szereplése is példás, hiszen a rendszerváltás óta, közel 200 fő teljesített szolgálatot az alakulatnál több misszióban. A honvédség részéről missziókba menő katonákat az alakulatnál készítették fel, többek között a SFOR, KFOR, afganisztáni, iraki valamint a ciprusi ENSZ megfigyelőkkel együttesen. Az országot időszakosan sújtó árvízi védekezésben is a honvédség, benne az MH BHK szerepvállalása is példás. Ezt igazolja a 2013. nyarán bekövetkezett dunai árvíz, ahova az alakulat állományát, több turnusban vezényelték. Bizton állathatom, hogy a katonáknak (is) köszönhetően nem történt emberi életben tragédia, hatásában tudtak védekezni a kormány által irányítottan. 2015-től a déli határmentén a határvédelem strukturális kialakításában, illetve a BM-el közös platformon a határvédelem hosszú távú fenntartásában mind a mai napig a Honvédségnek nagy szerepe van. Az alakulat és vezetése a határvédelemben kiemelt funkcióban vesz, vett részt. 2017. év májusában Campanari-Talabér Márta Várpalota város polgármestere, felajánlotta segítségét a bázis (MH Alföldi Ideiglenes Alkalmi Kötelék) szabadidős eszközeinek fejlesztéséhez és beszerzéséhez, az ott szolgáló katonák igényei alapján. A látogatáskor 19 fő MH BHK szervezethez tartozó katona szolgált, távol szeretteitől-családjaiktól. A 2013. március 14-15-ei országos, rendkívüli időjárási viszontagság következtében kialakult helyzet kezeléséhez, annak normalizálásához, a védelmi igazgatási szerepkör támogatása tekintetében az alakulat harci járművel szállította otthonáig Tés lakosainak Várpalotán ragadt személyeit.

Az alakulatnál, többedik alkalommal adnak helyt a honvédség iránt elkötelezettséget jelző ifjúaknak abban, hogy honvédelmi nyári táborozáson igényüket elégítik ki abban, hogy láthassák, miképpen működik egy alakulat, benne a katonák életének milyen aspektusai vannak, hogyan élnek, készülnek a békére.

A katonák nem háborúra készülnek, a biztonság és a béke fenntartásáért és megőrzéséért teljesítenek szolgálatot. E gondolat jegyében zárom javaslatomat. Az MH BHK egy azon alakulat a többi mellett, mely békében készül a béke fenntartásáért. Szoros társadalmi kapcsolatokkal, kiváló katonákkal.

A ma biztonsága és annak fenntartása sem csak a katonák ügye, hanem minden állampolgáré, civilé. A honvédelem ügye mellett azonban kulturális értékek is keletkeznek a szigorúan vett katonai teljesítmények mellett. Ezek tehát mindnyájunk értékei, mellyel élni kell és, ha van ennek tisztesen létrehozott felülete, ahova ezek az értékek bekerülhetnek, akkor valahol a Honvédség iránti elismerésünket pillanatra is megőrizve a történelmünkben, tisztes helyet találtatik az értékek között.

Fényképek

Régen:

Napjainkban:

Készítette: SZPD

Összeállította: Lukács László és Budai László