Élete

Proszt (egyes forrásokban pontatlanul Probszt) János (1816–1883) római katolikus kántortanító, zongoratanító és zeneszerző. Pályafutása során tíz évet (1849-1859) töltött Várpalotán.

1816. július 2-án született Bakonyszentlászlón. Édesapja Proszt János kántortanító, édesanyja Novák Barbara.

Pápán Mittmayer Józseftől és Stassik Ferenctől, Győrben pedig Richter Antaltól tanult.

Volt segédtanító Feketevárosban (ma Purbach am Neusiedler See, Ausztria), Sümegen és Székesfehérvárott.

1840 és 1849 között Pápán volt a zeneegyleti iskola zongoratanítója. Az 1848-ban Pápán megalakult Nemzetőrség a korábbi polgárőrség zenekarából és saját tábori zenészeiből egy egyesített fúvószenekart hozott létre. Számukra az első indulót Proszt János írta meg - először zongorára. Művét Vermes Illés uradalmi ügyésznek dedikálta: "Budafalvi Vermes Illés uradalmi fő ügyviselő úrnak és a pápai nemzetőrség fő kapitányának mély tisztelettel ajánlja Proszt János."

Az induló fúvószenekari hangszerelésének egyik változata a Pápai Fúvószenekar kottatárában volt található, egy másik változatot pedig a Magyar Honvédség Központ Zenekarának kottatárában őriznek a mai napig. Ez a változat felkerült a zenekar "Történelmi magyar indulók, XVIII - XIX.sz" című 1994 - ben kiadott CD - lemezére.(12.sz.)

A pápai indulóváltozatot Pápa város Fúvószenekara mutatta be 2011-ben a 60 éves jubileumi koncertjén.

A darab hangszerelési eltérései az abban a korban szokásos hallás utáni lejegyzés különbségeiből adódhatnak.

A pápai zeneegyleti iskola megszűnése után, 1849-ben került Proszt János Várpalotára, ahol katolikus kántortanítóként működött. Itt szervezett egy 30 főből álló férfikart is.

Anyakönyvi adatokból tudjuk, hogy Proszt János házastársa Spitzer Rozália volt, s gyermekeik közül az első kettő Pápán, a további három pedig Várpalotán (Palotán) született. (Közülük az első nem maradt életben)

1859-től Körmenden volt kántortanító, 1861-től pedig ismét Pápán tanított zongorát, és városi közgyámként is dolgozott. (Halálakor a Flórián u. 338-ban lakott.) 

1883. június 16-án halt meg Pápán "tüdőlégdagban" (tüdőtágulat, emphysema pulmonum). 

Munkái

• A Pápai Nemzetőrség első indulója: 
  https://info.bmc.hu/index.php?node=compositions_folder&cmd=result&id=28603
  https://www.youtube.com/embed/cw1NQvZ9glk
  https://www.youtube.com/watch?v=HKqmIn3t17U
• Somlói emlék; 
• Borcsa mazur.

Források

Proszt János szócikk. Veszprém Megyei Életrajzi Lexikon. http://www.mek.iif.hu/porta/szint/egyeb/lexikon/veszplex/html/szocikk/framep.htm

Családja (anyakönyvi bejegyzések)

• 1850. 07. 10. névtelen gyerek születik Palotán:
  https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9396-CS3W-4?cc=1743180  
• Palota 1856. 07. 15.  Proszt János zenetanár Spitszer Rozália  Proszt János nevű gyereke születik:  Palota 21. sz. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9396-CSSS-4?cc=1743180&personaUrl=%2Fark%3A%2F61903%2F1%3A1%3AXX7F-2M9  
   
• Palota 1858.  09. 04. Proszt Terézia Rozália születik Palota 21. sz.  
  https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:9396-CS9N-G?mode=g&cc=1743180 
• Felesége, özv. Proszt Jánosné, Spitzer Rozália meghalt 1889. január 2-án.

Összeállította: Budai László