Könczöl Imre Fülén született 1918. november 11-én.

A székesfehérvári Városi Könyvtár, majd (a városi és a körzeti könyvtár összevonása után) a Fejér Megyei Könyvtár, utóbb (1963-tól) a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár egykori igazgatója. Sokszínű közéleti tevékenysége, életműve elválaszthatatlan Fejér és Veszprém megyétől.
[Székesfehérvári könyvtárosi tevékenységéről lásd ezt: Kégli Ferenc: A Székesfehérvári Körzeti Könyvtár (a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár elődje) története]

Sokirányú és műfajában is változatos irodalmi tevékenysége a fiatalkori verseskötettől a politikai, kulturális publicisztikán át a könyv- és irodalomnépszerűsítő kritikák, közművelődési és könyvtári tanulmányok, szakcikkek hosszú soráig terjed. Várpalotán írott helytörténeti munkái váltak legszélesebb körben ismertté, népszerűvé. Nem véletlenül: szakszerűségük révén mindegyikük a Veszprém megyei helytörténeti irodalom alapművei közé tartozik. Egyik fő erényük a hitelesség, a másik pedig a szép nyelvezet, a vonzó előadásmód. A szerző nagyszerűen ért ahhoz, hogy miként kell a tudományos igényű és értékű megállapításokat világosan, érdekesen, az olvasónak gyönyörűséget szerezve tálalni.

Közművelődési célú írásai kitűnő példái a sikeres ismeretterjesztő stílusnak. Írásai egyaránt szólnak minden korosztályhoz – a tudományos képzettségű szakemberhez és a csupán tudásra, igazra, szépre vágyó olvasóhoz.

Várpalotai tevékenysége: Várpalota helytörténetéhez több alapvető tanulmányt, könyvet írt, valamint ő volt a várpalotai Krúdy-kultusz kezdeményezője és kialakítója. Várpalotai könyvtárigazgatóként végzett rendezvényszervező tevékenységét jól jellemzi, hogy ez idő tájt „a költők Mekkájának” nevezték a várost. Az ő kutatásai révén ismerjük Várpalota irodalomtörténeti múltját, kötődéseit, ennek érdekében irodalmi munkaközösséget is szervezett a városban. Ő hozzá fűződik az igen értékes Bán Aladár-gyűjtemény kialakítása. Nyugdíjas éveiben is tevékenyen részt vállalt a város művelődésügyében. Ekkor jelent meg évtizedes helytörténeti kutatómunkáját összegző, népszerűvé vált monográfiája: Várpalota rövid története. Előadásai a város múltjáról, az irodalomról egyaránt élményszámba mentek.

1990. május 23-án, életének 72. évében hunyt el Veszprémben. Várpalotán temették el.