Új rovatunkban olyan emberekkel szeretnénk megismertetni olvasóinkat, érdeklődőinket, akik valamilyen okból híresek lettek vagy éppen sokat tettek munkásságukkal a világért, az emberekért. Emellett a rovat végén ajánlunk általuk írott vagy róluk szóló köteteket, melyeket könyvtárunkban ki is kölcsönözhetnek az érdeklődők.

Rovatunk mai részében egy olyan magyar írónővel ismerkedhetnek meg, kinek nevét szinte mindenki ismeri hazánkban. Ő alkotta meg Abigélt és Tündér Lalát és még sok más nagyon is kedvelt karaktert. 

Kép forrása: Cultura.hu

Szabó Magda 1917. október 5-én született Debrecenben. Apja kisnemesi családból származott, s városi tanácsosként dolgozott. Már gyerekkorában elkezdte Magdába plántálni az ókori kultúra és a latin nyelv szeretetét. Különös sorsú, zenében és költészetben is tehetséges édesanyja rengeteget mesélt neki, s ezek ihlették számos történetét (pl.: Sziget-kék, Tündér Lala, Bárány Boldizsár).

Személyiségének megformálásában hangsúlyos szerepet játszottak szülővárosa hagyományai is.  

Érettségi vizsgáját 1935-ben Debrecenben tette le, 1940-ben pedig diplomát szerzett a debreceni egyetem latin–magyar szakos tanári és bölcsészdoktori szakjain.

Hamarosan a debreceni Református Leányiskolában kezdett el tanítani, utána pedig Hódmezővásárhelyen. A második világháború után a Vallás – és Közoktatásügyi Minisztérium munkatársa lett, 1949-es elbocsátásáig.

1947-ben házasságot kötött Szobotka Tibor íróval. Ennek emlékére készítette el Megmaradt Szobotkának című könyvét 1983-ban. Ebben az időszakban írta meg első versesköteteit, majd pedig egy kényszerű hallgatási időszak következett nála: 1949-1958-ig nem publikálhatott. Ekkor készült írásai csak később kerültek kiadásra.

Innentől kezdve tért át a regényírásra, sikerét azonban az 1958-as Freskó és az 1959-ben megjelent Az őz című regényei hozták meg számára. 1959-től szabadfoglalkozású íróként élt. Ezt követően csak úgy ontotta magából a regényeket: lélektani regények, önéletrajzi ihletésű regények (Ókút, Régimódi történet), „melyekből nemcsak az alkotásban szemléletét formáló gyermekkori hatásokról kaphatunk képet, hanem érzékletesen, kordokumentumként is hitelesen számol be a korabeli Debrecen múltjáról és mindennapjairól is.” (Forrás: PIM)

„1985-től öt éven át a Tiszántúli Református Egyházkerület főgondnoka és zsinati világi alelnöke. 1993-ban a Debreceni Református Teológiai Akadémia díszdoktorává, 2001-ben a Miskolci Egyetem tiszteletbeli doktorává avatták. 2003-ban elnyerte a Femina francia irodalmi díjat Az ajtó című regényért. Az Európai Tudományos Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja volt, Debrecen városának díszpolgára.” (Forrás: PIM)

Szabó Magdát 2007. november 19-én Kerepesen otthonában érte a halál.

 

Fontosabb díjak, elismerések:

 

1949 – Baumgarten-díj (visszavonva)

1959, 1972 – József Attila-díj

1977 – Debrecen díszpolgára

1978 – Kossuth-díj

1982 – SZOT-díj

1983 – Pro Urbe Budapest-díj

1987 – Csokonai-díj

1992 – a Getz Corporation díja

1996 – Déry Tibor-jutalom

1998 – Szép Ernő-jutalom

2000 – Nemes Nagy Ágnes-díj

2001 – Corvin-lánc

2003 – Femina-díj

2003 – Prima Primissima-díj

2003 – Gundel Művészeti Díj

2006 – Budapest díszpolgár

2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozat)

2007 – Hazám-díj

 

Érdekességek

• Rendkívül jó barátságot ápolt Nemes Nagy Ágnessel. Rendszeresen leveleztek egymással. Szabó Magda esküvője után például részletesen ecsetelte Nemes Nagy Ágnesnek írt levelében, hogy milyen volt a menyasszonyi ruhája
• Szabó Magda volt az utolsó Baumgarten-díjas szerző, és az első olyan, aki csupán fél napig volt ennek a tulajdonosa. Ugyanis hiába jelent meg a neve a listán és az újságokban is, a díjátadó napján felhívták, hogy Révai József kultuszminiszter utasítására díját visszavették. Erre válaszul ő soha többet nem írt verset és jó pár évig egyáltalán semmit sem
• A Megmaradt Szobotkának kötet befejezésének idején egy évig nem mozdult ki Szabó Magda férjével közös otthonukból. Az írónő lett férje halála után hagyatékának gondozója és soha többé nem házasodott meg
• Szakdolgozatát 1940-ben A római szépségápolás címmel írta meg. Ő maga is adott megjelenésére, szerette a szép ruhákat, csipkéket, bundákat, ékszereket. Neves tervezőkkel is készíttetett ruhákat, többek közt Náray Tamással. A divattervező 2017-ben egy több mint 40 darabos Szabó Magda-kollekciót hozott létre, így tisztelegve a szerző előtt.
• Sosem született saját gyermeke
• Szabó Magda két magyar szerzőt: Háy Jánost és Esterházy Pétert fiaként szeretett
• Halálakor éppen egy tudományos folyóiratot olvasott, de a mellette lévő kis asztalon egy Eszterházy kötet hevert
• Az írónőnek volt egy osztrák szerelme, Gerhard, aki el is jegyezte, ám idővel a szerelem lángja kihunyt, s az eljegyzést is felbontották
• Bécs volt Szabó Magda második otthona: ide járt feltöltődni és ihletet meríteni

Ha még több érdekességre vágyna valaki:

Könyves blog https://konyves.blog.hu/2016/03/13/szabo_magda_283

KultTér: https://www.youtube.com/watch?v=-KrALASFqNI

 

A szerzőről ajánljuk

Kónya Judit: Szabó Magda – ez mind én voltam . – Budapest : Jaffa Kiadó, 2008

Tasi Géza (szerk.) - Veres Mária (szerk.): Egy meszely az fél icce - Szabó Magda ízei . -  Budapest : Jaffa Kiadó, 2016

Tasi Géza (szerk.) - Veres Mária (szerk.) - Szabó Magda (közrem.): Egy czitrom hajával - Szabó Magda ízei II . – Budapest : Jaffa Kiadó, 2018

 

A szerzőtől ajánljuk

Nagyon sok kötete megtalálható könyvtárunkban Szabó Magdának. Sokan szeretik is kölcsönözni könyveit nálunk. Olvasóink sokszor viszik  például Abigél, Az ajtó, Az őz, a Tündér Lala, a Disznótor, a Freskó, a Megmaradt Szobotkának és a Régimódi történet köteteit is.

 

 

 

Felhasznált források

Szabó Magda életrajz PIM https://pim.hu/hu/dia/dia-tagjai/szabo-magda#eletrajz

Szabó Magda 100 https://cultura.hu/kultura/szabo-magda-100/

10 dolog, amit nem biztos, hogy tudtál a leghíresebb magyar írónőről https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/10-dolog-amit-nem-biztos-hogy-tudtal-a-leghiresebb-magyar-ironorol/

7 fontos dolog, amit nem biztos, hogy tudtál Szabó Magdáról https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/az-autentikus-mindig-megrazo-es-erdekes-beszelgetes-kukorelly-endrevel-ce-ce-ce-pe-cimu-regenyerol/