A Krúdy Gyula Városi Könyvtár története

(1954-2007)

Tartalom

Könyvtárak Palotán (vázlatos visszatekintés)
A Városi Könyvtár első évtizede (1954-1962)
Könczöl Imre könyvtárvezetői tevékenysége (1963-1980)
Neményi László a városi könyvtár élén (1980-1991)
Koncz Józsefné a városi könyvtár igazgatója (1991-2003)
Napjainkról (2003-2006)
A városi  könyvtár munkatársai (1954-2008)
Könczöl Imrére emlékezünk

A helyismereti gyűjtemény bemutatása
Helytörténeti vetélkedők
A városi könyvtár telematikai fejlesztése és információs szolgáltatásai
"Így írunk mi" irodalmi pályázat (1991-1998)
Művelődéstörténeti alkotótáborok (1991-1992)
Szindbád vacsorák (1998-2007)
Irodalmi barangolások (1999-2003)
Könyvtárpártoló Alapítvány

Statisztikai táblázatok

A városi könyvtár tevékenysége a statisztika tükrében (1954-2010)
A könyvtári állomány alakulása (1998-2010)
Az állományfejlesztésre fordított keret (1998-2010)
A Krúdy Gyula Városi Könyvtár költségvetési támogatása
és a pályázatokon elnyert támogatások (1995-2010)

Könyvtárak Palotán
(Vázlatos visszatekintés)

Az első könyvtár, amelyről tudomásunk van, gróf Waldstein János földbirtokos kastélykönyvtára, melynek állományáról sajnos semmi feljegyzés nem maradt, ám Waldstein tudományos és művészeti érdeklődése alapján joggal következtethetünk arra, hogy nagyszámú és értékes könyvekkel rendelkezett.

Az első közművelődési könyvtár a XIX. század közepe táján létesült az Úri Kaszinóban. Ennek könyvanyagával vetették meg az 1886. december 12-én megalakult Iparos Olvasókör könyvtárának alapjait. Az olvasókör 1942-ben is csak 1054 kötettel rendelkezett, említésre méltó azonban, hogy több újságot is járattak.

Az 1930-40-es években a lakosság társadalmi rétegződése mentén jöttek létre az olvasóköri könyvtárak (pl. Építő Iparosok Olvasóköre, Várpalotai Kereskedők Egyesülete, Gazdakör, Nitrogénművek, Polgári Iskola), a bányászkönyvtár gyökereit a Jó Szerencsét Olvasókör adta. 1949-ben az Iparos Olvasókörrel együtt megszűnnek az olvasókörök.

1951-től jelentős ipari fejlődés indult meg a településen. 1951. szeptemberében kimondták "Várpalota, Inota, Pét - egy város". November 7-én felavatták az erőművet, 1952. augusztusában az Inotai Alumíniumkohót. Ezekkel a lépésekkel egy időben megkezdődik a település igazi várossá alakítása. 1954-re a lakosok száma 15000-ről 26000 főre emelkedett, a lakások száma 2777. Rohamosan fejlődik a kulturális élet. Működött a dalárda és a fúvószenekar, megalakult a Bányász Néptáncegyüttes és a színjátszó csoport. Színházi előadásokat fogadtak a művelődési házak. A városban elindul a képzőművészeti kultúra, megalakult a Bányász Képzőművészeti Kör. Jelentős szobrok és képzőművészeti alkotások kaptak helyet a településen. 1951-ben alapították a 305. Szakmunkásképző Intézetet - mellyel középiskola is került a városba.

A Városi Könyvtár első évtizede (1954-1962)

Az Iparos Olvasókör megmaradt könyveit a Kossuth utca középtáján - a vasútállomás felé haladva jobb oldalon, az államosításig cipőbolt helyiségeibe szállítják. Bár kissé kieső helyen, de itt kezdi meg működését a könyvtár. Ebből az állományból kiindulva, 1952-ben kezdte meg Várpalotán az első önálló városi könyvtárnak a szervezését a Veszprém Megyei Könyvtár.

1954. augusztus 20-án ünnepélyes keretek között adták át a 28 m² alapterületű helyiséget a Kossuth u. 29. szám alatt (később Kossuth u. 31.). Működése nehéz körülmények között indult, a két kis helyiségből álló épület kiesett a város központjából. Az 1954-es munkanaplóban Papszt Gizella neve szerepel mint könyvtárvezető. A 2626 kötetes könyvállomány 1957 végére 5955-re emelkedett. Az állomány jelentős része felnőtt ismeretterjesztő és szépirodalomi művekből állt. A kölcsönző helyiség cementes, télen különösen hideg, olvasóterme nem volt. A rossz körülmények ellenére mégis szép eredményeket értek el. Az állománya évről évre emelkedett.

A város vezetése 1956-ban és 1957-ben jelentős összeggel támogatta a könyvvásárlást. 1956-ban újabb kis helyiséggel 32 m² -re bővült. Szíj Rezső írja, hogy bár a városi könyvtár helyisége nem megfelelő, a szolgálat szívélyessége sokban pótolta a helyiség hiányosságait. Rendezvényeket szerveztek nemzetünk nagyjainak emlékünnepe alkalmával, könyvkiállításokat, a gyerekeknek mesedélutánokat, vetélkedőket. A könyvtár az olvasásra nevelés fontos eszközévé vált, emelkedett az olvasók száma és a kölcsönzési adatok is. Fiókok nyíltak a kerületekben: Inota Művelődési Otthon, Inotai Népkönyvtár, Kossuth Szálló, Kórház. Könyv- és könyvtárpropaganda kezdődött (pl. a moziban), majd kezdetét vette a József Attila Olvasómozgalom.

1954. decemberétől Horváth István, 1955. augusztus 15-től Korbuly Dezső, 1955. december 22-től Németh Júlia vezette a könyvtárat.

1958-ban a városban három szakszervezeti könyvtár is működik a tanácsi mellett. A könyvtár rendezvényei közül emlékezetes volt egy író-olvasó találkozó Oravecz Paulával. Készültek a betűrendes katalógusok mellett a szakkatalógusok, és már 30 újság járt. Az 1960-as évekre a könyvtár kinőtte a helyiségeket. A felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt hiányzott az olvasóterem és az előadóterem.

1962-ben Gróf Ervin, majd Németh Júlia vezette a könyvtárat.

Könczöl Imre könyvtárvezetői tevékenysége (1963-1980)

1963. januárjától Könczöl Imre került a városi könyvtár élére. Ez az esztendő több szempontból is jelentős állomást jelentett a könyvtár életében. 1963-ban megüresedett a Kossuth u. 6. sz. alatt lévő iskolaépület földszintje és határozat született arról, hogy átmeneti időre - a könyvtár várbeli elhelyezéséig - a Városi Könyvtár megkapja az épületet. Az év második felében megtörtént a felnőtt könyvtár átköltöztetése és egyidejűleg a régi helyiségek felújítása gyermekkönyvtár részére.

A városi könyvtár belső tere
(Várpalota, Kossuth u. 6.)

Egyre nagyobb hangsúlyt kaptak a város életében a könyvtár rendezvényei. Április 21-én volt az első Krúdy-est az író halálának 31. évfordulóján. 1963. december 2-án az új könyvtárépület avató ünnepségén a könyvtár felvette a Krúdy Gyula nevet. A névadó ünnepségen az író leánya, Krúdy Zsuzsa is jelen volt. A 180 m² alapterületű helyiségekben kényelmes olvasóterem és tágas szabadpolcos kölcsönzőtér állt az olvasók rendelkezésére.

A Kossuth u. 31. sz. alatt a felújított helyiségekben 1964. január 1-jén 32 m²-en, új bútorokkal megnyílt a Krúdy Gyula Városi Könyvtár gyerekkönyvtára. A nyitáskor 2613 kötet várta a fiatal olvasókat, heti 5 nap 20 óra kölcsönzési időben. A tágas tér nagyobb lehetőséget adott gyermekfoglalkozások megtartására, iskolai osztályok részére diavetítésekre és bábjátékos előadásokra.

A felnőttkönyvtár új fiókkönyvtárakat létesített: a Cser-lakótelepen, a Tési-dombon és a Rákóczi telepi iskolában. Összesen 5 fiókkönyvtára volt.

(1964-ben minden általános iskolának, a két középiskolának volt már könyvtára, és 5 műszaki könyvtár is működött a 3 szakszervezeti és a tanácsi Városi Könyvtár mellett.)

A 60-as években és a 70-es évek első felében példaértékűek voltak a könyvtár rendezvényei, melyek Könczöl Imre személyéhez fűződtek. Kiterjedt irodalmi kapcsolatainak köszönhető, hogy a könyvtár közel két évtizeden át a város szellemi központja lehetett. Maradandó élményt nyújtottak az író-olvasó találkozók, a népszerű "Könyvtári Esték". 

A Könyvtári Esték emblémája

Méltán nevezték ebben az időszakban Várpalotát "a költők Mekkájának". Az alábbi névsorból, jó néhányan visszajáró vendégei voltak a könyvtárnak: Bárány Tamás, Bódás János, Csanádi Imre, Csanády János, Csoóri Sándor, Csukás István, Czine Miháy, Erdélyi József, Fekete Gyula, Fodor András, Gereblyés László, Gyurkovics Tibor, Hárs László, Hidas Antal, Horgas Béla, Bohumil Hrabal, Jankovich Ferenc, Jávor Ottó, Jobbágy Károly, Káldy János, Kiss Dénes, Kis Ferenc, Kónya Lajos, Krúdy Zsuzsa, Ladányi Mihály, Lengyel Dénes, Mátyás Ferenc, Nagy László, Osváth Béla, Palotai Boris, Rab Zsuzsa, Sipos Gyula, Sobor Antal, Solymos Ida, Somlyó György, Soós Zoltán, Szakonyi Károly, Szécsi Margit, Székely Dezső, Szentiványi Kálmán, Takács Imre, Takáts Gyula, Tatay Sándor, Tersánszky Józsi Jenő, Tornai József, Veres Péter.

A legendás könyvtári esték vendége:
Veres Péter és Czine Mihály

Ugyancsak Könczöl Imre érdeme volt a város kulturális és irodalmi múltjának tudományos igényű feldolgozása számos publikációban, a helytörténeti kutató és gyűjtőmunka megindítása. Megalakította a városban az irodalmi munkaközösséget. A városi könyvtár tulajdonába került Bán Aladár nyelvész, költő, néprajztudós hagyatéka, aki Várpalotán született. Könczöl Imre a megalapozója a városban a Krúdy-kultusznak is. 1967-ben a város lakosságának 10 % volt beiratkozott olvasó. Akkor is alacsony volt már az 1 lakosra jutó könyvek száma, az ország 64 városa közül Várpalota az 54. helyen állt. A könyvtár várbeli elhelyezése csak álom maradt. 1967-ben terv születik az egyesített könyvtár (gyermek és felnőtt) elhelyezésére az ifjúsági házban. Könczöl Imre javaslatára megállapodás született a városban működő könyvtárak munkájának összehangolására. A városi könyvtárban létrehozzák a Versbarátok Klubját, a Jó Szerencsét Könyvtárban az Új Tükör Klubot.

A 70-es években egyre nagyobb az igény a helytörténetre, 1971-ben megjelenik Könczöl Imre: Bán Aladár emlékezete, 1972-ben Petőfi útjain Veszprém megyében, 1977-ben Várpalota irodalmi kistükre c. könyve és számos más helyismereti munka. A 70-es években az ifjúság olvasóvá neveléséért részt vesz a könyvtár az Olvasó Népért mozgalomban. 1972-ben javaslat született, a tizenöt éves fejlesztési tervhez a városban működő két nagy könyvtár közös fenntartásba, egységes rendszerbe vételéről, de ez nem valósult meg. 1973-74-re a gyermekkönyvtár állapota egyre rosszabb lett, elhelyezése megoldást kívánt.

1975-ben a Kossuth u. 6. sz. alatt a könyvtár emeleti része kiürült, és felújítás után a ide költözött a gyermekkönyvtár. A könyvtár együttes alapterülete ekkor 266 m²-re emelkedett. A könyvtár egészébe új állványok, bútorok, függönyök, szőnyegek kerültek. Az állomány nagy része ekkor kerül szabadpolcra és szakrendbe. A bővülés csak pár évig enyhített az ekkor már szűkössé váló könyvtárépületben a városi könyvtár gondjain. A könyvállomány gyors ütemben megtöltötte a rendelkezésre álló teret, a helyben olvasási lehetőség egyre szűkült, a könyvek jelentős része külső raktárakba került kölcsönzésük nehézkessé vált. 1976-ban könyvtár népszerűsítési szórólap készül. 1977-től válik rendszeressé, hogy az általános iskolások 8. osztályosai megismerkednek a felnőtt könyvtárral.

1977. május 28-án avatták fel Krúdy Gyula emléktábláját
a városi könyvtár homlokzatán (Várpalota, Kossuth u. 6.)

Könczöl Imre 1980. június 1-jétől nyugállományba vonult, de személye Várpalota szellemi és kulturális életében továbbra is meghatározó maradt: nyugdíjas éveiben is tevékenyen részt vállalt a város művelődésügyében. Ekkor jelent meg évtizedes helytörténeti kutatómunkáját összegző, népszerűvé vált monográfiája: Várpalota rövid története. Előadásai a város múltjáról, az irodalomról egyaránt élményszámba mentek.

Neményi László a városi könyvtár élén (1980-1991)

1980. július 1-jétől Neményi László vette át a városi könyvtár irányítását, aki elődje szellemiségében folytatta a megkezdett munkát. A könyvtár bővítette közönségkapcsolatait, rendezvényei kötődtek az évfordulókhoz, valamint a rádió és tv műsoraihoz egyaránt. A nyitvatartási idő a felnőtt könyvtárban 70 órára, a gyermekrészlegben 23 órára nőtt.

Nemeskürty István (1983) és Takács Imre (1981)
találkozik olvasóival a városi könyvtárban (Várpalota, Kossuth u. 6.)

1981-től megindította Várpalota és a városkörnyék tanácsi, szakszervezeti közművelődési szakembereinek, könyvtárosainak helyi szakmai képzését. A könyvtár részt vett az Olvasó Ifjúságért olvasómozgalomban.

Az 1983. évi ünnepi könyvhét vendége Kalász Márton
a városi könyvtárban (Várpalota, Kossuth u. 6.)

1982-ben a Városi Tanács felajánlotta, hogy egy újonnan épült házgyári lakóépület utcafrontján új helyet kaphatna egy könyvtár, mely megoldaná a már hosszú évek óta tartó gondokat. A terv elfogadása nyomán lázas szervezőmunka következett. Neményi László az új könyvtár kialakításában, berendezésében is részt vett, melyért Veszprém Megyéért kitűntetést kapott.

A városi könyvtár új épületének átadása 1985. április 11-én
(Várpalota, Szent István út 28.)

1985. április 11-én ünnepélyes keretek között adták át a városi könyvtár új otthonát jelentő épületrészt. Az épület 8, 88 millió Ft-os beruházással, 2,86 millió Ft-os új korszerű bútorzattal készült, melyből jelentős rész a Megyei Tanács támogatása volt. 650 m² -en tágas, korszerűen felszerelt könyvtár nyitotta meg kapuit, melyből 452 m² összefüggő térben kapott elhelyezést a felnőtt és a gyermekkönyvtár. 50 főt befogadó előadóterem, 3 iroda, 53 m² területű gördülő tömörraktár állt rendelkezésre. A külön bejárattal rendelkező előadóteremben nyitvatartási időben is lehetőség nyílt csoportok fogadására.

Nagy sikere volt az új könyvtárépületben a zenei részlegnek, az idegen nyelv tanulás lehetőségének és sokan vették igénybe az olvasótermet, valamint a reprográfiai szolgáltatást. Ideális lett a könyvtár személyi ellátottsága is: 12 szakalkalmazott (melyből 4 felsőfokú végzettségű), 1 ügyintéző és 2 fizikai dolgozó. A szolgáltatások között megjelent az irodalomkutatás és a tájékoztatási szolgálat. A személyi fejlesztés új munkaszervet kialakítását tette lehetővé. Korszerűsödött a technikai felszereltség is.

A városi könyvtár új épületének belső tere
(Várpalota, Szent István út 28.)

Átdolgozásra került a katalógusrendszer, a helyismereti gyűjteménynek nemcsak gyarapítása, hanem feltárása is megindult. Még ebben az évben lehetőség nyílt egy pinceraktár kialakítására a Batsányi utcában.

Az új környezet vonzotta a fiatalokat. Három gyermekklub, Ifjú Könyvbarátok Köre, Zenebarátok Klubja, Helyismereti Klub, Vers- és prózamondó stúdió kezdte meg működését. A megnövekedett működési költségek ellensúlyozására új szolgáltatások bevezetésével próbálkozott a könyvtár bevételeinek növelésére.

Ekkor tette meg az intézmény az első lépéseket a gépesítés felé, amikor egy nagy teljesítményű számítógéppel és annak perifériáival gazdagodott.

1987-ben a gyermekek körében népszerű volt a Bölcs bagoly pályázat és az évenként megrendezésre kerülő helytörténeti vetélkedők. 1987 óta vállalja könyvtár a hátrányos helyzetűek, mozgáskorlátozottak házi könyvtári ellátását és a hangoskönyvtár kialakítását.

Az ismeretterjesztő előadásoknak, a TIT működésének is otthona lett a könyvtár, melynek Neményi László titkára lett. 1985-től alkalmanként több mint 100 hallgatója volt a Gondolkodó Klub (Értelmiségi Klub) előadásainak: időszerű, fontos kül- és belpolitikai, gazdaságpolitikai, szociológiai, esztétikai, művészeti témákkal. Az előadók között egyes szakterületek jeles képviselői és közéleti személyiségei voltak vendégeink. (A programok közül kiemelkedett dr. Ancsel Éva a művészet értelméről tartott előadása.) A klub rendezvényei kezdetektől színvonalas eseménynek számítottak és nagy érdeklődést váltottak ki a lakosság körében. 1987-88-ban szabadegyetemi előadások indultak.

A TIT Váci Mihály Irodalmi Színpadának műsora (1988)
és Ancsel Éva nagysikerű előadása (1986) a Gondolkodó Klubban

A 80-as évek végétől kezdte meg a könyvtár könyvkiadói tevékenységét a településen folyó helyismereti kutatómunka segítése érdekében. Sorra jelentek meg a népszerű helyismereti kiadványok, pl. Könczöl Imre: Várpalota rövid története, Bakos Miklós: Így történt…, Csiky Iván: Várpalotai emlékeim című művek.

Nagy sikerű ismeretterjesztő előadások voltak a gyermekkönyvtárban is. (pl. Schmidt Egon). 1990. október 1-től indult a Lutra Klub.

A könyvtár elhelyezése, tárgyi, személyi feltételeinek javulása hozzájárult ahhoz, hogy a helytörténeti kultúra, a helyismereti gyűjteményszervezés is újabb lendületet vegyen. A könyvtár lehetőséget teremtett információcserére, a lakosság és a város vezetőinek találkozására.

1991-ben Neményi László a könyvtár finanszírozásának támogatására 21 alapítóval elindítja a Könyvtárpártoló Alapítványt.

1991 nyarán Alsóörsön rendezte meg a könyvtár a nagysikerű Reneszánsz tábort. A táborban készített munkák ősszel a Nagy Gyula Galériában kerültek kiállításra.

Neményi László 1991. augusztus 31-én búcsúzott a könyvtártól.

Koncz Józsefné a városi könyvtár igazgatója (1991- 2003)

Koncz Józsefné 1991. szeptember 1-től igazgatta a városi könyvtárat. A könyvtár rendezvényei az író-olvasó találkozók mellett egyre inkább a helyismereti előadások felé tolódnak (dr. Huszár Pál, Tenczer Károly, Pacsuné Fodor Sára). Évente továbbra is rendszeresek a gyermekműsorok. Ebben az időben kezdődnek az előadóteremben a képzőművészeti kiállítások.

1992-ben szervezi a könyvtár az első helyismereti vetélkedőt, melyet ezután több is követ mind az általános iskolások, mind a középiskolások részére. Továbbra is helyszíne a könyvtár a TIT Várpalotai Szervezete és a TIT Gondolkodó Klubjának, melynek előadásai 1995-től Beszélgetések a világról, Magyarországról és önmagunkról címmel folytatódtak. A népszerű előadások meghívottjai között található geológus, politológus, politikus, szociológus, újságíró, közgazdász, orvosgenetikus, színművész, egyetemi hallgató és államtitkár egyaránt. A rendezvények visszajáró szereplői a TIT Váci Mihály Irodalmi Színpad tagjai.

1992-ben visszaesés következik be az olvasók száma és a kölcsönzés terén is. A látogatók száma stagnál. Ennek visszaállítására több próbálkozás is indul, pl. több folyóirat, hetilap lett kölcsönözhető. A 90-es években a könyvtár egyfajta szociális igényt is kielégít. Itt töltik idejüket a kulcsos gyerekek, a nyugdíjasok, buszra várók. Egyre több a könyvtárban a közhasznú kiadvány, de még sokkal többre lenne igény.

1994-ben alakult a városban a Páneurópai Unió Várpalotai Szervezete, melynek rendezvényei azóta is a könyvtárhoz kötődnek.

1994-ben jelentős állomás volt a könyvár életében, amikor fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte. Az 1995-ös rendezvények közül Fodor Ödön születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítás és kötetbemutató emelkedett ki.

Kiállítás a városi könyvtár fennállásának 40. évfordulója alkalmából (1994)

Az új épület nemcsak örömöt jelentett, de néha bosszúságot is. Már 1996-ban megkezdődött a tető újraszigetelése, ami igazából azóta sem megoldott. Ebben az időszakban jelentős felújítások történnek az épületben. 1996-ban fűtésmérő és riasztó kerül felszerelésre, 1997-ben a padlóburkolat cseréje valósul meg, 1998-ban ajtók, radiátorok mázolása, 1999-ben a villamoshálózat felújításának megkezdése, 2000-ben szalagfüggöny, ablakszigetelés és a szolgálati vizesblokk valósul meg.

A könyvtár személyi ellátottságában 1995. július 1-től kezdődik a csökkenés, amikor két könyvtárosi munkakör megszűnik. Ebben az időszakban indulnak el a könyvtár által szervezett irodalmi kirándulások.

1997-ben indult el az első Olvasólámpa pályázat, melyek a gyermekkönyvtár lehetőség szerint azóta is megszervez. Célja a színvonalas mai és klasszikus gyermekirodalom olvasása és megszerettetése.

1997-re halasztotta a könyvtár a tételes állományellenőrzést, melyet összekötött az állomány vonalkód címke ellátásával.

A 90-es években folyamatosan épül ki a könyvtár számítógépes rendszere, melynek alapját az önkormányzati támogatás mellett a könyvtár folyamatos pályázatai biztosítják. A számítógépek megjelenésével egy időben folyamatosan történik a könyvtárosok továbbképzésben való részvétele is, mely igazán szervezetté 2000-től válik, amikor életbe lép a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma általi normatív támogatásból a 7 éves továbbképzési terv.

Krúdy Gyula kultuszának ápolása a könyvtár minden igazgatójának szívügye volt. A 90-es években dr. Praznovszky Mihály szerkesztésében, a Prospektus GM Nyomda kiadásában évről évre egy-egy kis Krúdy kötet lát napvilágot, melynek bemutatása Krúdy Gyula születésének évfordulóján történik. A hagyományápolás egy új formája valósul meg 1998. októberében, amikor az intézmény dolgozói megszervezik az első Szindbád vacsorát a Két Bagoly Fogadóban.

1998-ban az 1848-as szabadságharc 150. évfordulója tiszteletére szervezett a könyvtár két fordulós vetélkedőt. 1999-ben "Így írunk mi" címmel irodalmi pályázatot hirdettünk, a beérkezett írásokból született a Befőtt szerelemből c. diákantológia.

1999-ben megkezdi a könyvtár állományának számítógépes feldolgozását, melynek gyorsítása végett a hétfői kölcsönzést szünetelteti.

2000. áprilisában a Millennium tiszteletére szervezi meg a könyvtár középiskolás csapatoknak a helytörténeti vetélkedőt.

Az 1997-ben életbe lépett CXL. "közművelődési" törvény a kulturális normatíva felállítása mellett központi forrásokat, megpályázható címzett támogatásokat biztosít az intézmények korszerűsítésére, a könyvtárak állománygyarapítására. Ez az elmúlt években jelentős segítséget jelentett intézményünknek a költségvetésben biztosított viszonylag alacsony állománygyarapítási keret mellett. 

2000-től új szolgáltatásként lép be a könyvtár életébe az Internet. A 8 szolgáltató gépből 6 a felnőttek, 2 a gyerekek rendelkezésére áll. 2002-ben a Széchényi-terv pályázaton elnyert gépekkel jelentős mértékben bővült a számítógépparkunk, és nagy sikere volt az egy éven át tartó ingyenes internet használatnak.

A Széchenyi-terv pályázaton hat számítógéppel bővült a hálózat (2002)

2002. januárjától az adminisztrátori munkakör, majd 2003. októberétől két könyvtárosi munkakör megszűnt.

2003-ban a rendezvényeink közül kiemelkedett Krúdy Gyula születésének 125. évfordulóján tartott megemlékezés.

2003. június 30-ával Koncz Józsefné nyugdíjba vonult, a vezetői teendőket novemberig Volekné Temesi Zsuzsanna látta el.

Napjainkról (2003-2006)

2003. november 10-től Szajp Istvánné vezeti a könyvtárat.

A legnagyobb változás a könyvtár életében, hogy 2004. január 6-ától áttértünk a számítógépes kölcsönzésre. A kezdeti megterhelő nagy forgalom után a gépi kölcsönzést hamar megkedveltük. Munkánk könnyítésére vehettünk egy pénztárgépet, majd alapítványi támogatással egy nyomtatót az irodába. Az intézmény új SZMSZ-szel és Könyvtárhasználati Szabályzattal kezdte az évet, mely részint a számítógépes kölcsönzés miatt, másrészt a könyvtár bevételeinek növelése miatt vált időszerűvé. Az év folyamán, szintén a Könyvtárpártoló Alapítvány támogatásával felújítottuk székeink 80 %-át, a gyermekkönyvtári ülőkéket és a kiállítási tárlókat.

Tavasszal kiemelkedett rendezvényeink közül a gyermekkönyvtár alapításának 40. évfordulója, melyre gyermekkönyvtári embléma-pályázatot hirdettünk. Az általunk legkedvesebb pályázat az alkotók munkája nyomán felkerült a gyermekkönyvtár falára.

Az év folyamán növeltük a kölcsönözhető időszaki kiadványok számát, viszont némileg csökkentettük a folyóirat megrendeléseket.

Pályázat segítségével magyar és három nyelvű idegenforgalmi kiadványt készíttettünk : "Várpalota - Műemlékek - Látnivalók" címmel. Nyárra, önkormányzati támogatással elkészült az új könyvtárismertető prospektusunk és az alapítványt népszerűsítő könyvjelző. Folyamatosan felmérjük az olvasótábor által keresett és hiányzó dokumentumokat, igyekeztünk azokat pótolni.

A NKÖM felzárkóztató pályázatán elnyert 50 000,- Ft-ból útikönyveinket újítottuk fel. A könyvvásárlásnál nagyobb figyelmet fordítunk az olvasók mindennapos igényeire és a közhasznú információhordozókra.

2003-tól kezdtük kialakítani az európai uniós külüngyűjteményt a Miniszterelnöki Hivatal Közkönyvtári pályázatán elnyert támogatás segítségével, valamint rendszeressé váltak az uniós témájú ismeretterjesztő előadások a lakosság és a civil szervezetek tájékoztatására.

Európai uniós különgyűjtemény a városi könyvtárban

2004. augusztustól ADSL vonalon történik az Internet szolgáltatás.

2004-ben felvettük a kapcsolatot a kistérség könyvtáraival. A nyár folyamán a Belügyminisztérium által többcélú kistérségi önkormányzati támogatások létrehozására kiírt pályázaton, a térség könyvtárainak számítógépes fejlesztésére 3,8 millió Ft-ot nyertünk, melyből mindenütt megvalósulhat az internetes elérhetőség. A könyvtárunknak ebből jutó 1 millió Ft-ból a számítógépes állományuk internetre került és megvásároltuk a könyvtárközi kölcsönzést segítő elektronikus dokumentumfogadó szoftvert (ARIEL). Könyvtárunk központja lett a kistérség könyvtárainak.

Őszre elkészült a "Várpalota 2005 " falinaptár, oldalain a palotai és városkörnyéki alkotók festményei városunkról. Bevételével némileg mi is hozzájárulunk az alapítvány gazdagításához.

Támogatást nyertünk a "Várpalota füzetek" helyismereti kiadványsorozat újabb kötetének megjelentetésére (A Kossuth utca és lakói). Fontosnak tartjuk a helyismeret kutatómunka felkarolását, hogy a városnak, a könyvtárnak egyaránt értékes anyagok ne vesszenek el.

2004. október 29-én a 7. Szindbád vacsorával indítottuk el a városi könyvtár félévszázados jubileuma alkalmából megtartott rendezvények sorát.

Balogh Ferencné nyitotta meg a városi könyvtár 50 éves történetét
bemutató kiállítást (2004. november 15.)

2004. novemberben ünnepséggel, jubileumi kiállítással ünnepeltük könyvtárunk alapításának 50. évfordulóját. Tisztelegtünk ezzel a város, a fenntartó önkormányzat, a szakma, a kollégák, és az olvasótábor előtt. Ez a kiállítási anyag lett az alapja annak az emlékkönyvnek, melyet 2005-ben jelentettünk meg pályázatok, támogatók segítségével (A Krúdy Gyula Városi Könyvtár 50 éve).

A 2005. évben több rendezvénnyel emlékeztünk József Attila születésének századik évfordulójára. A József Attila Emlékév alkalmából versillusztrációs pályázatot hirdettünk a középiskolások körében és a beérkezett anyagokból kiállítást rendeztünk, áprilisban rendhagyó irodalomórával, könyvtári esttel ünnepeltünk.

Május hónapban csatlakoztunk a Várpalota Város Önkormányzata által szervezett Európa Napok programjához, s az "Európa mi vagyunk" című rendezvénysorozattal ünnepeltük az ország európai uniós tagságának egy éves évfordulóját: kiállítást szerveztünk, neves előadókat hívtunk, információs sátorral települtünk ki a majálisra.

Az év folyamán részt vettünk az országos Nagy Könyv akcióban, mely lehetőséget kínált számunkra olyan rendezvények szervezésére, amikre egyébként nem lett volna anyagi lehetőségünk: Sándor Csilla, a Csodaceruza című gyermeklap szerkesztője gyermekfoglalkozást tartott, az ünnepi könyvhéten Varnus Xavér dedikált, majd vendégünk volt Schäffer Erzsébet író, újságíró.

A 2006. évben rendezvényeink középpontjában Bartók Béla születésének 125. évfordulója volt, melynek megünneplésére az elnyert pályázatok adtak lehetőséget. A Bartók Jubileum alkalmából képzőművészeti pályázatot hirdettünk a kistérség alkotói számára és a beérkezett alkotásokból kiállítást szerveztünk, ezenkívül zenés irodalmi műsor keretében, valamint  kerekasztal-beszélgetésen idéztük fel pályáját és műveit, a helyi zenetanárok, előadóművészek, zeneiskolások bevonásával.

Az 1956-os forradalom 50. évfordulójára a helyismereti gyűjtemény anyagaiból válogatott kiállítással emlékeztünk.

Folytatódott részvételünk az európai uniós közkönyvtári programban, melynek révén gyarapodott az EU-s különgyűjteményünk, s számos sikeres rendezvényt szerveztünk Várpalota nemzetközi és helyi kistérségi kapcsolatainak megismertetése és továbbfejlesztése érdekében.

Nagy hangsúlyt fektetünk a civil szervezetekkel való partneri együttműködésre, melynek eredményeként emlékezetes előadások zajlottak könyvtárunkban a Páneurópa Unió Várpalotai Szervezetével, a TIT Várpalotai Szervezete Gondolkodó Klubjával és a Várpalotai "Írisz" Nőegyesülettel közös szervezésben.

2006. július 3-tól augusztus 21-ig teljes körű állományellenőrzést (leltárt) tartottunk a TextLib integrált program segítségével, melynek utómunkálatai egészen a 2006. év végéig tartottak.