A
Krúdy Gyula Városi Könyvtár helyismereti gyűjteményében megtalálhatók mindazok a dokumentumok, melyek Várpalotára és közvetlen környezetére vonatkozó információkat tartalmaznak. Időbeli, megjelenési időt illető határokat nem vonunk: a város egész múltjára, jelenére vonatkozó kiadványok gyarapítását, feldolgozását, feltárását feladatunknak tekintjük.
Átfogó, komplex információtár kiépítésére törekszünk, ezért gyűjtjük a város természeti, földrajzi viszonyairól, gazdasági, társadalmi viszonyairól, kulturális életéről szóló műveket és adathordozókat. Helyismereti jellegűnek tekintjük azokat a szépirodalmi alkotásokat is, amelyeknek cselekménye (ill. annak részlete) itt játszódik, vagy a városról szól. A helyi szerzők művei közül elsősorban a helyi vonatkozásúakat tekintjük a gyűjtemény részének és teljességgel beszerzendőnek. A helyi szerzőkről és műveikről szóló monográfiák, pályaképek, tanulmányok szintén részei a helyismereti gyűjteménynek.
A helytörténeti állomány megalapozása az 1963-1980 közötti időszakban Könczöl
Imre könyvtárigazgató nevéhez fűződik, aki maga is
intenzív helytörténeti kutatómunkát végzett. Ebben az
időszakban került a könyvtárunkba a Várpalotán született
neves néprajzkutató, költő, műfordító Bán Aladár
hagyatéka (1965), melyet azzal a céllal vásároltunk meg,
hogy a szétszóródás veszélyének kitett anyag együtt
maradjon, s a kutatók számára hozzáférhetővé váljon. A
hagyaték egyrészt családi dokumentumokat tartalmaz,
ezenkívül Bán Aladár magán és tudományos levelezésének
dokumentumait, könyvtárának anyagát (214 könyv és
folyóirat), melyek között saját művek, fordítások és
megjelent tanulmányai is megtalálhatók. (Az anyag egy
része jelenleg a Bán Aladár Általános Iskolában lévő
kiállításon található meg (1988-tól).
A gyűjteményépítés Neményi László könyvtárigazgató irányításával újabb lendületet vett, amikor a városi könyvtár 1985-ben új, korszerű épületbe költözött. A kibővült szolgáltatások között hangsúlyos szerepet kapott a helyismereti anyag különgyűjteménnyé szervezése és a szélesebb körű gyűjtés megindítása.
A gyűjteményt bővítette a városi tanácstól átvett MAHÍR Sajtófigyelő Szolgálat lapkivágatai (1963-1990), az 1989-ben megszűnt Munkásőrség várpalotai parancsnokságán gyűjtött dokumentumok és hagyatékok részeként átvett anyagok (Pajor József, Lencsés György, Csiky Iván).
Könyvtárunk másik jelentős különgyűjteménye
Szíj Rezső adománya, melyet 1996-ban tartós letétbe
helyezett könyvtárunkban. A gyűjtemény 3378 db könyvet,
168 lapkivágatot, 34 db emlékplakettet és emlékérmét, 242
db ex librist, 28 db grafikát, 840 db fotót,43 db
katalógust és 322 db különlenyomatot, kéziratot,
folyóiratot tartalmaz. A könyvek egy része könyvészeti
szempontból is értékes, a századfordulón, ill. a két
világháború között megjelent kötet. Hely hiányában
jelentős részét jelenleg raktárban tároljuk, feltárása
külön jegyzékben megtörtént.
Jelenleg
a helyismereti gyűjtemény anyagának gerincét a könyvek
alkotják (kb. 700 könyvtári egység): Várpalotára
vonatkozó, lényeges információkat tartalmazó,
kifejezetten helyismereti művek (városmonográfiák stb.),
olyan könyvek, amelyekben helyi vonatkozású tanulmányok,
részletek találhatók (adattárak, forráskiadványok stb.),
a helytörténeti tevékenységgel kapcsolatos módszertani
kiadványok és a helyi nyomdák termékei, ha tartalmilag
helyismereti jellegűek. (A helyismereti könyvek
feltárása teljes körűen megtörtént a TextLib integrált
számítógépes könyvtári programmal.)
Az időszaki kiadványok közül a helyismereti
gyűjteményben kapott helyet a megyei napilap (1961 óta
gyűjtjük), a városi lapok (Várpalotai Bányász 1951,
1954-1955), Új Várpalota (1957-1958), Várpalotai Napló
(1959-1961), Palotai Újság (1993-1996), Várpalotai Újság
(1996-1999, 2002-), Palotai Hírlap (2001-2002), az üzemi
lapok (Inotai Kohász, Péti Munkás, Várpalotai Bányász, Jó
Szerencsét stb.), iskolai lapok, illetve egyéb irodalmi,
kulturális folyóiratok stb.
A helyismereti gyűjtemény intenzíven
gyarapodó dokumentumtípusát jelentik a kéziratok (nem
publikált, ill. szűk körben publikált dokumentumok:
szakdolgozatok, pályamunkák, tanulmányok, naplók,
feljegyzések stb.), melyeket rendszeresen kapunk a
helytörténeti kutatóktól, a helyismereti témában
szakdolgozatot író egyetemi, főiskolai hallgatóktól, a
különböző tanulmányi versenyek, pályázatok résztvevőitől.
Ezek a munkák igen értékes, friss kutatási eredményeket
közvetítenek a helytörténet iránt érdeklődők számára,
másrészt a régi kéziratok muzeális értékkel bírnak.
(Jelenleg a gyűjteményben kb. 200 kézirat található,
melyek számítógépes feltárása teljes körűen megtörtént a
TextLib integrált könyvtári programmal.)
Jelentős helytörténeti értéket képviselnek
a kisnyomtatványok (prospektusok, röplapok, plakátok,
meghívók, szórólapok stb.), ezek rendszeres gyűjtése
szintén 1985-től kezdődött meg, azonban kisebb számban
bekerültek a gyűjteménybe visszamenőlegesen a két
világháború közötti időszaktól kezdődően. A
kisnyomtatványokat tematikus rendszerezésben (intézmények,
ill. kronológia szerint csoportosítva), önfeltáró módon
helyeztük el a gyűjteményben.
Mind a helytörténeti kutatás, mind az
állampolgári tájékozódás, a közügyek intézése
szempontjából fontos információforrást jelentenek az
önkormányzati rendeletek, testületi anyagok, melyek
1990-től folyamatosan bekerülnek a helyismereti
gyűjteménybe. (Ezt megelőzően az 1985-1989 közötti időszak
tanácsüléseinek anyagai is megtalálhatók az
állományunkban.)