Kégli Ferenc: Családfakutatás. A nyomtatott/digitalizált forrásoktól az internetes közzétételig. I-III.

A szöveg alján pdf-formátumban megtalálható diasor a Várpalotai Családfakutatók Köre második foglalkozásán, 2016. március 9-én elhangzó előadáson került levetítésre.

A diasor vetítése során elhangzott szöveg vázlatosan:

<Családfakutatás1 +1>Tisztelt Várpalotai családfakutatók! Örömmel jöttem ide, Önök közé, ugyanis dédapámék az 1840-es évek elején költöztek ide, és több mint száz éven át élt itt családunk. Nekem Palotáról vannak az első gyermekkori emlékképeim, ezért többé-kevésbé én is palotai gyereknek tartom magam, nem utolsó sorban azért is, mivel a Kéglieken kívül a várpalotai Kalauz, Galambos, Molnár, Simon, Szili, Saivald (Szajvald, Szejvold), Herczeg, továbbá a Csiszár, Glázer, Hanis, Ilcsik, Rótfischer (Rothfischer), Hülber, Márton, Vass, Petrovics , Unferdorben családok leszármazottai is mind, mind – valamilyen szinten – a rokonságomhoz tartoznak. Mai találkozónk témája – ahogyan a meghívóban is szerepel: Családfakutatás – a nyomtatott/digitalizált forrásoktól az internetes közzétételig. Önök mindnyájan érdeklődnek családjuk, őseik története iránt, gondolom vannak, akik már rendszeres kutatómunkát folytatnak, eredményeik is vannak. Ezért én elsősorban arra törekedhetek, hogy a témára vonatkozó ismereteket, ismereteiket rendszerbe foglaljam, és csak remélem, hogy közben esetleg új forrásokra, lehetőségekre is fel tudom hívni figyelmüket. Arra kérek mindenkit, hogy ne csak egyszerű hallgatói, hanem részvevői is legyenek a mai délutánnak, azzal, hogy közbekérdeznek, kiegészítenek – ezzel is minél hasznosabb lehet majd – mindnyájuk számára a mai találkozás. Az előző február 12-i rendezvényen a családfakutatás levéltári lehetőségeiről volt szó. Sajnos ezen nem tudtam részt venni, ezért lehet, hogy én is említek majd olyan forrásokat, amelyek már elhangzottak. Bizonyára látták ezt a weboldalt:

<Genealogia–Családfakutatás>A Genealógia, családfakutatás oldalt, ahonnan az online anyakönyvekhez, anyakönyvi adatbázisokhoz juthatunk el. Lehet, hogy elhangzott, de akkor sem árt megismételni, hogy familysearch.org webhelyről elérhető indexelt, 1895 előtt anyakönyvek családneveit meglehetősen nagy fantáziával érdemes megközelíteni. Ugyanis az egykori kézírásos bejegyzések olvasata az adatbázis névbevitelekor nem mindig volt sikeres: például családnevemet megtaláltam a Kégl-Kégli mellett Kikli, Régl meg hasonló változatokban – az egyéb információk segítettek az azonosításban. Tudnunk kell azt is, hogy ez az egyébként rendkívül hasznos adatbázis nem tartalmazza az anyakönyv minden – minket érdekelhető – adatát: a szülők életkorát, az apa foglalkozását (ez utóbbit esetleg latinul), lakhelyét (házszám).

Arra is ügyelni kell, hogy az itt közölt dátumok nem a születés, hanem a keresztelés dátuma. Bizonyára az is elhangzott, hogy az 1895 utáni anyakönyvek digitalizált mikrofilmfelvételeit lapozva nem szabad megelégedni azzal, ha a születési anyakönyvben megtaláljuk egyik ismert ősünk nevét. Egyeztetni kell a halálozási adatokkal is, ugyanis lehet, hogy nem a talált személy az ősünk, mivel ő fél éves korában meghalt, hanem a mondjuk a két évvel később született másik gyermek, akinek a szülők ugyanazt a keresztnevet adták – ilyennel többször is találkoztam a palotai anyakönyvekben.

<Genealógiai tábla>A születési, házasságkötési és halálozási anyakönyvek adatai alapján összeállíthatjuk személyes családfánkat. Én hagyományos módszerrel céduláztam és a cédulákat rakosgattam egymáshoz igazítva.

<MyHeritage1>Az Interneten sok cég, illetve magánvállalkozó ajánlja magát, hogy segít ingyenesen vagy pénzért a családfa összeállításában. Javaslom, hogy mindig vizsgáljuk meg alaposan a feltételeket, a továbbfejlesztési lehetőségeket, hogyan vonhatjuk be a többi családtagot, a rokonságot a fejlesztésbe. Bizonyára ismerik a Krúdy Gyula Könyvtár honlapján is ajánlott ingyenes Őseim családfa-szerkesztőt. A rengeteg közül csak egy másik példaként: a MyHeritage, a várpalotai Rédli család tagjainak találatával

<MyHeritage2> és családfájával. Keresni lehet, a belépés regisztrációhoz kötött.

<Dőry család>Persze nem mindenkinek sikerülhet ekkora részletességgel előállítani családfáját, mint például a Dőry családnak, vagy

<Horváth1>a Vas megyei nagygeresdi Horváth család Pápa melletti takácsi ágának,

<Horváth2>de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a Takácsiban született Horváth Idát 1892-ben elvette Mórocz Lajos várpalotai kisbirtokos,

<Horváth3>a piros vonalhoz kapcsoló nevek gyermekeik egy része (akik belefértek a kinagyított képbe), de a teljes családfából kiderül, hogy a két család között már korábban is történt házassági kapcsolat. Itt is láthatjuk, hogy valójában nem is úgynevezett „fa-alakzatról”, hanem inkább „hálózatról” van szó, amikor összeállnak a rokoni kapcsolódások.

<Genealógia 1–3>Mi segítheti egy kezdő családtörténeti kutatót? Kiindulópont lehet a Wikipédia Családfakutatás című részletes szócikke. És hát természetesen a szakirodalom, mint például A történelem segédtudományai című sorozatban megjelent Genealógia három kötete. Legközelebb a székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban található. Az első kötet a Kalocsai Főegyházmegyei Levéltár jóvoltából Interneten is olvasható.

<Berkes>Egy másik, könnyen hozzáférhető munka Berkes József főlevéltáros munkája, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár weboldalán elérhető. Gondolom, hogy erről volt szó az előző alkalommal! Az előbbi kötetek, illetve webes útmutató célja az, hogy a családtörténet kutatásának módszertanát, legfontosabb forrásbázisait, az azokat őrző intézményeket bemutassa, s hogy olvasójuk a genealógiai kutatásnál többet lásson egy családfa összeállításánál. A családok történetének, őseinknek, s persze a múltnak akkor lesz arca, ha a rendelkezésre álló lehető legtöbb forrástípust mozgósítjuk az események, a háttér, a valamikori közeg megismerésére.

A mai rendezvény is lényegében ugyanezt a célt szolgálja, a családi anyagok mellett bemutatva olyan könyvtári, illetve internetes szolgáltatásokat, amelyek a kutatókat segítik, támogatják, és információs hátteret biztosítanak a családfa összeállításán túl a család, a családtagok történetéhez.

<Források>Milyen források állnak egy családtörténetet kutató rendelkezésére?

Általában mindig található a széles rokonságban egy vagy több olyan családtag, aki számon tartja a családi kapcsolatokat, aki emlékszik a generációk által hagyományozott történetekre, aki tudja az elődök nevét, foglalkozását, egykori tartózkodási helyeit (és azt is, hogy ki hol mikor-kivel…). Beszélgessünk velünk! A szájhagyományt, a szóbeli forrásokat, az „oral history”-t természetesen mindig forráskritikának kell alávetni, ebben segítenek a szöveges, illetve a képi források. A nyomtatott anyag már korábbi feldolgozások eredményei, a webes szolgáltatásokon elérhető szöveges, képes, illetve audio-vizuális, digitalizált vagy eleve elektronikus dokumentumok kitágítják a kutatás lehetőségeit.

Hol férhetünk hozzá forrásainkhoz? A családon kívül az úgynevezett memória intézményekben: a levéltárban, könyvtárban és a múzeumban, illetve az Interneten.

<Családi szöveges>Az 1940-es évektől sok területen kötelező volt a származás igazolása, II. világháború időszaka (bombázások, utcai harcok, deportálások), majd 1945 után a kitelepítések, internáló táborok nem tettek jót a családi iratoknak. Megsemmisülhettek a különböző rendszerváltozások következtében különböző okokból kényelmetlenné vált iratok is, mégis sok helyütt megmaradtak, mint például itt egy 1944-ben készült származási táblázat, egy igazolvány vagy egy születési anyakönyvi másolat Letovicéből, egy házassági anyakönyvi másolat.

<Bibliában>Íme egy példa, hogy a Biblia egyes (népszerű) kiadásaiba belenyomtattak oldalakat a családi bejegyzések számára, de egyéb helyeken is előfordulhattak ilyen feljegyzések.

<Családi képes>A családi albumok fényképei is nélkülözhetetlen dokumentumok. Helyismereti/helytörténeti szempontból is sok információt nyújthat egy esküvői csoportkép, ahol egyebek mellett látható a település főjegyzője, segédjegyzője, plébánosa, egy katolikus kántortanító, egy református tanító, helyi iparosok. A középső képen a család három generációja, alatta a ház az üzlettel és műhellyel, mellette szüreti csoportképpel

<arckép>és ne hagyjuk ki a család történetéből azokat sem, akikről esetleg nincsenek jó vélemények – ez most csak illusztráció, hiszen nagyapám, akit a kép ábrázol, jó emlékű ősöm volt.

<Anyaggyűjtés>Hol kutathatunk ha már a helyi könyvtárban, múzeumban található minden forrást feldolgoztunk? A megyei hatókörű közgyűjteményekben, egyetemi könyvtárakban, levéltárakban, országos, illetve nemzeti közgyűjteményekben.

<Internet>Érdemes az Interneten is körülnézni.

<Megyei életrajziak+1>Hát akkor kezdjük azokkal a nyomtatott forrásokkal, amelyekben lehetnek palotai személyek, s amelyeket bizonyára ismernek és használnak: Veszprém megyei életrajzi lexikon (1998, 2014.) a már elhunyt személyekről – egyesek arcképpel. Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. 1–2. köt. (2001). – 2208 élő és Függelékben 85, az adatgyűjtés kezdete (1999) óta meghalt személy adatai; kiemelkedőnek ítélt személyek érintőleges helyi jelenlét esetén is teljes értékű szócikkel – arcképekkel. Veszprém megyei helytörténeti lexikon 1. (2014). 119 kortárs életrajzzal. Veszprém megye kézikönyve / főszerk. Hamar Imre. 1–2. köt. (1998.), benne Veszprém megye közéleti személyiségei: megyei ki-kicsoda? – 1. köt. 215–242. oldal kb. 240 személlyel (egyesek minimális adattartalommal). Mindegyik itt a könyvtárban megtalálható.

<E-változat>2003-ban a Veszprém megyei életrajzi és kortárs életrajzi lexikon átdolgozott és bővített kiadása CD-ROM-on együttesen is megjelent, a http://www.ekmk.hu/lexikon webhelyen, a Veszprém megyei könyvtár helyismereti oldaláról elérhető – itt egy várpalotai keresés eredménye látható: 170 találatot mutat.

<Speciális életrajzi+1>Veszprém megye irodalmi hagyományai (1984). A Veszprémi Egyházmegye történeti névtára (1630–1950) püspökei, kanonokjai, papjai – München; Veszprém (1987–1989). – 36 megyéspüspök, 179 kanonok, 2252 pap, illetve 50-nél több licentiátus – életrajzok, helységnévmutatóval. Mindegyik kötet itt a Krúdyban megtalálható!

<Veszprémmegyei fejek>emlékalbum a vármegye egyházi, hivatali, tudományos, társadalmi és közgazdasági reprezentásairól. (1929.) kb. 400 élő, közéleti személy megyeszékhely, majd járások szerint csoportosítva; a két utolsó tétel előtt pótlások a fő részhez név, szül. év/hely (egyeseknél hó/nap is), tan., életp., katonai részvétel az I. vh.- ban, kitünt. közéleti tev. dicsérő értékelés (egyesek életrajzi adatok nélkül)  többsége arcképpel (Veszprém, EKMK)

<Szeghalmy> Dunántúli vármegyék / Szeghalmy Gyula. Alcíme: Veszprém vármegye községei / Fóris Anna, Gróf Imre, Kertész János. A 615-884 l. között: Személyi adattár. kb. 2700 szócikk azokról, akik a mű létesítését előmozdították; a személyeken kívül kis számban vállalatok, egyesületek, egyházközségek, iskolák is, név, foglalkozás, lakóhely, szül. év/hely, tan., életpálya, közéleti tevékenység, katonai részvétel az I. vh.-ban, kitüntetése, házastárs, gyermekek (Lehet, hogy csak Szfváron a Vörösmarty Mihály Könyvtárban)

<Sziklay>Dunántúli kultúrmunkások: a Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban (1941). – 556 o. 15. századtól kezdődően, de nagy többségében a 19–20. században élt, illetve élő, összesen kb. 2400 személy – 12 dunántúli megye azon belül témakörök szerint: szépirodalom-hírlapirodalom, tudományos és szakirodalom, politika-közszolgálat-közélet, honvédelem, képzőművészet, színészet, zeneművészet, gazdaság-technika; az egyes témakörökön belül külön betűrendben a dunántúli, és külön betűrendben a nem dunántúli születésű személyek név (névváltozat), fogl., szül. hely/év/hó/nap, tan., életp., főbb művek, a már elhunytaknál a halálozási adatok (váltakozó adattartalommal); ha egy személy több megyéhez is tartozhat, akkor nevénél utalás arra a megyére, ahol a szócikke található névmutató (Veszprémben EKMK)

<Herczeg>A m. kir. veszprémi 31. honv. gyalogezred, a 31., 46. és a 79. honv. menet zászlóaljak, valamint a 31/1. népfölkelő zászlóalj története (1936). – 448 o. Cím a borítófedélen: A veszprémi honvédek története. 3. rész. Az emlékalbum: 353–444. oldal. Kb. 600, többségében Veszprém, Győr, Moson és Pozsony k. e. e. és Komárom és Esztergom k. e. e. megyei, illetve budapesti személy: az ezred parancsnokai; tisztek, altisztek, legénység a nevek betűrendjében; pótlások: 443–444. o. név (a hősi halottat kereszt jelzi), rendfokozat, fogl., lakóhely, katonai szolgálat, harctéri szolgálat az I. vh. idején, kitünt., hősi halott a családban. A személyek többsége arcképpel (Krúdyban) + ARCANUM Adatbázisában fizetősen.

<Inota+1>Fejérmegyei fejek: Fejér vármegye tíz évvel Trianon után / szerk. Hirn László. (1929.) – Fejér vármegye / szerk. Schneider Miklós, Juhász Viktor. (1937.) – Fejér vármegye és Székesfehérvár szabad királyi város általános ismertetője és címtára az 1931–32. évre / főszerk. F. Szabó Géza. (1932.) – A volt csász. és kir. 69. "Hindenburg" vezértábornagy nevét viselő gyalogezred története (1910–1918) és világháborús emlékalbuma / szerk. Crettier Ferenc. (1937.) – A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfelkelő ezredek története. (1937.) Borítócím: 17-sek a világháborúban + Kép nélkül: Fejérvármegye és Székesfehérvár szab. kir. város törvényhatóságainak almanachja / összeáll. B. Szabó István, Bérczi Vilmos. (1931.) = A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban elérhetőek.

<Iskolai értesítők>Az életrajz hasznos információit tartalmazó adattárak. Sokan járhattak Veszprémbe – édesanyám is naponta utazott, igaz, nem Veszprémbe, hanem Fehérvárra a gimnáziumba. Példaként két veszprémi iskolai értesítő képe.

<Palotai iskolai értesítők>1927–1946 között.

<Naptárak>Adatokat, címtárakat tartalmaznak. S csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy ha ismerjük valamelyik ősünk foglalkozását, hobbiját, akkor a helyi társaságok, kamarák, egyesületek, vállalatok, intézmények, sportegyesületek történeti feldolgozásaiban is találhatunk adalékokat.

<Hírlapok>A helyi sajtóban rengeteg családtörténeti információ található: tisztségek, születési és gyászhírek, nekrológok, de még a hirdetések is tartalmazhatnak családtörténeti adalékokat. Mikrofilmen is nézhetőek – képen a siófoki könyvtár összeállítása látható, de bizonyára a veszprémi könyvtárban is tekerhető.

<Veszprémmegyei Újság>Az első világháború időszakából digitalizálva lett a Veszprémmegyei Újság, itt például az 1916. január 6-i számában a folyó évre kisorsolt esküdtek között találjuk Budai Jánost és Bérczi Károly Várpalotáról. Sajnos nem kétrétegű PDF dokumentumok készültek, így szövegük nem kereshető.

<Huszár Pál1>A Krúdy Gyula Városi Könyvtár Helyismereti Portál E-Könyvtárában, továbbá a Magyar Elektronikus Könyvtár oldaláról is elérhető Huszár Pál palotai egyháztörténeti munkája

<Huszár Pál2>sok egyházi vonatkozású életrajzi adattal a Jegyzetek részben.

<Kossuth utca>Úgyszintén adatokat szolgáltathat Pacsuné Fodor Sára és Szabadi Béla A Kossuth utca lakói c. munkája.

<Helyismereti Portál>és hát nem utolsósorban hasznosak a könyvtár Helyismereti portáljának információi,

<Arcképcsarnok>A Palotai emberek arcképcsarnoka – gondolom, hogy ezeket nem kell részleteznem.

<Továbblépés>
<Családfakutatás2+1>

A helyi, megyei források után fordulhatunk az országos forrásokhoz. Ha ezek közül nincsen mindegyik a helyi könyvtárban, akkor is elérhetőek.

<Digitalizált lexikonok>Ha van lexikonba bekerült ős vagy, rokon a családban, akkor először a digitalizált lexikonokban a legkönnyebb keresni őket.

Magyar nagylexikon előfizetői számára regisztrációval ingyenesen, a bétaverzió: www.nagylexikon.hu – A Pallas nagy lexikona [MEK] – A Pallas nagy lexikona [Pótkötetek] [MEK] – Magyar Néprajzi Lexikon [MEK] – Magyar Színházművészeti Lexikon [MEK] – Magyar Katolikus Lexikon lexikon.katolikus.hu – Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon digit.drk.hu – Magyar Zsidó Lexikon [MEK]

<Speciálisan életrajziak>PIM Életrajzi típusú adattárak, névtér
Magyar Életrajzi Lexikon [Mek] – Szinnyei József: Magyar Írók Élete És Munkái [Mek]
Gulyás Pálnak Szinnyeit folytató Magyar írók élete és munkái A-tól az Ö betűig nyomtatva használható (13 kötete megtalálható itt a könyvtárban), a P–Zs: Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Cédulatár gulyaspal.mtak.hu - Kortárs magyar írók, 1945-1997 [MEK]

<PIM – Névtér adatbázis>Az országos adatbázisok közül a legcélszerűbb a Petőfi Irodalmi Múzeum Névtér ingyenes adatbázisából kiindulni: a Magyar életrajzi index (közel 230 ezer rekord, több mint 800 forrásból) – a PIM Névtere csak a legfontosabb adatokat közli, viszont feltünteti a forrásait is, ahol további részletes információk találhatóak.

<Magyar életrajzi kalauz>A teljesség kedvéért említsünk meg egy hasonló, de előfizetéses szolgáltatást is, amelyet Vas megyében, Celldömölkön készített Németh Tibor, a könyvtár vezetője. – Nézzünk meg példaként néhány előbb említett életrajzi forrást weboldalát

<Magyar életrajzi lexikon1000-1990>a nyomtatott kötetekhez képest javított szöveggel.

<Szinnyei>Magyar írók élete és munkái – 1914-ben jelent meg utolsó kötete

<Gulyás Pál Cédulatár>Szinnyei folytatását, Gulyás Pál Ö betűig megjelent köteteit csak nyomtatott formában forgathatjuk, a még ki nem nyomtatott, szerkesztetlen, cédulán meglévő anyag P betűtől az akadémiai könyvtár oldaláról egyenként kereshető.

<mtda Magyar Társadalom lex.>A Magyar Társadalomtudományok Digitális Archívum oldalán érhető el az 1930-as kiadású Magyar társadalom lexikonja, amely a magyar közélet, a politikai, a művészi és a tudományos élet jeles alakjainak életrajzát tartalmazza, többségében a benne szereplők által megadott adatokkal.

<mtda Magyar Politikai>ugyanitt érhető el a hasonló elvek alapján szerkesztett Magyar politikai lexikon, amely az 1914-1935 közötti időszakra vonatkozik.

<Ki kicsoda…>A különféle Ki kicsoda típusú kiadványok (ezek közül több itt a könyvtárban is megtalálható) mindegyike a személyek adatközlésén alapulnak, így hiteles forrásoknak számítanak. A képen a svájci székhelyű Hübners Who is Who Magyarországon oldala (35000 szócikkel) látható, évente küldik az életrajzi szöveget frissítésre. A tagok számára kereshetők az életrajzok, viszont különböző kiadásai a Veszprém megyei könyvtárban elérhetőek nyomtatva, illetve CD-ROM-on.

<Nagy Iván>Ha családunk, vagy annak valamelyik ága nemességet kapott, akkor forrásunk lehet Nagy Iván Magyarország családai czímerekkel és nemzedéki táblákkal. A Magyar Elektronikus Könyvtárban használható.

<Kempelen Béla>Hasonló forrás Kempelen Béla Magyar nemes családok 11 kötete (DVD-is), továbbá szintén Kempelentől a Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok. Mindkettő elérhető itt a Krúdy könyvtárban.

<Artportál>Ha képzőművész volt a családban akkor kereshetünk az Artportál oldalán lévő lexikonban

<Artportál-Szelestey László>ahol megtalálhatjuk Szelestey László, várpalotai festőművészre vonatkozó anyagokat: jól tudom, hogy testvérei is itt éltek, tanítottak?

<Polgári iskolai tanárok>1942-ben megjelent munka, ha valamelyik ősünk polgári iskolai tanár volt és írt valamit, akkor hasznos összeállítás – A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban helyben használható.

<Tisztek 1948/49> Bona Gábor összeállítását mutatom az 1848/49-es honvédsereg tisztjeinek életrajzi adatairól. A szabadságharc 1127 törzstisztjének és tábornokának, valamint a honvédség történetében fontosabb szerepet játszó további 25 császári-királyi tiszt életrajzi adatait, illetve mintegy nyolcezer-hatszáz hadnagyi, illetve főhadnagyi életrajzot tartalmaz. Ahol az lehetséges, a fegyverletétel után is követi életútjukat. A bemutatott kép egy összefoglaló kiadás, korábbi részkötetei itt a palotai könyvtárban kézbe vehetők.

Negyvennyolcas emlékművek, honvédsírok Veszprém megyében / H. Szabó Lajos. (2000.) 199 oldal. Több mint 80 település kb. 300 emlékhelye – a települések betűrendjében, az emlékmű képe, megnevezése, helye, anyaga, felállíttatója, felavatás és felszentelés ideje, alkotója, felirata, megjegyzésként életrajzi adatok. A sírok, emlékhelyek képeivel, névmutatóval. A Veszprém megyei nemzetőrök, honvédek, hazafiak emlékhelyei, síremlékei hazánk más tájain, és a határokon túl; bibliogr.: 191. o. (Krúdyban)

<Alakulattörténetek>Ha nagyapánk, vagy dédapán részt vett az I. világháborúban (de nem valamelyik itteni ezredben), akkor kereshetünk rá az ezredalbumokban – ez az Arcanum Digitális tudománytár oldala – fizetős szolgáltatás, de a Veszprém megyei könyvtár gépein megtekinthetőek.

<Magyarország tiszti cím és névtára 1873-1944> – 1873-tól 1944-ig évenként jelent meg Magyarország tiszti cím- és névtára. – Ez Magyarország egyházi és világi, gazdasági, tudományos, oktatási, közigazgatási, egészségügyi, jogi, közlekedési és egyéb intézményeinek és egyesületi tisztségviselőinek minden évben közölt részletes jegyzéke. A székesfehérvári Vörösmarty Mihály Könyvtárban a sorozatból 20 kötet található, veszprémi megyei könyvtárban csak az 1940. évi kötetet mutatja a katalógusa, de a nyomtatottakon kívül van DVD-n, és van online elérhetősége = ez is fizetős.

<Jekelfalussy József>két statisztikai adatgyűjtés alapján – két kiadás (Veszprémben)

<Dunántúli cím- és lakjegyzék>1929–30. évi adatok. (Szfváron)

<Budapest czím- és lakjegyzék> Ezt én is használtam, mert Kégl László rokonom írt nekem, hogy megnézte a családtörténeti oldalamat, és írta, hogy nagyapja a századfordulón Pestre költözött. Kerestem Kégli nevű csizmadiákra, találtam többet is, és amikor kérdeztem Lászlót, visszaírt, hogy bocs, elfelejtette megírni, hogy nagyapja nem a hagyományos csizmadia-mesterséget, folytatta, hanem szabó lett. Adott utcaneveket is, így a cím- és lakjegyzéket is felhasználva be tudtam építeni a család addig ismeretlen leágazását.

<Életrajzi források>Ha valamelyik ősünk más megyébe került, az Életrajzi források a helyismereti tájékoztatáshoz c. kötetben (a Magyar Elektronikus Könyvtárban is) részletesen ismertetett kiadványokban, weboldalakon kereshetünk esetleg róluk adatokat.

<továbblépés>
<Családfakutatás3+1>

<Startlap>Ha a Google keresőjébe beírjuk a Genealogia szót, 1 050 00 találatot jelez. Ha a családtörténet szót, akkor 329 ezer találatot jelez. Családfára csak 70 500-at. Léteznek viszont olyan összeállítások ahonnan továbbléphet egy kutató. Csak példaként bemutatok néhányat. Ilyen például a Startlap genealogia.lap.hu oldala

<macse1>A Magyar Családtörténet-kutató Egyesület honlapján is rengeteg hasznos információt, találhatunk, beléphetünk az egyesületbe, fórumot biztosít a kutatók számára, linkeket ajánl stb. Adatbázisai szabadon látogatottakat de vannak regisztrációhoz kötötteket is.

<macse2>Szoftveres segédeszközöket kínál a családtörténeti kutatásokhoz.

<macse3>Nyolc adatbázisban kereshetünk

<macse4>Egyebek mellett ide van fölrakva a Magyar főnemesség adattára Gudenus János Józseftől

<Névváltoztatás>De ne csak a főnemesekről beszéljünk, hanem a sportolókról is, pl. arról, hogy a neves edző, Scharenpeck, a győzelem érdekében szerepeltette a válogatottban Lipovicsot, Liedenmayert, Bednarikot és nem utolsó sorban Purczeldet. Az idősebbek talán le tudják fordítani a névváltoztatások előtti neveket: a neves edző, Sebes Gusztáv csapatának egyes tagjait: Lórántot, Lantost, Budai II-t és nem utolsósorban Puskás Öcsit. A Névváltoztatások adatbázisa a Magyar Család-kutató Egyesület oldalán részben nyilvános, részben csak a tagok számára használható, a nyilvánosan kereshető részben Várpalota születési helyként 154 tételt hoz.

<Radixindex>A Radixindex oldal célja a családfa- és helytörténet kutatásban használható adatbázisok szolgáltatása.

<RadixindexAdatbázisok>Nyolc adatbázisában jelenleg közel 3 millió 500 ezer adatban való keresést tesz lehetővé. Nagy részük előfizetéssel érhető el, az ingyenes adatok száma több mint 650 ezer.

<Hungaricana>Kereshetünk helyekre, személyekre, eseményekre a Hungaricana közgyűjteményi portál oldalán az Arcanum Adatbázis Kft

<HungAdatbázisok>folyamatosan gazdagodó adatbázisaiban.

<HungKönyvtár>A Közgyűjteményi könyvtár adatbázis gerincét a múzeumok, levéltárak kiadványai alkotják, de helyi lapok, egyházi kiadványok, iskolai értesítők is találhatók a majdnem 6 millió oldalnyi anyagon. Itt is van lehetőség az adatbázis teljes anyagában való ingyenes keresésre.

<ADT>Arcanum Ddigitális Tudománytár egy folyamatosan bővülő, jelenleg több mint 8 millió oldal tudományos és kulturális tartalmat szolgáltató adatbázis, ahol folyóiratok, nagy sorozatok, lexikonok, hírlapok anyaga érhető el

<ADTElőfizetéssel> előfizetéssel, illetve az EISZ konzorcium tagintézményeiben, legközelebb ha jól láttam a veszprémi Eötvös Károly Könyvtár gépein.

<ADTCsalád>Családtörténeti, helytörténeti egysége is van, <CsaládtörtDVD> ez az egység korában DVD-n is megjelent, Megvan az itteni Krúdy Gyula Városi Könyvtárban

<Gyászjelentés>A könyvtárak helyismereti kisnyomtatvány gyűjteményében fontos családtörténeti információkat tartalmazhatnak a nyomtatott gyászjelentések: némelyik felsorolja a gyászoló gyermekeket, a menyeket és vejeket, az unokákat. Mint pl. Mórocz A. Lajosné 1941-es gyászjelentése az Országos Széchényi Könyvtár gyászjelentés gyűjteményéből a rakovszky.net oldalon.

<Temetők>Szintén forrásaink közé tartozhatnak a temetői nyilvántartások – képen egy országos, várpalotai példákkal, de egyes településen elkészítették és feltették a webre a helyi temető nyilvántartását.

<hadisir.hu>A hadisírokról külön weboldalról tájékozódhatunk. Van keresőmezője, ahová ha beírom a nevet, akkor megkapom személyi adatait, kitüntetését, nyilvántartó lapját, és egyeseknél a temetői sírfeliratát – Mórocz Miklósnál ez nem utóbbi szerepel.

<Egyébképek>Családtörténetünk színesítéséhez használhatunk egyéb képeket is, például városképet a lakás megjelölésével, személyes pecsétjét egyik iparosnak, vagy a település képét.

<Jogok>Ha pedig összeszedtük a család tagjaira vonatkozó dokumentumokat, információkat, akkor mielőtt nekiállnánk forrásaink hasznosításához, feldolgozásához és közléséhez, ne hagyjuk ki két törvény áttanulmányozását: egyik az 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról = ez ugye a forrásaink közlésének szabályaira vonatkozik, illetve a Polgári Törvénykönyvnek a Személyiségi jogokra vonatkozó részét, ott is különösen a kegyeleti jogra vonatkozó, 2:50 paragrafus (1) bekezdését,

<BátorCsalád>és akkor már kiadhatjuk családtörténetünket nyomtatva,

<Csütörtöki>vagy létrehozhatunk egy saját domain-nel családtörténeti honlapot, mint például a csallóközi Csütörtök mezővárosból származó Csütörtöki család, ahol az ásványrárói és a dunaszentpáli ág is feldolgozásra került, de ezen kívül foglalkozik az adott település történetével, a családtagok foglalkozásának részletes ismertetésével.

<Horváth család>Itt a már korábban említett nagygeresdi Horváth család honlapja több aloldallal,

<Szelesteyek>a már szintén említett Szelestey család honlapja történettel, levéltárral, stb.

<Kégl-Kégli>Mivel van Google fiókom, én annak a lehetőségét használtam fel (ingyenesen), és készítettem el, tettem nyilvánossá családtörténeti feldolgozásomat 12 aloldalon.

<Csfa>Excel-tábla felhasználásával csináltam meg édesapám egyszerű, egyenesági családfáját is.

<Komáromi>Apósom családjának a történetét is összeállítottam,

<Wolf>és a sógorom családjáét.

<Abai>Elkészítettem keresztanyám bátyának, a Don-kanyarnál elesett Abai Imre hadapród őrmester családtörténetét is, ahová sikerült német hadműveleti térképeket is beillesztenem.

<Genealógiaigyűjt>Tisztelt családfakutatók! Úgy látom, hogy a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtár kitűnően támogatja a palotai családfakutatókat, nemcsak e Kör megszervezésével, előadások rendezésével, hanem a könyvtár weboldalán is segítséget nyújt Önöknek. Hasznosítsák ezeket és támogassák, hogy minél gazdagabb kínálatot tudjon nyújtani a családjuk története után érdeklődő palotaiaknak.

<cél>Őseink, a felmenőink határoznak meg minket genetikailag, az ő hagyományaikat őrizzük, folytatjuk. Családunk történetéből tudhatjuk meg, hogy honnan is jöttünk, kik is vagyunk. A helyi közösség, a családok összetartása megerősödhet a közös múlt megismerésével, a gyermekek, az unokák információt kaphatnak nagyapáikról, dédapáikról, rokonaikról. A család a társadalom alapvető egysége, tehát egy település története nemcsak a helyi pártok, a helyi közigazgatás, a helyi intézmények, vállalkozások, a helyi futballcsapatok története, hanem a helyi családok története is.

<köszönöm>Jó családfakutatás kívánva köszönöm a figyelmüket.