Régóta töltöm már szabadidőmet olvasással, könyvtárosként pedig én is személyes szívügyemnek érzem az olvasás népszerűsítését. A járványhelyzet miatt könyvtárunk is zárva tart a kormányrendelet értelmében. Arra gondoltunk, szeretnénk kicsit elviselhetőbbé tenni az otthonlétet olvasóink számára, ezért sorozatot indítanánk olyan emberekről, akik sokat tesznek az olvasás népszerűsítése érdekében. Bejegyzéseik, cikkeik, videóik kikapcsolódást nyújthatnak a bezártságban.
Jó ideje foglalkozom családfa kutatással. Ha lehetőségem van rá, órákig tudom böngészni az anyakönyvek lapjait. Sokszor családok személyes sorsa bontakozik ki a bejegyzések egymásutánjából. Olyan sokat néztem már át az elmúlt években, hogy a nevek ismerősen sorjáznak a szemem előtt.
A járványhelyzetre való tekintettel, a kormányendelet értelmében a mi könyvtárunk is bezárt. Home office-ként pedig kézreálló feladatot kaptam: elkezdtem felvinni a várpalotai evangélikus egyház házassági anyakönyveit a familysearch.org oldalról.
Savanya Jóska nincs szabadlábon. Több lap emlékezett meg a minap Savanyú Jóskáról, azt írván róla, bogy a hírhedt dunántúli betyárt Illaváról feltételes szabadlábra bocsátották s a veszprém megyei F. Iszkázon telepedett volna meg. Ez a hír – mint értesülünk, – nem felel meg a valóságnak. Az illavai fegyintézet ref. lelkésze e tárgyban ugyanis a kővetkező levelet irta a Veszprémi Ellenőr szerkesztőjéhez:
Illává, 1901, január 8-án.
Tekintetes Szerkesztő úr!
"Megyebéli olvasó Társaságunknak jobb folyamatjára nézve jónak találom.
Hogy jártassuk preferenter a Jénai Tudomány Újságot s annak meghozattatására adjon
mindenikünk Tiszt. Expediter úr kezébe 2 forintot, de
Most ennél egyéb Teológica vagy más Journált még ne járassunk, hanem
Melyek révén könyvszeretőbb Oskola Mestereinket, (hiányzik, valószínű segíthetjük)
Adjunk össze némely jobb könyveknek megszerzések és közös olvasásokra esztendőnként egy-
egy forintot. Ha pedig ez nehéznek tetszik mivel
Feledésbe merült „peremartoni csudatörténet”
Szűz Mária-jelenések Peremartonban
Ma már sajnos egyáltalán nem közismert, hogy a XIX. század végén Veszprém megyében is voltak Mária-jelenések, amit vallásos ponyvanyomtatványokban „peremartoni csudatörténetként” terjesztettek a maga korában. Pedig 1894-ben a környékről tódultak a népek Peremarton erdejébe, hogy láthassák a csodát.
KARÁCSONYI DURROGATÄS, „PÁSZTORKÖSZÖNTÖ"
A pásztorember vagy az uraság, vagy a gazdák alkalmazottja volt, így kenyéradó gazdái elvárták tőle, hogy évente megköszöntse őket. A karácsonyi köszöntés időpontja december 24-én este volt, ekkor a községi alkalmazottak végigjárták az összes gazdákat.