|
A gazdag történelmi múlttal rendelkező, 7000 fős
lakosú Újlak (Ilok) Horvátország legkeletibb városa, a
Nyugat-Szerémség igazgatási, gazdasági és kulturális központja, s
határátkelőhely Szerbia felé. Festői fekvése és klímája révén kiváló
idegenforgalmi adottságokkal rendelkezik: a Tarcal-hegység nyugati
oldalán, közvetlenül a Duna partján emelkedő dombtetőn, kitűnő
bortermő vidéken helyezkedik el.
 Várpalota nemzetközi kapcsolatai sorában új
„színfoltot” és együttműködési lehetőséget képvisel Újlak, hiszen a
két várost számos történelmi szál kapcsolja össze. A közös történelmi
személyiségek sorában kiemelt helyen kell megemlítenünk az egyik
legbefolyásosabb középkori főnemesi családot, az Újlakiakat: Kont
Miklós erdélyi vajdát és nádort, aki megszerezte uradalmai közé
Bátorkő várát és a névadó Újlakot (ma Ilok); a család leghíresebb
tagját, Hunyadi János és Mátyás király szövetségesét, a korszak egyik
vezető politikusát: Újlaki Miklós erdélyi vajdát, macsói bánt, bosnyák
királyt, aki megépíttette Várpalota várát (a korábbi udvarházból
négytornyos, reprezentatív várrá), s élete nagy részét itt élte,
illetve akit a palotai település létrejöttének elindítójaként
tarthatunk számon; végül fiát, Újlaki Lőrincet (boszniai herceget,
macsói bánt).
 Az
Újlakiak birtokpolitikájában a Dunántúl mellett nagy szerepet játszott
a Délvidék is, így az ősi fészküknek tekintett Újlakon szintén
reprezentatív várat építettek, amely a török hódítással szembeni
visszafoglalási háborúk során megsemmisült, ezért a mai látogatók már
csak a maradványait csodálhatják meg. Újlaki Miklós és fia, Lőrinc
Újlakon temetkezett el, mindkettejük sírkövét a ferences templomban
őrzik (jelenleg restaurálásra Zágrábba szállították).
 A közös történelmi múlt szálai a középkor folyamán számos eseménynél
összefonódtak. Kapisztrán János a nándorfehérvári diadalt követően az
itteni ferences kolostorba vonult vissza, s ott halt meg pestis
következtében 1456. október 23-án, sírja felett Újlaki Miklós mondott
gyászbeszédet. A török korban hatalmas pusztítást élt át a település,
1526-ban foglalta el Ibrahim pasa, s csak 1688-ban sikerült
felszabadítani. Ezt követően birtokosai boszniai keresztényeket
telepítettek le. A 19. századra az itt termelt borok tették
világhírűvé a nevét. A kilencvenes évek szerb-horvát harcai elüldözték
az itt lakókat, akik csak 1998 elején térhettek vissza békésen a
városba. Mostanra a délszláv háború nyomait és „sebeit” eltüntetve,
visszanyerte régi hírét, s újraéledtek a bortermelő hagyományok is.
A két település közötti kapcsolatok 2005 nyarától
szövődnek, amikor Németh Árpád polgármester (akkor a FIDESZ Várpalotai
Szervezetének elnöke) felvette a kapcsolatot az újlaki turisztikai
hivatallal. Ezt követően Ivica Miličević, az ottani turisztikai
hivatal vezetője egy közösen megírt szándéknyilatkozatot hagyatott
jóvá Újlak város tanácsával. E szándéknyilatkozat legfontosabb eleme a
közös történelmi múlt feltárásának és ápolásának kinyilvánítása. Az
Újlak városával való kapcsolatfelvételt Várpalota Város Önkormányzati
Képviselő-testülete 2006. május 25-i ülésén hozott határozatával
hivatalos szintre emelte, amikor kinyilvánította, hogy „Újlak (Ilok)
és Várpalota város közötti hivatalos kapcsolatfelvételt támogatja”.
Az azóta eltelt évek során az együttműködés számos formában nyilvánult
meg: 2007 júniusában az újlakiak részt vettek a VÁR EXPÓ-n, 2008
augusztusában a „Mátyás az igazságos” című reneszánsz kort idéző
programsorozaton, valamint 2008 decemberében az unós pályázatokon való
közös részvétel lehetőségeiről tartott tanácskozáson, melynek célja a
szakmai tapasztalatcserék elősegítése. 2009 júliusában első alkalommal
érkeztek újlaki gyerekek Várpalotára, a Bán Aladár Általános Iskola és
a Rákóczi Telepi Tagiskola által szervezett nemzetközi angol táborba.
Az újlaki partnerek 2007 szeptemberében a Cserregő Néptáncegyüttest
hívták meg vendégszereplésre a Szüreti mulatság című rendezvényükre,
2007 októberében a Kapisztrán Nap alkalmából megrendezett konferencián
Hermann György tartott előadást az Újlakiakról, 2008 júniusában a
Várpalotai Bányász Sportkör labdarúgócsapata vett részt egy ifjúsági
kupán, 2008 szeptemberében a Bányász Fúvószenekar lépett fel a szüreti
felvonuláson, majd 2008 októberében ismét a Kapisztrán Nap alkalmából
érkezett meghívás, melyen a Városszépítő és Védő Egyesület
képviseltette magát, s szándéknyilatkozatot fogadtak el a kapcsolatok
továbbépítésére, ill. a következő civil látogatás előkészítésére.
 Várpalota és Újlak közötti kapcsolatok folyamatosságának
fenntartásában és tartalmának elmélyítésében sokat tehetnek a civil
szervezetek, ezért került sor 2009. augusztus 28-30-ig a Városszépítő
és Védő Egyesület szervezésében több helyi civil szervezet tagjainak
látogatására, amely egyúttal az új újlaki városvezetéssel való
megismerkedést is szolgálta. Vendéglátójuk az EKO „SUNCE” ILOK nevű
civil szervezet volt, amelynek fiatal vezetői és tagsága azon
fáradozik, hogy a környezet megóvása, az egészséges életmód, a
drogellenes felvilágosítás terén aktivizálja és bevonja a helyi
polgárokat.
 Az újlaki civil szervezetekkel való ismerkedésre és
a várpalotai küldöttség bemutatkozására egy rendezvény keretében
került sor a Városi Múzeum gyönyörű új épületszárnyában, ahol Huszár
József mutatta be a várpalotai bányászat múltját és továbbélő
hagyományait, majd Próder István (a Városszépítő és Védő Egyesület
alelnöke) rövid várostörténet keretében szólt a várpalotai vár
históriájáról, s arról, amit az Újlakiak teremtettek a település
múltját illetően, végül Petrovics László adott tájékoztatást a
Városszépítő és Védő Egyesület tevékenységéről.
 Ott-tartózkodásuk idején fogadta a küldöttséget Miroslav Janić
polgármester, s a szívélyes hangulatú beszélgetésen jelen voltak az
újlaki civil szerveztek képviselői is, köztük Vlado Rotim, a helyi
civil tanács elnöke. A találkozó alkalmából Petrovics László, a
Városszépítő és Védő Egyesület elnöke városunkat bemutató kiadványokat
és emléklapot adott át az újlaki városvezetésnek, amelyben
kinyilvánították a várpalotai civil szervezetek szándékát a további
együttműködésre, a testvérvárosi kapcsolatok kiépítése érdekében.
|
|
További információk Újlakról:
http://www.turizamilok.hr/ (Újlak hivatalos turisztikai honlapja)
(angol, német, horvát nyelvű)
http://www.vinailok.hr/index.php (Újaki borút) (horvát nyelvű)
http://en.wikipedia.org/wiki/Ilok (Újlak szócikk a Wikipédiában)
(angol nyelvű)
http://hu.wikipedia.org/ (Újlak
szócikk a Wikipédiában) (magyar nyelvű)
http://maps.google.hu/places/hr/Újlak?hl=hu&gl=hu (Újlak térképe a
Google Maps szolgáltatással)
Történelem, művelődéstörténet:
Horvátország az Európai Unió kapujában. Balkán Füzetek 4. Pécs, 2006.
Szerzők: Bali Lóránt, Kolutácz Andrea, Hajdú Zoltán, Sokcsevits Dénes,
Végh Andor, Reményi Péter, Pap Norbert, Gáspár Anna, László Mária, M.
Császár Zsuzsa
http://www.balkancenter.hu/pdf/horvatorszag.pdf
Horvát-, Szlavon- és Dalmátországok története. = Az Osztrák-Magyar
Monarchia Irásban és Képben. Arcanum, 2001.
http://www.tankonyvtar.hu/konyvek/osztrak-magyar/osztrak-magyar-081204-629
Pallas Nagy Lexikona:
http://mek.niif.hu/00000/00060/html/050/pc005065.html
Diana Vikicevic Samarzija: A középkori Újlak és műemlékei
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/019_kozepkor.htm
Buzás Gergely: Az újlaki Városi Múzeum középkori kőfaragványai
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/megyek_oroksege/Csongrad_megye/pages/Kozepkori_del_alfold_es_szer/020_ujlak.htm
További információk a partnervárosi kapcsolatokról:
Szabó Péter Dániel: Nemzetközi civil kurázsi. = Napló, 2009.
szeptember 17. p. 8.
Volekné Temesi Zsuzsanna: Kirándulás Újlakra. = Palotai Hírnök, 2009.
október 1. p. 6.
(PDF)
(2010.03.12.) |
