A testvérvárosi kapcsolat létrejötte

A Petrozsényi Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége nevében Hegedűs István alelnök 1998 januárjában kezdeményezte a két város közötti kapcsolat felvételét. Várpalotára azért esett választásuk, mert Petrozsényhez hasonlóan, jelentős bányászati hagyományokkal rendelkezik. A képviselő-testület még ez év február 26-án megtárgyalta a kezdeményezést, és felhatalmazta Leszkovszki Tibor polgármestert Petrozsény megyei jogú várossal történő hivatalos kapcsolatfelvételre. Június 11-14-e között Petrozsény város Tanácsa meghívta Várpalota város Önkormányzata delegációját és a város művészeti együtteseit a Petrozsényi Nemzetközi Néptáncfesztiválon való szereplésre. A meghívásnak eleget téve, Törzsök Károly alpolgármester vezetésével több, mint 30 gyermek és további 5 felnőtt indult Petrozsénybe. A viszontlátogatásra és egyben a dekrétum aláírására Leszkovszki Tibor és Carol Schreter által, állami ünnepünkön, Várpalotán, 1998. augusztus 20-án, a Nagy Gyula Galériában került sor. Az együttműködés a két város szellemi, kulturális és gazdasági gyarapodását kívánja szolgálni, kiterjesztve a két település polgáraira, intézményeire, művészeti csoportjaira, egyházaira, gazdálkodó szervezeteire, valamint egyéni vállalkozóira egyaránt. A két város közötti eredményes együttműködés lelkes támogatójának, Carol Schreternek, Petrozsény polgármesterének adományozta városunk 2002-ben a Várpalota Város Díszpolgára címet.

A város bemutatása

Petrozsény földrajzilag Hunyad megyében, a Zsil- medence keleti részén helyezkedik el. Petrozsény megyei jogú város területe 19.556 ha, melyből a lakható rész 930 ha. Lakóinak száma kb. 45.194 fő, az egész Zsil- Völgy lakossága kb. 170.000 fő. A település tengerszint feletti magassága: 610m A város 85 km-re fekszik a megyeközponttól, Dévától és 350 km-re Románia fővárosától, Bukaresttől. Könnyen megközelíthető vasúton, országúton egyaránt. Várpalotától 604 km-re van.

Történelmi múlt

A vidék már az ókorban lakott volt, ezt bizonyítják a Jieţ és Popi helyiségekben, illetve a Bolii- barlangban folytatott legújabb ásatások és leletek A géto-dákok hagyták örökségül annak a folyónak a nevét, amely az egész vidék elnevezését is adja: a Zsil (Jiu) folyó. A kis települések lakóinak foglalkozása az állattenyésztés, vadászat és kisebb mértekben a mezőgazdaság volt. Első írott feljegyzés a vidékről a XV. századból, pontosabban 1493-ból származik. Ez évben ugyanis Bohémia és Magyarország királya két Zsil- völgyi települést adományoz Kendeffy (Cânde) Mihály hátszegi bárónak, jutalmul a törökök elleni harcokban tanúsított vitézségéért. Ettől kezdve és főként a XVI - XVII. században a medence mind jobban benépesedik, és a XVII. század elején megalakul Petrozsény község 233 lakossal. Ekkor a Zsil-Völgy összlakossága kb. 2550 főre tehető. A vasútvonal megépítése, a szén ipari kitermelése meghozza a város és az egész vidék rohamos fejlődését. Egy pár évtized alatt a város képe radikálisan megváltozik és a vidékkel együtt az ország legfontosabb bányaközpontjává alakul. 1924-ben várossá nyilvánítják, lakóinak száma ekkor 15.405. 1968-ban megyei jogú várossá nyilvánítják, lakóinak száma ekkor 31.248.

Természeti adottságok

A várost a körülvevő felszíni formák változékonysága jellemzi. A folyó menti teraszokat dombok, hegyi legelők, majd magas hegyek és alpesi csúcsok váltják fel. A várost dombok és magas hegyek veszik körül. A medencét keletről a Parâng hegység a Nagy- Parâng 2518 m-es csúcsával, nyugatról a Retyezát hegység a 2482 m - es csúcsával, északról a Surianu hegység ugyanolyan nevű 2059 m-es csúcsával és délről a Vulcan hegység az Őrhegy 1868 m-es csúcsával övezi. A vidék és a város klímája hűvös és igen magas páratartalmú. A telek hosszúak és a hótakaró 5-6 hónapig biztosít szórakozást a téli sportok kedvelőinek. Növény- és állatvilága gazdag, meglelhetők a dombvidék és alpesi vidék növény- és állatvilágának jellegzetes képviselői (tölgy, bükk, fenyő, medve, őz, vaddisznó, pisztráng).

Gazdaság, kultúra

Gazdaságilag a város a bányaiparra támaszkodott, valamint az ezt kiszolgáló üzemekre, gazdasági egységekre. Petrozsényben van a székhelye a Bányászati Trösztnek, mely innen vezeti 13 bányavállalat és 3 szénmosó vállalat tevékenységét. A városban a közelmúltig 2 bányavállalat működött, melyből ma már csak egy működőképes. A városban működik még két bányagépgyártó és javító vállalat, fafeldolgozó vállalat, textilipari vállalat, valamint egy bányamentő állomás, egy bányabiztonsági Kutató Intézet és egy Bányatervező Intézet. Területrendezés és építkezések terén az utolsó 30 évben a város sokat fejlődött. A Repülőtér és az Észak-Petrozsény városnegyedek létrejötte, kb.20.000 lakosnak biztosított lakást, ugyanakkor kb. 1600 magán és állami kereskedelmi cég biztosítja a városlakóknak a beszerzési lehetőséget. Fejlődött a város vízellátási hálózata, melynek hossza több mint 70 km, szennyvíz és vízlevezető csatornák hossza elérte az 59 km-t. A korszerűsített utak hossza eléri a 84 km-t. A város kulturális életének régi hagyományai vannak. A városnak van egy Művelődési Háza és egy petrozsényi íróról, I.D. Sârbu-ról elnevezett színhaza, amely 1948-tól működik. A városban működik egy zeneiskola, melynek diákjai számos díjat és elismerést kaptak nemzeti és nemzetközi fesztiválokon. A bányászat kezdetét és fejlődését mutatja be az 1920-ban alapított Bányászati Múzeum, mely értékes gyűjteményeket mutat be a látogatónak. A városnak van egy 50.000 kötetes könyvtára, 1 napilapja, 5 heti lapja, 3 rádió állomása és 2 helyi TV adója. Ami a sportot illeti, meg kell említeni a Jiul Sportklubot, melynek labdarúgó csapata 81 évvel ezelőtt alakult, az Universitatea Sportklubot és a Sportiskolát, melynek több szakosztálya neveli a jövő sportolóit.

Turizmus

A vidék rendkívüli természeti adottságokkal rendelkezik, amely lehetőséget ad a turizmus fejlődésére, egy turisztikai ipar létrehozására. A városból több útvonal vezet a várost körülvevő turisztikai zónák fele, amelyek nyáron és télen sok szórakozási lehetőséget biztosítanak a látogatóknak. A legfontosabb turisztikai zónák a város közelében a következők:

a ) Parâng hegység - legfontosabb nevezetességei: a Nagy-Parâng-csúcs 2518 m, a Cârja-csúcs 2404 m, a Gâlcescu gleccsertó (1921 m). Itt található egy libegő, sípályák kábelfelvonóval és hegyi szállodák.

b ) Retyezát hegység - itt található Románia legnagyobb tájvédelmi egysége, a Retezat/Retyezát Nemzeti Park. E természeti parkban található közel 80 gleccsertó. Ezeken kívül a Zanoaga-tó 1973 m-en, a Galesul tó 1990 m-en és sok más tó egészíti ki a vadregényes tájat. Hegyi hotelek sokasága várja a turistákat, mint például: Cheile Butii 1039 m magasságban, a Buta 1250 m magasságban, a Pietrele 1400 m magasságban. (Forrás: http://www.varpalota.hu)

További információk:
http://www.petrosani.ro/ (Petrozsény hivatalos honlapja)
http://petrozseny.lap.hu/ (Petrozseny.lap.hu)
http://petrozseny.adatbank.transindex.ro/ (Transindex - Erdélyi netkatalógus)