A testvérvárosi kapcsolat létrejötte

Hogyan talált egymásra a két város? A Várpalota Bányász Sportkör vezetősége felfigyelve a szocialista országok közötti, különböző területeken meginduló baráti kapcsolatokra - megbízta Csiky Ivánt a külföldi partner kiválasztásával. A közös pontot a bányászat jelentette, ezért a kapcsolatfelvételt kezdeményező levél három bányavárosba ment el: Besztercebányára, Körmöcbányára és Selmecbányára. Egyetlen helyről, a Körmöcbányai Bányász Testedző Egyesülettől érkezett a javaslattal egyetértő válaszlevél. 1956. július 1-jén sportolók, hivatalos vezetők, a munkában élenjáró dolgozók alkották a küldöttséget. A későbbiekben rendszeresek voltak a kulturális és sporttalálkozók. Rengeteg barátra tettek szert a Várpalotáról odalátogatók. 1966. október 3-8-ig egy nagy létszámú küldöttség érkezett a városba a Várpalotai Városi Tanács meghívására, akik látogatást tettek a város üzemeiben és a tanácsi intézményekben. A testvérvárosi szerződés megkötésére e látogatás során, 1966. október 7-én került sor. A dekrétumban kifejezésre juttatják azon törekvésüket, "hogy a két város közötti kapcsolatokat még szorosabbra fűzve munkálkodjanak a két nép közötti barátság és a tartós béke magasztos eszméje érdekében." Az együttműködési megállapodást várpalotai részről Kiss János VB. elnök írta alá. A rendszerváltást követően a kapcsolat szinte teljesen megszűnt. 1996-ban Leszkovszki Tibor, Várpalota polgármestere meghívást küldött Körmöcbánya főpolgármesterének az októberi Várpalotai Napokra a testvérvárosi kapcsolat újrafelvétele céljából. A XIII. Várpalotai Napok rendezvénysorozat keretében, 1998. október 10-én került sor a testvérvárosi megállapodás aláírására, a baráti kapcsolat megerősítésére, az együttműködés felújítására és új alapokra helyezésére.

A város bemutatása

Körmöcbánya Szlovákia nyugati részén részén található, 253 km-re Várpalotától. A Pozsonyt és Kassát összekötő főúttól Garamszentkereszten lekanyarodva Túróz Szent Márton felé mindössze 14 km-re található a város, mely bányászvárosként közismert. A XIV. században a magyarországi aranykitermelése után a város az Arany Körmöcbánya jelzőt kapta. A város legdominánsabb és egyben legrégebbi része a vár a Szent Katarina templommal.

Lakosok száma: 5883 fő
Területe: 4313,3 ha
Legalacsonyabb pontja: 55 m tengerszint feletti magasság
Legmagasabb pontja: 1232 m tengerszint feletti magasság

A település történelme

A Garam folyó környéke már i.e. 2500 évvel lakott terület volt. Az első bányászattal foglalkozó betelepülők a X. század körül érkeztek a folyó körüli hegyekbe. Az aranyat először aranymosással nyerték a patakokból, majd felszíni bányászattal. AXIII. században újabb német kolonisták érkeztek, akiknek köszönhető a bányászat újraindítása. Körmöcbánya a XIV-XV. században, az Anjou-házból való Károly Róbert uralkodása idején élte aranykorát, amikor 1328-ban a Cremnychbana nevű bányásztelepülést várossá avatta, s létrehozta a pénzverdét. E fontos irat eredetije a Pénz- és Éremmúzeumban található, amely bizonyítja azt is, hogy a település több privilégiumot kapott. Ez időben a bányák kb. 400 kg aranyat termeltek évente. A 16. századtól a bányászat hanyatlásnak indult, a bányászkamara székhelye is Selmecbányára települt át. Az aranybányászat teljes egészében az 1970-es években szűnt meg. Geológiai kutatások szerint a körmöci hegyek még mindig rejtegetik magukban e kincset, de keveset ahhoz, hogy a bányászkodás újra megkezdődhessen.

Természeti adottságok

A körmöci hegyek vulkanikus eredetű geomorfológiai egységet képeznek a Nyugati Kárpátok részeként. Geológiai összetételét tekintve vulkanikus kőzet, főként andezit és riolit képezi, amely a múltban aranylelőhelyek hálózatával volt összefonva. Felszíne tagolt, gyakori dombokkal és völgyekkel váltakozva. A terület 70 %-át erdő borítja, legjellemzőbbek a tölgyfa- és fenyőerdők, amelyek közé egyéb fafajták is elvegyülnek. Morfológiai szempontból érdekesek a hegyhát kőtengerei, a megtört láva maradványai, amelyeket az idő és a természet bizarr alakokba formázott. A körmöci hegyek legmagasabb pontja a Flochova csúcs (1316,9 m), melyet erdő borít, így a kilátás csak részleges. A föld alól - 900 m mélyről - termálvíz fakad, amelyet kihasználva termálstrand működik a városban.

Látnivalók, nevezetességek

A Főtér a városi élet központja. A XIV. században épült polgári házakat időközben többször átépítették. A tér közepén templom állt, amelyet statikai hiányosságok miatt a múlt század végén lebontottak. Ami megmaradt, az a barokk szökőkút és a szintén barokk stílusú pestisoszlop. A főtér jelentősebb épületei közé tartozik a Ferences kolostor templommal és kápolnával, a Pénz- és Éremmúzeum, a Városháza, a Pénzverde és maga a főtér kapuja tartoznak. A kaput és a városfalat a XV. sz-ban építették.

A Pénzverde eredetileg a Főtértől északra a Corner-völgyben épült, melyben 1329-ben ezüst garast, 1335-ben pedig már arany dukátot és ezüst dénárt vertek. Az épület homlokzatát a XIX. század első felében újjáépítették. Azért sorolható az Európában egyedülálló építészeti különlegességek közé, mert megalakulása óta egészen a mai napig szünet nélkül működik. Amikor a törökök megszállás idején veszélyben volt a város, a pénzverdét a várfalakon belülre helyezték át. Kremnica vára a XIII-XV. század között épült középkori épületek együttese. Dominánsa a Szent Katalin templom, tornyában kilátóval. A templomot több bástya és torony veszi körül. A város több pontján még állnak az eredeti bányászházak. Idillikus egyszerűségükkel szépítik a várost és jelentik történelmének egy részét.

A Skalka síközpont a körmöci hegyek centrumában található. Télen kitűnő lehetőséget nyújt a sportoláshoz: öt sífelvonó működik, ebből kettő éjszakai világítással. Ezen kívül 15 km hosszú standard sífutó pálya és 42 km hosszú pálya üzemel a téli időszakban. (Forrás: http://www.varpalota.hu)

További információk:
http://www.kremnica.sk/hu/ (Körmöcbánya hivatalos honlapja - magyar nyelven)
http://hu.wikipedia.org (Wikipedia - Körmöcbánya szócikk)
http://kremnica.duskova.sk/ (Körmöcbánya virtuális város - angol nyelvű)