Zichy Paulina

Zichy Paulina (Palota, 1836. január 14. – Bécs, 1890. május 17.) A palotai alsóurasági Zichy-ág utolsó tagja.

Rövid életrajza

Szíj Rezső: Várpalota, p. 195-196.)
"Nagyműveltségű és amellett egyszerű, közvetlen lélek volt, takarékos gazda; míg férje, Oldershausen Verner német báró annál pazarlóbb, aki csak a nőknek és a versenylovaknak élt. Paulina elvált tőle, s férjhez ment egy osztrák zeneművészhez. akivel éveken át, annak haláláig, boldogan élt.
Gyermeke azonban egyik házasságából sem született, ezért örökbe fogadta egy tönkrement palotai tizenkét gyermekes kisiparosnak, Ihász Sámuelnek tizenegyedik gyermekét. Ihász Júlia 1870-ben született, kb. ötéves lehetett, amikor Paulina grófnő örökbe fogadta. Kitaníttatta, s a grófnő halála után a pozsonyi evangélikus líceumban lett nyelvtanár, majd Budapesten telepedett le. Azonban hiába fogadta örökbe és tette meg örökösévé a palotai favágó gyermekét, báró Oldershausen Verner - akit Paulina grófnő halála előtt pár évvel visszafogadott, bízva abban, hogy talán egy már mégis megállapodott férfit kap a sánta báróban – kitúrta az örökségből. Bár közben újra különváltak, ez nem akadályozta meg abban, hogy a rákbetegségben agonizáló Paulina kórházi ágyánál [Bécsben] kellően megjátszott alakiságok közt újabb végrendeletet ne kényszerítsen ki, amelynek hitelességéről Ihász Júliának – a mindjárt ismertetett körülmények közt – nem is lehetett módja meggyőződni. A bárónak segítséget nyújtott a grófnő bigott komornája, kinek lelkiségére jellemző úrnője halála után elhangzott mondása: nem baj, hogy meghalt, fő az, hogy visszatért az egyházba! Paulina grófnő ugyanis élete során áttért a protestáns hitre; halálos ágyán, az agónia állapotában térítették vissza katolikussá, ezért lett oly boldog a komorna. Ő volt a fő támasza a katolikus bárónak, fűtötte a vallási fanatizmus, hogy a birtok Oldershausen, s ne a protestáns Ihász Júlia kezére kerüljön. De még a megváltozott végrendeletben is ki kellett kötni 10000 aranykoronát Ihász Júlia részére, ami az adoptált félnek törvény szerint járt. Ezután Oldershausen az akkor húsz éves Zichy-Ihász Júliát kiutasította a várból, s noha voltak, akik biztatták a leányt, hogy támadja meg a végrendeletet, így többek közt dr. Patay József városi orvos, aki menedéket is adott Júliának, ez erre nem volt hajlandó, a maga lábán akart megállni.

Oldershausen Paulina halála után eladta a birtokot a három Wolf testvérnek: Józsefnek, Pálnak és Sándornak azzal, hogy haláláig évi meghatározott összeget kapa birtok ellenértékeként. A báró három hónap múlva meghalt, így a birtok – az alsóurasági – mondhatni ingyen került a Wolfok kezére. Ez a hiteles alapja annak a sok mendemondának, ami ezzel kapcsolatban még ma is elevenen él a várpalotai öregek körében."

A római katolikus hitre visszatért grófnő halotti bejegyzése a szokottnál részletesebben mutatja be az életét, mely szerint Schläger János zeneszerzővel való házassága miatt tért át az evangélikus hitre, majd annak halála után első férjével kibékülve újra összeházasodtak evangélikus szertartás szerint. Később bontópert kezdeményezett, de végül nem tudta véghez vinni. Halála előtt 1890. április 25-én tért vissza a a katolikus vallásra, és – a bejegyzés szerint – férjével kibékülve, a haldoklók szentségeit magához véve, május 17-én hajnali fél háromkor példásan fejezte be életét. 

Az 54 évesen meghalt báró Olderhausen Wernerné (sz. Zichy Paulina) holttestét Bécsből hazaszállították Várpalotára, és itt temették el 1890. május 21-én délután fél kettőkor. 

Vagyonát és jószágait első és – egyben utolsó – férjére, Oderhausern báróra hagyta. Tőle szerezték meg a birtokot az itteni bérlők, a Wolf testvérek . Mátyás király vára így zsidó kézbe jutott. A három testvér: Wolf József, Wolf Pál és Wolf Sándor 1891-től 1908-ig laktak a várban. (Singer Ábrahám: Palota város történetéből. Várpalota, Rabbiság. 1921. p. 101.)

Családja

Szülei Zichy II. Miklós és báró Kray Mária.
Testvérei: Zichy Béla és Zichy III. Miklós.

Borversenyek

Elődeitől mintagazdaságot örökölt, ő maga is jól gazdálkodott.
Borkiállításokon eredményesen szerepelt boraival: 
"[m]eg kell még itt említenem Zichy Paulina grófnőt Várpalotáról, ki sárfehér, rajnai rizling, olasz rizling, hárslevelű, oportó és kadarka jeles minőségű borokat állított ki." 
(Hazai szőlészetünk és a phylloxera / Miklós Gyula, Bp. 1888.  p. 59. https://mandadb.hu/common/file-servlet/document/803106/default/doc_url/BALL_0000012_015.pdf)

1879-ben a székesfehérvári kiállításon aranyérmet kapott boraira. 

Képe

Zicjy Paulina

Forrás: Szíj Rezső: Várpalota, Bp.: Gondolat, 1960.