Zichy I. István

Élete

Zichy (I.) István gróf (Veszprém, 1616. szeptember 18. – Oroszvár, 1693. március 15.) 1650. április 20-án III. Ferdinánd Zichy Istvánnak, a győri őrsereg vicegenerálisának, Vásonkő kapitányának és nejének Baranyai Máriának, nemkülönben fiainak Pálnak és Istvánnak, leányának Klárának és ezek mindkét nemű örököseinek 16.000 frt. lefizetése mellett adományozta Palota várát, annak minden tartozékát. Ezzel új, két és fél évszázadon át tartó korszak kezdődött Palota történetében. Így történhetett meg, hogy "mikor a török helyőrsége Palota várát 1687-ben átadta az ostromló császári seregnek, az ott levő Zichy István kérhette, hogy a király engedje birtokukba a várat. I. Lipót a kérelmet azzal a feltétellel, hogy saját költségükre tartanak benne őrséget, teljesítette. A Rákóczi-féle szabadságharc előtt és alatt a császárhű Zichyek legfeljebb az erdők makkoltatása révén láttak némi hasznot a palotai birtokból.
Ma már lehetetlen megállapítani, hegy mi indította ezt a római egyházhoz mindig hű famíliát arra, hogy a palotai vár szomszédságában levő Ösküre luteránus tót jobbágyokat telepítsen, megengedve nekik vallásuk szabad gyakorlását. Az ösküiek első papja a Turóc megyei Raksa falubeli tót nemesi családból származó Raksányi György volt, aki itt kezdte pályáját és 30 évig szolgálta gyülekezetét, itt is halt meg. Ennek az ösküi papnak volt egy Mátyás nevű testvére, aki valami módon ismeretségbe került a palotai földesúrral, Zichy János gróffal. Az megbízta Raksányit, hogy szállassameg Csernye nevű pusztáját. Az egyezség folytán Raksányi 1724. március 7-én megjelent Palota várában kilencedmagával." (Forrás)

Zichy III. Ferdinánd kamarása volt, győri várparancsnok, majd országos altábornok. 1655-től lett az udvari kamara elnöke, 1661-től koronaőr, 1681-től Moson vármegye főispánja, majd főajtónálló, 1690-ben tárnokmester. A család hatalmas vagyonát nagyrészt ő szerezte.

1655. július 17-én bárói címet kapott (a kamaraelnöki poszttal együtt) feleségével, valamint gyerekeivel, Pállal, Istvánnal, Ádámmal és Klárával együtt [MNL OL, Zichy cs. (P 707), Fasc. 41, Nr. 1, 3.], 1679. augusztus 21-én grófi rangot nyert – szintén feleségével, valamint fiaival, Pállal, Istvánnal és Ádámmal egyetemben [MNL Zichy család (P 707), Fasc. 41, Nr. 5.] 

Életéről részletesebben:
http://www.budaorskonyvtar.hu/elektronikus/letoltes/tanulmany/tan0033.pdf

Életrajzi lexikon szócikke: http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC17155/17262.htm

Családja

Szülei: Zichy I. Pál (1598-1638), veszprémi várkapitány, győri altábornok, aki Palotát 1614-től 1620-ig bérlet formájában birtokolja. (Szíj Rezső: Várpalota, p. 112.) és Chaby (Csáby) Sára.

Első felesége, vedrédi Baranyay Mária a gróf Zichy-család ma élő ágainak ősanyja, Eőcsényi Baranyay Tamásnak és Koháry Magdolnának volt a leánya. A frigyük 1640-ben köttetett. Tíz évig voltak házasok. Első életben maradt gyermekük Klára, későbbi br. Andrássy Miklósné. Első fiúk, Pál 1645-ben született (+ 1684), majd megszületett István. Éva nevű lányuk kis korában meghalt. Baranyai Mária 1651 januárjában halt meg. (Zichy István leveléből tudjuk, aki Batthyány Ádámnak 1651. január 19-én írt erről [Károlyi Bálint hivatkozza: MNL OL P 1314 Nr. 53113]

1652 körül Zichy I. István újra megházasodott. Második felesége Amadé Magdolna (akinek szülei: báró várkonyi Amadé Lénárd alnádor és bucsányi Geczel Orsolya.) 18 évesen ment Istvánhoz feleségül. Amadé Magdolna egy fiút szült, Ádámot, és gondoskodott másik három gyermekéről is, akik az előző házasságából születtek.

Fia: Zichy II. István örökölte hatalmas vagyonát, akinek Palota és környéke a török hódoltság utáni újratelepítésében vannak érdemei.

 

Könyvészet

Károlyi Bálint: Zichy II. Pál árváinak iskoláztatása Iskoláztatási stratégia a Zichy családban a 17. század második felében In: Aetas 34. évf. (2019) 2. szám., p. 54.-67.

Károlyi Bálint :A zicsi és vásonkői Zichy család grófi ágának leszármazása a 17. században. In: Turul, 2020. 4. szám. p. 187-191.

Zichy István: Adatok egy XVII. századi katolikus főúri család történetéhez. Öregebbik Zichy István gróf (1616-1693) In: Regnum - Egyháztörténeti évkönyv 5. (1942-1943) p. 734-764.

Szíj Rezső: Várpalota. Bp.: Gondolat, 1960.

A birtokadományozó levél szövegét közli Károly János: Fejér vármegye története 5. (Székesfejérvár, 1904) p. 549-557.

Mellékletek

Képek

Zichy István és Amadé Magdolna házassági címere

Zichy I. István színes - Nemzeti Portrétár

Nemzeti Portrétár:
http://www.npg.hu/index.php/component/jcollection/item/809-zichy-istvan

Zichy I. István

Kép forrása: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/kepek/varm-nograd-127-1.jpg

Zichy I. István - Nemzeti Portrétár

Kép forrása:

Nemzeti portrétár:
http://www.npg.hu/images/jcollection/zichy_istvan_i.png (Utolsó letöltés: 2022. 04. 22.)

Zichy I. István

Kép forrása:
http://www.helyismeret.hu/images/3/32/Zichy_Istvan.jpg (Utolsó letöltés ideje: 2022. 06. 09.)

Idősebb gróf Zichy István végrendelete

(MOL Zichy Arma 135. Fasc. 175. pp. 162-164)

Atyának, Fiúnak és Szent Lélek Istennek nevében Teremtőnek másolhatatlan rendelése, hogy minnyájan megh halunk, és valamely bizonyos, hogy megh kel halnunk, oly bizonytalan annak üdeje, helye és órája. Tudván azért Én Istenem hogy Én is Te bünös szolgád ezen bizonytalanság alá vagyok vettetve, most megh jó voltodból egészségben és eszemen vagyok. Kérlek alázatossan, Sz. Atyai gondviselésedből úgy vezérellye gyarló elmémet hogy ez utolsó rendelésem feleségem és gyermekeim közt legyenek neved tiszteletére lelkünk üdvösségénre és egymás közt való egyességre. Elsőben is ajánlom lelkemet az eget alkotó Istenemnek, hogy az eö Sz. Fiának keserves Kin szenvedésére, az Boldogságos Szüz és minden Szentek érdemére, gyarló és bünös voltomra nézve Irgalmát töllem megh nem vonnya, hogy eszemen üdvösséges kimulást engedvén juthasson az eörök üdvösségre Sz. Szina látássára, testem, ha közel lesz ki mulásom temetessék az oroszvári Parochialis Sz. Egyházban, mellyet fundamentumból épéttettem, mivel pedig az mostani Török háborúban a Tatárok el égették, ha éltemben fel nem épéthetném, vigye véghez Restauratióját Feleségem Ádám fiával, pro dote hagyok reá ezer forintot, megh azon summa bizonyos helyre Interesse le nem tétetik, addig az ki az oroszvári eörökös Curiát birja, tartozzék esztendőnként quinque per centumot fizetni, fele ugy mint huszon eöt forint aplicáltassék az Parochusnak, ki tartozik minden héten esztendő által egy misét mondani, az Zichy Familiából való halottakért, Az huszon eöt forintya aplicáltassék az Sz. Egyház szükségére Pozsonyi, Győri, és Boldog Asszonyi Franciscanusokk száz száz forintot, kiért miséket tartozzanak lelkemért mondani, házi és kolduló szegények közé osszanak florenos 200. Azok is imádkozzanak lelkemért. Istennek elnyugott első kedves Feleségemtől Baranyai Máriától kivel kevés napok héján tiz esztendeig laktam Isten áldásábúl maradtak üdvözült Klára leányom és Páll fiam, István élő fiamnak mostani élő és mindennembü kedvemet kereső Amade Magdolnátúl kivel Istennek hála szép egyességben már harmincnégy esztendőt töltöttem, maradt fiam Ádám; szükség penig tudni, hogy Istennek áldásábúl mind az első, s mind a mostani Feleségemmel nem csak üdvözült születéimtől maradtt feles adósságokat fizettem, de értékemet is fáradtságoss és munkás kegyelmes királyomhoz eö Felségéhez való hü és igaz szolgálatommal úgy fáradságos gazdálkodásommal (Hiszem Istent mások sérelme nélkül) szaporétottam, üdvözült szüleimtöl maradtt reám az Sz. Miklósi jószág, mely vólt adva tizen nyolcz ezer forintba az komáromi hét falu zálogbúl tizenhét ezer forintba az gesztesi jószág kilencz ezer forintba zálogúl. Sz. Miklósra ujabb donátiót szereztem, hét ezer forintot adván auctiót reá, az komáromi jószágot is Szönnyel és feles hódultt falukkal megh szaporétván szerzettem megh eörökbe eötvenhét ezer forintra augeálván az rajta levö summát, ahoz az ott lévő eöreg szabod házat, serföző házzal, és igen nagy kertel az nevezet summán felül, az oroszvári eörök Curiát is, mellyet szüléim zálogosítottak el, váltottam ki Delin maradékitúl, úgy hogy az sok adósságokmegh fizetéssére nézve épületekre zálogok ki váltására, és auctiókra, kivel jobban stabiliáltam maradékimat a jószágokbúl szüleimtől maradtt értékemet csak nem magam keresményének mondhatnám kire nézve ha megh nevezett gyermekim az én keresményemben részesek akarnak lenni, kévánom, hogy ezen utolsó rendelésemet megh tartsák és soha kérdésben se végyék, hogy első, és második feleségemnek mit kerestem. Istenben el nyúgodtt első Feleségem Baranyai Mária, Én hozzám kevés arannyal mivel köntös, és fejér ruhán kivül semmit nem hozott, azokat penig üdvözültt Klára leányom ki házasétássakor mind kezéhez adtam, semmit azokból két fiam számára megh nem tartván, az vásoni vásárlásra adott vólt az Apja ezer aranyat, Koháry Péter restantiájának vettem megh kész pénzen Révay Andrástúl, felét engedte nékem ingyen Koháry Magdolna, mellyet Kamara praefectusságom alkalmatosságával eö Felségétül Loco gratiae szereztem ki másként eörökbe veszett vólna oda, ezen kivül a mi Javai maradtak elsö Feleségem szüleitöl unokai Baranyai Ipamnak, magok osztoztak véle. Mostani élő kedves Feleségemnek édes Annya halála után a mi Jószág kész pénz, ezüst mivet gyüjtött, mindenestül fordétottam Levél Falunak ki váltására, mely Mosony vármegyében van, és üdvözültt Gróff Forgách Ádámtúl birjuk zálogba, azért minden kérdés nélkül azon falu mostani élő feleségemre, annak jövedelme egyeledik, az több jövedelmim közé, úgy ez eöreg Praczai szőlő termése is ki van annyátúl maradtt reá, ezekre nézve a mi Gyermekeinkre szüleitül maradtt arra nem kell semmi rendelés, hanem a mi az én eleimtül maradtt, és az mit Isten áldásából hozzá kerestem, azokrúl teszek ily Intézést: Elsöbben az én Kedves és engem soha megh nem szomorétó üdvözült Klára leányom árváinak hagyok száz ezer forintokat ily okkal: hogy az én élö feleségemen és fiaimon se unokáimon magok se maradékjok soha semmit többet ne kereshessenek melyik megh fizetésére rendeltem Bezenyei Falumon lévő summát ily móddal, hogy azon Falunak birásában maradgyon per partes az kis martonyi apácza részét úgymint kétezer eöt száz forintot többire megh adtuk. Másodszor fiaimat úgy igyekeztem rendelni hogy egy más köztt történendö egyenetlenségre okok lehessen, s mivel mindenik az Én Fiam, egyikkel annyi jót, mint az másikkal Istennek áldását egy más közt igaz Atyafiúi szeretetett Atyai szivel kévánok, annak okáért kérem az édes magzatimat, valamint Istennek áldását kévánnyák és böcsületihez szeretik, úgy egy mást szeressék, és egyességben éllyenek. Üdvözült Páll fiamnak adtam az vásonyi és palotai eörökös jószágimat az györi czabi háza felével, Somogyba és Légrádnak lévö eörökös jószággal együtt az Jánosdari zálogos Portiókkal, mellyet gróff Kéry Ferencz Úrtúl irok assignálván házasságokor minden azon Józságokrúl való leveleket is, ki meszsze földrül hozván társat, á mint értékem engedte költöttem reá Arany és Ezüst mi, és más mindenféle szükségét megh szerezvén, kit éltében maga is megh vallott, és tudva van másoknál is. István fiamnak is házasságakor adtam az komáromi eörökös jószágomat, ott lévő szabad keö házamnak serföző házzal és mellette lévö nagy kertel, Györött Révay Páll háza felett, Pozsonyban birok ezer nyolcszáz forintból assignálván azon jószágrúl való leveleket is, házasságakor költöttem eö reája is mint üdvözültt Páll fiamra, hagyom néki Kocz névö falumat is holtom után, kit zálogban birok három ezer forintban. Ádám fiamnak hagyon Sz Miklóst, Libenyes és Meszerel Draspurgot, Ereputtán lévő falummal, mellyeket eörökben birok, hozzá a Ruszti, Vitnyedi szöleje felét és Czogordolffot melyet Palatinus Urtúl eö nagyságátúl birok tiz ezer forintban zálogúl, mivel eddig velünk türtt ha meg házasodik is, maradgyon tovább is Édes Annya mellet, kit soha megh ne szomorétson, ha Isten áldását akarja fejére várni. István Fiamat is intem Unokáimmal együtt igaz Atyai Szeretetemből gondollyák megh, hogy Édes Annyoktúl igen aprón maradtak és mostani Feleségem édes Annyok gyanánt nevelte, s minden jóval vólt hozzájok, megh emlékezzenek arrúl is, hogy tanulságokra, országok járására, úgy házasulások üdején mely jó kedvel költött reájok semmibül megh ne busétsák, hanem az én emlékezetemért, ki érettek sok fáradságot és nyughatatlanságot vettem fel, megh becsüllyék, el hivén azt, ha ezt el követik Isten áldása szál reájok, feleségem is minden Anyai jóval lesz hozzájok és édes Gyermeki gyanánt tartya eöket, nincs is kétségem, hogy ezen Anyai Intésemet ne kövessék maradékim. Mostani kedves és mindenben engedelmes édes Feleségemnek Amadé Magdolnának hagyom az oroszvári eörökös curiámat minden ott lévő zálogos Portiókkal, Német Jándorffal, Belseö Kemlénnyel, és az Lajtán lévö eörökös Malmomat Pozsonyi házamat, ott való puszta kertemmel és minden némö Ingó marhámmal, mely igen szép kevés, el hivén, hogy Ádám fiam úgy fogja édes Annyának kedvét keresni, hogy ezeket mind neki haggya holta után. Ha mi oly adósságim lesznek, Pium Legatumok szolgák béri és ha kikk mit hagyok azt mind Feleségem tartozzék Ádám fiával megh fizetni mivel holtom után eök maradnak azokban a mit mást birok, az több gyermekeim és unokáim azt akarom, hogy az illyetén füzetésbül mentek legyenek, mivel penig az mostani Török háborúban nékem minden lakó helyeim, majorim, faluim, Sándorffi malmommal együtt el égtenek mindenféle Majorságom el veszett, úgy hogy sehol csak egy barom fiam sem maradtt, házaim és majorim, melyeknek épétésére hagyom Czundorff nevö falumot Feleségemnek Ádám Fiával, noha ez is éppem töböl ki égvén, immár negyedik esztendő, hogy semmi adót nem vehettek tölök. Eö Fölsége a mi kegyelmes Királyunk látván számlálhatatlan káraimat, mellyet hüségemért a mostani háborukban vallottam kegyelmessen adott, Három Fiammal együtt a Divényi Jószágbúl harmincz eöt ezer forintig, úgy hogy quinque per centum jövedelme lehessen melynél már két esztendeje, hogy bírásában vagyok, de közel sem hozza megh a nevezett Interessét, ezen Divényi jószágot is hagyom Feleségemnek Fiával Ádámjával ily okkal: hogy Zichy Pál maradékinak tiz ezer forintot, úgy Zichy István fiamnak is tiz ezeret tartozzanak letenni, mellyet holtom után ha hamar le nem tehetnének, quinque per centum Interessével tartozzanak a summa le tételéig megh elégedni. Mivel penig ily nagy szükségemben kénszeréttettem azon Divényi Jószágnak perennálitássát tizen nyolcz ezer forinton megh venni, kivel most is többire adós vagyok, hozzá kölvén azt is tennünk ki arannyai maradnak Feleségemnek üdvözültt Annyátúl maradgyon azon Divényi Jószág feleségemnél Ádám Fiával oly okkal mág Fiú lesz birja az eöregbik Majoratus név alatt, ha penig Fia nem maradna Ádámnak, a ki eöregebb lesz Familiánkban Fi Ág, arra szállyon, és így consequenter a reciproca successio fent maradgyon a több eörökös jószágokban is, a leány ág elégedgyen megh szokott Törvényes Dossával deficiálván penig a Fiú ág in tali casu succedállyon a Leány ág, azt tartván Donatiónk is. Ha valamellyik Gyermekeim vagy Unokáim közül ezen Rendelésemmel megh nem elégednék, kedves Feleségemet megh nem böcsülné, és néki hagyott Jókban háborgatná, az ollyatén Gyermekem vagy unokám admoneáltassék egy országos biró által azoktúl, kik ezen utolsó Rendelésemet kévánnyák megh tartani, ha megh nem jobbétya magát, és Rendelésemet nem akarja megh tartani akár mely Részében az ollyatin akaratom ellen rugódózó maradékom az maga Legátumát az Én Acquisitumimra nézve el veszesse, mivel a több engedelmes Gyermekim osztozzanak az üdvözültt Anyámtúl maradtt jóbúl adgyák ki részét proportionaliter mely igen szép kevésre mégyen a mint Testamentumom elein világossan declaráltam, mi maradtt légyen reám üdvözült Anyámtúl, mivel az Anyai úgymint Czabi rész jószágot mégh éltekben el zálogosétották szüléim, Szeczer Györgynek ezer aranyban. Ezen Executiót azon Biró vigye véghez, ki az admonitiót peragállya, mely extremitásra hogy maradékim ne jussanak Töredelmes Szivel könyörgök Istenemnek kinek Irgalmasságába ajánlom bünös lelkemet, oltalmába az édes Amádé Magdolna Feleségemet, két élő Fiammal és huszonegy élő unokáimmal, fent tartván ha Isten halálomat halasztya, ha ezekbe mit változtatni akarok szabadságomat, de ha ezen kivül más irásbéli Rendelésem nem lenne, ezen utolsó Dispositióm maradgyon minden részeiben helyibe. Melynek nagyobb bizonyságára és erösségére subscribálom, és pécsétlem szokott pécsétemmel. Oroszvárott midön hetven egyedik esztendőmet töltöm 7. Január 1687 (P.H.) Zichy István m.p. Ezen Testamentumomat mellyet 7. Januar 1687 esztendőben magam kezemmel irám, minden részében confirmálom most is, s mivel Istennek jó voltábúl az üdő alatt is javaimat szaporéttottam Rajkára bizonyos summát adván hagyok abbúl kedves feleségemnek kivel már negyven esztendőt éltem eöt ezer forintot, kivel Groff Forgách Simon Ur tartozik, a kivel penig Groff Forgách Ádám Ur úgy mint tizen egy ezer forinttal felét annak hagyom Páll fiam fiai árváinak. Felét István Fiamnak mely summát ha Feleségem kész pénzül le teheti nékik tartozzanak fel venni. Irtam Oroszvárott betegségembe 5. Febr. 1692. Pogán Ferencznek, Horváth Ferencznek és Zichy Ferkónak hagyok száz száz forintot az háromnak három száz forintot. Zichy István m.p. (P.H.) 

Forrás: PERES Zsuzsanna: A magyar „hitbizományi” jog kezdetei (doktori értekezés) Pécs, 2009. 
p. 258-261. http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/peres-zsuzsanna/peres_zsuzsa...

 

Összeállította: Budai László
Utolsó módosítás: 2022. 04. 22.