A vers a lélek eledele, rendszeres fogyasztása feltölt és segít élni, főként ezekben a nehéz napokban, amikor különösen fontos testi és lelki egészségünk  megőrzése. Olvassunk minden nap verseket, ha máskor nem is, de legalább a reggeleket édesítsük meg akár klasszikus, akár kortárs lírával! A mai napon Szabó Lőrinc egyik  nagyszerű költeményét, a Rádiózene a szobában címűt ajánlom olvasásra.

Szabó Lőrinc
Rádiózene a szobában

A zene átmegy a szobán
és táncraperdül és forog,
az égből permetez alá
és a földből felbugyborog,

aztán valamit gondol és
idekuporodik elém
és mint egy kígyóbűvölő,
megül a szoba szőnyegén.

Mint egy megbűvölt bűvölő
bámul az üres semmibe,
aztán lassan megzendül és
feldobog az idő szive,

és ő, a bűvész, különös
vonalakat és jeleket
firkál a levegőbe és
keze nyomán fölzengenek

a ringó ábrák, lebegő
áramok és szimmetriák,
a tündéri játék mögül
előborzong a túlvilág, –

ő meg csak ül és ahogy a
gyerek tornyozza köveit,
ámulva rakja s bontja a
képeket és építkezik:

a teremtést építi át,
világokat ejt és emel,
pedig csak ül a szőnyegen
és lapdázik a semmivel.

Szabó Lőrinc összes verse az alábbi oldalon megtekinthető:
https://konyvtar.dia.hu/html/muvek/SZABOL/szabol00154_tart.html