Részlet Szíj Rezső könyvéből (Sz. R.: Mezőgazdálkodás Várpalotán. Adatok Inota, Palota, Pét gazdaságtörténetéhez. (Bp.: Szenczi Molnár Társaság, 1999) p. 33-40.) 

Szőlőtelepítők (XVIII. század)

Az Öreghegyen (Loncsos) 1770-ben Pordány György "csinált" ötvenhét útból álló szőlőt, hét évi dézsmamentességet kapott. 1771-ben Harangozó József öt pászta új szőlőt ültetett, hét szabad évet kapott. A következő 1772-es esztendőben Lóránt János két pászta új szőlőre, 1774-ben Szente Ferenc két pásztányi új telepítésre nyer hét évi mentességet. ⁵¹
A Loncsosban 1769-ből ismerünk néhány új ültetésr, ami nyilván csak egy töredéke az ott már évtizedek óta folyó szőlőtelepítésnek. Harangozó Pál ebben az évben plántál körülbelül hatvanhat útból álló pásztát, hét szabad évet nyer. Kóbor Jakab húsz útból álló pászta, Kóbor György pedig egy pászta új szőlő után kap hét szabad esztendőt. Lengyel János ugyancsak 1769-ben ültet egy paszta új szőlőt, Lengyel Jánosné pedig 1776-ban fél pásztából (negyvenhat útból) álló új szőlőt. Előbb hét, utóbb hat szabad esztendőt kap.   ⁵²
A Badacson – bár elég távol esett a várostól, a Pléhorgya (Pöllérhegye) völgye felé, aránylag elég korán benépesült szőlőkkel, párhuzamosan az erdők, a Bakony visszavonulásával. 1750 táján már a Badacson is harasztos föld, amelyen a fák nagy részét letarolták, ami bokor és cserje megmaradt – nem jelentett a szőlő alá törésben komolyabb akadályt.
1759-ben Balás János nevű ember eladja szőlőnek fölfogott puszta harasztos földjét "Nyiró (Nyirő?) János úrnak, őkegyelmének" tizenhat forintokon – szomszédja napkeletről: puszta harasztos föld – olvassuk egy azévi megállapodáson.
Ettől kezdve egyre több telepítéssei találkozunk.

1763-ban Medlik János ó-szőleje végébe épített másfél pásztányi, hatvan útból álló új szőlőt s kapott rá hét szabad évet. - Egy olvashatatlan előnevű István ugyancsak ó-szőleje végébe telepített egy pászta új szőlőt, ez hetvenkét útból áll, s hét évi dézsmamentességet kap.
1767 -ben Fülep Pál két pásztára
1768-ban Bene Péter egy pásztára
1769-ben Bátor János három pásztára
1769-ben Németh János két pásztára ugyancsak hét szabad évet nyer.
1772-ben Stájnuch András ugyanezen évben ültetett egy pásztányi új szőlejét eladja Oszvári Takács Ferencnek örök áron, hét évre szóló mentességet élvez. Ugyanő további öt pásztára, Szalay József két pásztára, Dukovits István egy pásztára nyer hét évet.
1773-ban Szabó József özvegye két pásztára, Széhelyi Miklós harmadfél pásztára, Litéri Kovács Ferenc két pásztára kap hét évi dézsmamentességet. 
1774-ben Baki János és Bátori János egy-egy, Hóra Mihály pedig két pásztára nyer hét évi szabad esztendőt.

1775-ben Piutér Mihály egy, Horváth Szücs Mátyás két, Halancz Ferenc három és Brukács György csapó szintén három pásztára hat szabad évet kapnak. Eredetileg ők is hét évre kapták a rnentességet, a javítás szerint később a tiszttartók húzták le hatra.
1776-ban Nagy Ferenc két pásztára hat (hétről javítva) szabad esztendőt kap, Nyitrai János ugyancsak két pászta után hét évre nyer dézsmamentességet. ⁵³
Adataink nem nyújtanak teljes képet a Badacson hegyén folyó szőlőtelepítésről, hisz például 1759-ben Balás János napnyugati szomszédjaként Karika Istvánt tünteti föl a szőlőlevél, ami azt jelenti, hogy Karika Istvánnak ott fölfogott földje volt, talán már szőlővel be is telepítve. Arra a kérdésre, hogy mekkora összterület lehetett betelepítve egy-egy hegyen, bizonyos mértékben eligazíthatnak majd bennünket a dézsmaborról szóló alábbi kimutatások.
A Széphegyen folyt talán a legnagyobb arányban a szőlótelepítés. 1763-ban Jelenik János telepít szőlőt, területét nem ismerjük, de hét szabad évet engedélyeznek számára a tiszttartók. Lengyel Ádámnak öt pászta után ugyancsak hét évet.
1764-ben Takáts Péter három pásztára, Bus Ádám két pásztára nyer hét szabad esztendőt. Kollár András és veje, nemes Csoma János negyven forintért megvette Szécséni Mihály harmincöt utat számláló szőlejét, amely tehát nem nagy darab, s kapott rá hét szabad esztendőt. Tehát csak névleg lehetett szőlő, újra kellett telepíteni, ezért kaptak mentességet a .vevők''.
1766-ban Markó István három pásztából álló új szőlejére (1768-ban) hét szabad esztendőt kap. Ugyanebben az évben Juhász Márton és öreg Szabó András, továbbá Szücs Mihály és Zöld Szabó György két-két pásztára hét-hét szabad évet kap. Az előbbi kettőnél a megállapodás föltünteti inotai illetőségüket.
1767-ben Csali András, Birkás Mátyás, Hetesi Sándor, Szücs Mihály és Mák István két-két pásztára, Kosaras István másfél, Szíj Mihály három, Proposa Ábrahám négy pásztára kap hét szabad esztendőt.
1768-ban Mészáros István egy pásztára, 1769-ben Mészáros István egy, Komáromi Mihály kettő, Kocsis István, Pali András, Szabó Mihály három-három pásztára, 1770-ben Riba István, Nagy Andor Ferenc egy-egy pásztára, Juhász Sándor három pásztára, 1771-ben Kovács Ádám egy, Söveges Márton (nyolcvan út), Timár Mihály és Benesik István két pásztára, egy olvashatatlan nevű Pál, Soós János két pásztára, Csizmazia Nagy István három pásztára kap hét szabad esztendőt. 1772-ben öregebbik Horváth János, Németh János és Szél Mihály, továbbá Hetesi Sándor két pásztára, kapnak hét évi dézsmamentességet. Ugyanebben az évben inotai ember, Birkás Mátyás, ki 1767 -ben kapott három pásztát, most is kap újabb két pásztára hét évet. 1773-ban Nagy János és Leitner Tamás két pásztára, Horváth Ferenc három pásztára hét évi mentességet kap.
1775-ben tiszteletes Körtvélyesi János palotai református prédikátor által beültetett egy pászta szőlő után hat szabad év engedélyeztetik, aztán a dézsmát a "hegynek szabálya szerint kiadni körelezrerik". Ugyanebben az évben Forró János szücsmester három, Bostai István, Söveges Márton. Komáromy Mihály (csizmadiamester), Timár Mihály két-két, Stárnusz János (vargamester) egy pásztából álló telépítésre hét-hét, míg Szij János egy pásztából álló új szőlejére hat szabad esztendő adatik.  ⁵⁴

1776-ban a Széphegyi szőlőben ötven birtokosról olvasunk, nevek nélkül. Ebben találjuk följegyezve, hogy az inotai birkás négy pásztára őt kapás szőlőt művel, amelyet tehát egy nap alatt öt ember kapál meg. Melyik birkás nem tudjuk.   ⁵⁵
A józanhegyi telepítéshez nem volt szükség engedélyre, sem szabad esztendőkre, az itteni rossz talaj viszonyok és gyenge terméshozamok miatt. Rendszeresen nem is dézsmálták – vallja egyik tanú 1776-ban, hanem csak azokét, akikről hallották, hogy jobb termésük lett. Ebben az évben a birtokosok száma ötven. ⁵⁶
A Józanhegyen a következők telepítettek szőlőt:
1759-1760-ban nemes Takács Mihály "épített" szőlőt,
1767 -ben Palotai Pincér József 6-szőleje végébe telepített új szőlőt, kapott hét szabad évet. Tehát már előzőleg is birtokolt itt szőlőt, amihez most újabb darabot telepített.
1768-ban Kiss János ültet két pásztára,
1769-ben Horváth István három pásztára,
1770-ben Kovács István egy paszta szőlőt,
1771-ben Lengyel József harminchárom útból álló egy pásztát
Neszmeli (Neszmélyi) István egy huszonkét és egy tizenkilenc útból álló pásztát,
1773-ban Bokosi Mihály három paszta új szőlőt "épít",
1774-ben Halgancz János,
1775-ben Stámusz András egy-egy pászta,
1776-ban Lelkes János,
1777-ben Lakatos István két-két pászta új szőlőt telepít. Előbbiek valamennyien hét, az utóbbi hat szabad esztendőnyi kedvezménnyel. ⁵⁷
Az 1760-as években nagyarányú szólőtelepítés indult meg a Péti hegyen is.
A " ... néhai Istenben boldogult és kimúlt Nagy méltóságú Gróffok Zischi(sic) János és Zicshi (sic) István ... Méltóságos Maradéki Jurisdictiojok alatt ... Péthi pusztán lévő szőlő hegyen ... ⁵⁸ főleg ösküiek »fogtak« föl maguknak földet olyképpen, hogy az erdős, bozótos területet kiirtották és telepítés alá vették."

Egy 1777 -ben kiadott irat szerint Szmeli András" ... a Péti pusztán lévő szőlőhegyen az uraság engedélyével egy darab erdőt szőlőnek felfogott az ki is egy pásztából álló s minthogy ... erős berekbül irtotta, hogy ő is jobban gyarapodhassék, engedtetik neki ab anno 1777. számláiván azon egy pásztára 6 szabad esztendő. Azok elfolyása után tartozni fog az Mlgos (Méltóságos)
Uraságnak esztendőnként az szokott dézsmát kiadni". - Az uraság részéről Hán Sámuel tiszttartó írta alá, a hegyközség részéről Nyitrai György hegybíró, valamint Mekota Jakab és Sinkovics Ádám hegymester. ⁵⁹
Az 1760-as években a következők fogtak föl maguknak szőlőtelepítésre erdőt:
Ösküiek:

Bakovecz Márton (1774) 
Boldis János (1777) 
Boldis Mózes (1773) 
Bukován György (177) 
Csemniczky József (1776) 
iskolamester 
Csincsi Mihály (1775) 
Dobrovszky Pál (1777) 
Marazics János 
Makos (Makkos) György (1775)
Mekota Mihály (1776) 
Matheycsek Márton 
Miller Mihály
Márzik Márton 
Pauliny Márton 
Pavelka Ádám (1775, 1777)
Proska Ádám (1775) 
Proska János (1767) 
Gönczöl Pál 
Hornyacsek György 
Jossefék Pál (1778)
Sebek Mátyás (1767)
Stefanics János (1777)
Koronczay János (1773)
Kresma János
Kudlák Márton
Szlávik Mátyás
Sztraka Tamás
Volek Mihály
Waczula János (1773)
Varga György (1777)
Varga Jakab (1776)
Varga Pál (1776)
Zolnay Pál (1776)
Zvetanszky János
Összesen: 35

Peremartoniak:
Jantsovits János (1767)
Miklovits János (1767)
Szabó Benedek (1777)
Összesen 3

Hajmáskérról:
Fejér Mihály (1773)
Jó János molnármester (1772)
Összesen: 2

Palotaiak:
Kováts János (1767)
Vida János (1765)
Összesen: 2
Pétiek:
Homoky György (1775)

A föntieken kívül még Vilonyáról is akadt, aki a Péti-hegyen telepített szőlőt. Valamennyien erős berekból. erdőből, harasztosból irtották maguknak a szőlő alá való területet. Átlag egy-három pásztányi területet foglaltak el, s kaptak négy-nyolc szabad évet, amelyből azonban pár év múlva a tiszttartók majdnem mindenkinéllehúztak egy-egy évet. ⁶⁰
A föntiek szőlőleveleiben a Péti hegy már mint szervezett hegyközség áll előttünk. Néhány hegybírót is ismerünk, mint Pavelka Ádamot, Nyitrai Györgyöt és hegyrnestert is: Makos (Makkos) Györgyöt, Gronus Mátyást, Mekota Jakabot, Koronczay Györgyöt, Sinkovics Ádámot (1776-1799) között.  ⁶¹

Törkölyözők

1747-ben Szijártó András a baglyasi törkölyégetésért 10 forintot fizetett. ^₇₄
1748. augusztus 30-án Papp György öt forint árendát fizetett. ⁷⁵

1750. július 28-i jegyzék szerint Papp György, mivel engedély nélkül árult pálinkát, továbbá "bizonyos lopásért" - húsz forint bírságot fizetett. ⁷⁶ 
1762. október 30-án Bostay István és társai engedély nélküli törkölyfőzésért három forint bírságot fizetnek, 1762-ben viszont valaki – neve nem szerepel – törkölyégetésért Kovács János tiszttartónak 13 forint árendát fizet. ⁷⁷ -
1766-1767-ben a város egy cipőt fizetett a pálinkafőzőnek, amiért a város törkőlyét kiégette.

Jegyzetek

51.) Uo. 89/26-29. l.
52.) Uo. 89/30-361.
53.) Uo. 89104-127. l.
54.) Uo.89/30-103.l.
55.) Uo. 94/163. l.
56.) Uo. 94/147,163.ll.
57.) Uo.89/36-46.l.
58.) Idézet Mekota István részére kiállított szabadságlevélből1. Zichy levéltár. Fasc. 89-90/153.l.
59.) Zichy levéltár. Fasc. 89/129. l.
60.) Uo. Fasc. 89-90. l.
61.)  Uo. Fasc. 89-90/164. l.
62.) Uo. 91/44.l. Vrnlt. 161-166.l.
63.) L. Kiss István: Jegyzőkönyv. 201-202. l.
63.) Zichy Levéltár Fasc. 91/162.l. Vmlt. 157-159. l.
64.) Zichy It. 94/58-59. l.
65.) Uo. 91/783. l.- L. még erre nézve Szíj Rezső: Várpalota 154-156. l.
66.) Vmlt. 218.l. Zichy It. 90/343/7. 23. 34. l.
67.) Zichy It. 90/13/79. l.
68.) Vmlt. 220. l. Zichy It. 90/343/63. l.
69.) Zichy 90/343/78-79.l.
70.) Uo. 90/13/78. l.
71.) Uo. 90/13/78-79.l.
72.) Uo. 90/13/199. l.
73.) Vmlt. 658. l. 94/244. Zichy It.
74.) Zichy It. 96/83/16. l.
75.) Uo. 91/604-609. l.
76.) Uo. 96/145/605. l.

Kulcsszavak: Várpalota, szőlőtermesztés, mezőgazdazdaság, 18. század, genealógia