"Jóllehet a Bakony-hegység főként mészkőből és dolomitból van felépítve, mégis nem sok oly vad, bizarr, félelmetes, csipkés él, csúcs, fal látható, mint az Alpok némely vidékén. Ennek magyarázata bizonyára az, hogy idők folyamán a víz és szél és egyéb behatások simítottak az ősi arculat redőin. Néhány különösen érdekes sziklát a következőkben sorolok fel:

[...]

3. A m. kir. honvédkincstárnak Isztimér község határában fekvő barokvölgyi véderdejében Királyszállástól ÉK.-re körülbelül egy km-nyire mutatnak egy  dolomit sziklalapot, melyről azt beszélik, hogy az Mátyás király vadászasztala volt. Ennek a sziklának romboid alakú a vízszintes felső lapja, melynek oldalai 290x300x150x170 cm hosszúak. Az asztallap vastagsága 160 cm. Mellette van a Barokvölgy száraz, köves feneke; a völgy oldalán pedig hatalmas sziklák között bükk-, gyertyán-, kőris-, juhar-, cserfaállomány.

4. A szép és ritka flórájáról nevezetes Barokvölgyben a m. kir. honvédkincstárnak Isztimér község határában elterülő véderdejében, Királyszállás közelében á völgy keleti oldalán több emeletnyi magas sziklafalak, tornyok és fokok közötti hasadékban rejtőzködik Rózsa Sándor barlangja, mintegy 5 m hosszú, ugyanolyan széles odú. Ái bejárat két oldalán két hatalmas bástyaszerű sziklaoszlop áll őrt, előtte mohás, nedves, szürke sziklák hevernek. Sötét, vad, félelmetes hely, igazi rablótanya, pedig nagyon valószínű, hogy a híres betyárvezér, Rózsa Sándor, akinek kétes dicsőségét tartja fenn nevében ez a barlang, sohasem tanyázott benne.

[...]

8. Puszta-Palota. Várpalotától északra mintegy három km-nyire van egy kiugró kocka alakú mészkőszikla, rajta Mátyás király egykori vadászkastélyának romjai láthatók, mely a déli oldalt kivéve, meredek sziklafalon áll.

9. A székesfehérvári püspökség tési erdejében a már említett Sötéthorogvölgy és Móroctető között, Prohászka fája közelében, a kőpajta nevű vadászkunyhóval szemben látható egy 15 m mély sziklahasadék, ez a Kőpajta-sziklabarlang.

10. Bakonykútitól délre, a Baglyashegy közelében haladó karsztos dolomitsziklás regényes völgy sziklafalai között, nehezen megtalálható helyen fekszik a Csikvárágya nevű barlang, mely a nép hite szerint természetesen szintén zsiványtanya volt valamikor.

Plusz egy érdekesség, amely a környék Szent László tiszteletéről árulkodik:
3. Tatárkövek. Károlyi József gróf fehérvárcsurgói erdejé­ ben a községtől mintegy 2 km-nyire különböző nagyságú, kockatörésű darabokban igen kemény homokkősziklák hevernek rendszertelenül szanaszét. Nagyon érdekes alakulat, amilyen csak több km távolságban levő hegyekben található. Mivel fenyőerdő­sítés van rajtok, a televényképződés folytán észrevehetően a felszín alá kerülnek. Érdekes a magyar nép intelligenciájából folyó az a megfigyelése, hogy ezek a homokkősziklák nem azonosak a környék kőzeteivel s mivel geológiai tudás hiányában erre magyarázatot nem talált, a képzelőerőhöz fordult s azt regéli, hogy ezek a sziklák megkövült tatárok, kiket Szent László király átokkal sújtott." 

A Bakonyhegység és Bakonyalja természeti emlékei. Irta: Földváry Miksa.
In: Erdészeti Lapok 1933. 72. évf. 1. füzet p. 1023-1033.
Online: http://erdeszetilapok.oszk.hu/00163/pdf/EL_1933_10_1023-1033.pdf

Kulcsszavak: helyismeret, Mátyás király, Szent László, Rózsa Sándor, Burok-völgy, Csíkvárágya, természeti értékek