„Hogyha agyafúrt s ravasz vagy,

Ne is tekints másra:

A Mardekár való neked.

Ott lelhetsz sok társra.”

A Mardekár-ház a Roxfort legbecsvágyóbb háza! A mardekáros diákok büszkék arra, hogy nagy tiszteletnek örvendő és/vagy rettegett varázslók utódai. Azok a diákok, akik ide kerülnek beosztásra ravaszok, büszkék és becsvágyók. Mardekár Malazár a ház alapítója elvárta diákjaitól az aranyvérűséget. Ez a ház támogatja az egyéni nagyság kiteljesedését.

A madekárosok számára fontos a hatalom és hogy befolyásra tegyenek szert életük során. Túlteng bennük a versenyszellem, aminek köszönhetően egymás után hatszor nyerték meg a házkupát. Ennek a sikersorozatnak ősi riválisuk, a Griffendél-ház vetett véget, amikor is Harry Potter elsős volt a Roxfortban.

A ház tagjainak jellemző vonásait általában egyértelműen negatív tulajdonságokként azonosítják. Ugyanakkor nem minden mardekáros velejéig romlott. Például Merlin, minden idők egyik legtiszteletreméltóbb varázslója is a Mardekár-házba tartozott. Bár sokan a fekete mágia útjára lépnek, nem minden mardekárosból lesz fekete mágus. A ház nem egy kivételesen bátor és nemes lelkű varázslót adott a világnak. Vegyük például Perselus Pitont, aki nagy veszélyt vállalva beépült Voldemort legbensőbb körébe, és végül az életét adta egy számára fontos ügyért.

A ház színei: ezüst és a zöld

A ház jelképe: címerállatuk egy ravasz és erős ezüstszínű kígyó

Klubhelyiség: a Roxfort pincéjében található, bejáratát pedig nyirkos kőfal álcázza. Maga a klubhelyiség egy hosszú alagsori terem. Ablakain, amik a roxforti tó víz alatti világára nyílnak, különös fény szűrődik be. Csak mardekárosok léphetnek be, a belépéshez pedig ismerni kell a jelszót.

Vezető tanár: Perselus Piton, aki bájitaltant tanít és rendszeresen kivételez házának diákjaival. Amikor Piton a Roxfort igazgatója lesz, helyét Horatius Lumpsluck professzor veszi át.

A ház alapítója Mardekár Malazár volt. Egy nagy tudású varázsló, aki beszélt párszaszóul, vagyis értett a kígyók nyelvén. Mardekár elkötelezett híveként az aranyvérűségnek, kampányolt annak érdekében, hogy a Roxfortba csakis aranyvérű diákok járhassanak. Ezen törekvései miatt összeveszett barátjával, Griffendél Godrikkal és végül elhagyta a Roxfortot. A legenda szerint mielőtt elhagyta volt az iskolát épített egy titkos kamrát, melyben egy félvéreket és mugli születésű diákokat elűző szörnyet rejtett el, amit csak az ő utódja képes kinyitni. Harry Potter második roxforti évében bebizonyosodott, hogy a legenda igaz.

A ház ereklyéi: Mardekár Malazár gyűrűje, mely aranyból készült, egyszerű megmunkálású és egy nagy, fekete kő díszíti. A másik ereklye a szintén Mardekár tulajdonában lévő arany medalion, amit kígyót formázó M betű díszít. Később mindkét ereklye Voldemort tulajdonába kerül, ő pedig horcruxokat készít belőle.

A ház kísértete: Véres Báró

Híres mardekárosok: Draco Malfoy, Tom Denem alias Voldemort Nagyúr, Bellatrix Lestrange

5 könyv a Mardekár-ház jegyében

Fotó: Moly

1. Margaret Atwood: A szolgálólány meséje

Kiadó: Jelenkor

Kiadás éve: 2020. (legelső kiadás Lazi, 2006.)

Oldalszám: 488 oldal

Címkék: családtörténet, disztópia, emberi sorsok, feminizmus, nők elleni erőszak, rabszolgaság

„A ​regény – egy orwelli ihletésű disztópia – egy jövőbeli, vallási fundamentalista államban játszódik, ahol a főhősnőt csupán azért tartják becsben, mert azon kevesek egyike, akinek termékenysége az atomerőművek által okozott sugárszennyezést követően is megmaradt. Az ultrakonzervatív Gileád Köztársaság – a jövő Amerikája? – szigorú törvények szerint él. A megmaradt kevéske termékeny nőnek átnevelő táborba kell vonulnia, hogy az ott beléjük vert regula szerint hozzák világra az uralkodó osztály gyermekeit. Fredének is csupán egy rendeltetése van az idősödő Serena Joy és pártvezér férje házánál: hogy megtermékenyüljön. Ha letér erről az útról, mint minden eltévelyedettet, őt is felakasztják a Falra, vagy kiűzik a Telepekre, hogy ott haljon meg sugárbetegségben. Ám egy ilyen elnyomó állam sem tudja elnyomni a vágyat – sem Fredéét, sem a két férfiét, akiktől a jövője függ…

A regényt 1986-ban Nebula-díjra és Booker-díjra jelölték, 1987-ben pedig megnyerte az első Arthur C. Clarke-díjat.

A Booker- és Arthur C. Clarke-díjas kanadai írónő kultuszregényéből – a világhírű Nobel-díjas angol drámaíró, Harold Pinter segítségével – szokatlan gondolati mélységeket feltáró film is készült.”

Fotó: Moly

2. Suzanne Collins: Az éhezők viadala

Kiadó: Agave könyvek

Kiadás éve: 2019. (legelső kiadás: 2009.)

Oldalszám: 320 oldal

Címkék: disztópia, háború, erőszak, posztapokaliptikus

„A győztes jutalma hírnév. A vesztes büntetése halál.

A közeljövő egy sötét világában tizenkét fiú és tizenkét lány küzd egymással egy élő televíziós show-ban, aminek a címe Az éhezők viadala. Egyetlen szabály van: ölj vagy megölnek.

Amikor a tizenhat éves Katniss Everdeen a húgát mentve önként jelentkezik, hogy részt vegyen a viadalon, az felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem fél a haláltól. A túlélés a vérében van.”

Fotó: Moly

3. Moskát Anita: Horgonyhely

Kiadó: GABO

Kiadás éve: 2015.

Oldalszám: 440 oldal

Címkék: fantasy, mágia, nemi szerep

„Egy birodalomban, ahol a föld oda köti az embert, ahová megszületett, csak azoknak van reménye a vándorlásra, a kereskedelemre és a hatalomra, akik várandósak. Ebben a nők uralta, különös mágiával átitatott világrendben három rendkívüli személy keresi a kitörés lehetőségét.

A könyvtárhajójához kötött Vazil titokban az egyenjogúság eszméjét hirdeti és a nők vándorlásának okait kutatja, hogy egy napon mindenki szabad lehessen. Lánya, Helga azonban szabadulna a hajótól, ahová születése óta kötődik, ezt pedig csak egyféleképpen teheti meg: ha teherbe esik, minél előbb. Lars a föld férfiak számára tiltott mágiáját űzi, ami által különleges hatalomra tesz szert – ez pedig az egész világukat felforgathatja.

Moskát Anita merész témát feszegető, lenyűgöző regénye felülbírálja az előítéleteket, és egy sötét és kíméletlen történeten belül keresi a választ a kérdésre, hogy mi a szabadság és a mások feletti uralom ára.”

Fotó: Moly

4. Naomi Alderman: Hatalom

Kiadó: XXI. Század Kiadó

Kiadás éve: 2018.

Oldalszám: 384 oldal

Címkék: disztópia, erőszak, diktatúra, feminizmus, sci-fi

„A ​nők a világ minden táján felfedezik, hogy különös erővel rendelkeznek.

Ujjuk egyetlen érintésével képesek szörnyű fájdalmat okozni, sőt: gyilkolni is.

A férfiak pedig rájönnek, hogy kicsúszott a kezükből az irányítás…

Elérkezett a Lányok Napja, de vajon hogyan fog véget érni?

A hatalom az elmúlt évek legnagyobb könyvsikereinek egyike, megjelenése óta megtalálható a legfontosabb sikerlistákon, 15 héten át szerepelt a New York Times mérvadó listáján. Már több, mit két tucat nyelvre lefordították, rendkívüli aktualitásával, melyben egy új, nők irányította jövőt vizionál, jelentős visszhangot váltott ki az irodalmi életben, a közéletben, a sajtóban és a politikában. Sorra kapja a fontos elismeréseket, a New York Times az év tíz legjobb könyve közé választotta, ahogyan Barack Obama is ajánlotta, mint az év egyik legfontosabb könyvét.

„Provokatív, korszak-meghatározó thriller.” (Guardian)

„Az éhezők viadala és A szolgálólány meséje – vegyítve.” (Cosmopolitan)

„Tökéletes. Okos, ijesztő, mulatságos.” (Daily Telegraph)

„Magával ragadó. Minden nőnek el kellene olvasni.” (The Times)

„Dermesztő. Egy irodalmi bomba.” (Financial Times)

„Sokkoló.” (Observer)”

Fotó: Moly

5. Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

Kiadó: Alinea Kiadó

Kiadás éve: 2014. (legelső kiadás Franklin-Társulat 1938.)

Oldalszám: 260 oldal

Címkék: gótikus irodalom, antihős, életfilozófia, klasszikus, viktoriánus

„Oscar ​Wilde klasszikus regényének hőse, a gazdag, gyönyörű és naiv fiatalember, Dorian Gray megszállottja annak a gondolatnak, hogy örökké fiatal és szép maradjon, s ezért még akár a lelkét is eladná. Miután az egyik barátja megfesti portréját, a fiú csak azt fájlalja, hogy az ő szépségét az élet és az idő hamar lerombolja majd, míg a képe örök marad, s azt kívánja, hogy bárcsak ez fordítva lenne.

A fiatalember hamarosan cinikus barátja, Lord Henry Wotton befolyása alá kerül, aki ráébreszti az élet ízeire. Dorian átadja magát az önző és rafinált élvezeteknek, férfiakat és nőket taszít a bűn útjára, majd egyre mélyebbre süllyed, s a züllés minden nemét és formáját megtapasztalja. Az események egyre riasztóbb fordulatot vesznek, mivel nemsokára megtudja, hogy kívánsága teljesült. Legnagyobb csodálkozására ugyanis csak a róla készült kép öregszik. Arca és szeme őrzi az ártatlan ifjú szépségét, a festett arcmás viszont, amelyet gondosan elzárva tart háza egy titkos helyiségében, híven mutatja az idő és a bűn rombolását vonásain.

Ekkor úgy érzi, itt az ideje megváltoztatnia az életét. Hogy teljesen tisztára mossa magát, bűnös múltjának tanúját, a szörnyűséges képet meg akarja semmisíteni…”