Rólunk írták...

Magyarország vármegyéi képeslapokon

A Nemzeti Ünnep alkalmából rendezte meg a szerencsi Zempléni Múzeum gyűjteményének felhasználásával a Szindbád Kht. a várpalotai Krúdy Gyula Városi Könyvtárban azt a kiállítást, amely a történelmi Magyarország vármegyéit és városait mutatja be régi levelezőlapokon.

A vármegye Magyarország ezredéves történetében egészen a 20. század közepéig a legfontosabb közigazgatási egység szerepét töltötte be. Dr. Szabó Pál Csaba, a Szindbád Kht. igazgatója a kiállítás megnyitása alkalmából arról beszélt, hogy 1848 óra reménykedünk évről-évre abban, hogy a szabadság és a tisztesség olyan helyre emelkedik, ahová mindnyájan szeretnénk, hogy kerüljön. 2002-ben Várpalotán különösképpen fontos ez a nap, mert régóta várjuk azt a pillanatot, hogy az előbb felsorolt dolgok a helyükre kerülhessenek.

Az igazgató szavait követően Fazekasné Majoros Judit, a szerencsi zempléni Múzeum igazgatója beszélt arról, hogy nagy öröm volt számukra a kiállításra történt felkérés, melynek nagy örömmel tettek eleget. Elmondta, mennyire fontos ezeknek a többségükben 1905-ben készült képeslapoknak - melyeket körülbelül 1 millió közül válogattak össze - a történelmi jelentősége. Fontos, mert annak a boldog békeidőnek a varázsát mutatják be, segítenek megragadni, amikor a történelmi Magyarország egységben volt, amikor a 63 vármegye egybetartozott.

Gyapay Zoltán országgyűlési képviselő rövid beszédében azt emelte ki, hogy mekkora örömmel fedezte fel a kiállított anyag között a várpalotai képeslapokat. A kiállítás fontos esemény a város életében, amelynek különös jelentőséget ad a megnyitásának dátuma is.

A polgármesterjelölt Lassu Tamás arra tért ki köszöntőjében, hogy egy ilyen kiállítás rangos esemény a város életében. Rangos, mert végignézve a bemutatott anyagot, képeket, azok óriási élményt nyújtanak. Jó szívvel ajánlja a város minden történelemtanárának, hogy használják fel óráik tematikájában, mert nagyon tanulságos lehet a mai gyermekeknek is.

A kiállított mintegy 2000-2200 képeslap jó alkalmat ad, hogy a látogató általuk felidézhesse a vármegyék egykori jelentőségét, melyek eredeti szervezete a Szent István által alapított várszerkezet volt. Az országot várkerületekre osztották fel, melyeknek élén a király által kinevezett várispánok álltak és kezelték a királyi jövedelmeket, kormányozták az alsóbb néposztályokat és a várkerületekben vagy vármegyékben levő királyi haderő vezérei voltak. A nemesek ebben az időben nem tartoztak a vármegye hatósága alá. A későbbi Árpád-korszakban azonban, amikor a világi és egyházi főurak elhatalmasodása a köznemesség függetlenségét kezdte fenyegetni, a nemesek a várkerület felsőbb elemeivel, a várjobbágyokkal szövetkeztek. A nemesség a kinevezett alispán elnöklete alatt ítélni hivatott bírák választásába is befolyt, e bírák: a szolgabíró és esküdtek voltak a vármegyék első választott tisztviselői. Mindazonáltal hosszú ideig tartott, míg a túlnyomólag hadi szervezetű várkerület közigazgatási és bíráskodási önkormányzattal bíró vármegyévé alakult át. A vármegyék önkormányzati jogköre a XV. században kezd biztos alapokat nyerni: a mohácsi vész után pedig teljesen kifejlesztették az önállóságukat, olyannyira, hogy a vármegyék már nemcsak közigazgatási, önkormányzati és bíráskodási, hanem alkotmányjogi testületekké váltak.