Wass
Albert: A funtineli boszorkány
Az amerikai emigráció "legmagyarabb"
írójának, az Erdélyi Szépmíves Céh egykori neves alkotójának bevallottan
legkedvesebb regénye, A funtineli boszorkány reális elemekkel vegyített
romantikus, meseszerű történet, mely a szülőhazába kalauzolja vissza az
olvasót. Bűvös álom az elveszett honról, hiszen a műben megjelenő Erdély
már az író korában sem létezett.
A háromkötetes, terjedelmes regény
cselekménye az Osztrák-Magyar Monarchia hetvenes-nyolcvanas éveiben, a
vad iparosítás és vasútépítés korában játszódik. Hősnője a
boszorkányosan szép havasi lány, Nuca. Az Istenszéke alatt, az Urszun él
egy furcsa, kerek faházban apjával, a szótlan Tóderikkel. Nem ismer más
törvényt, mint az erdők és hegyek törvényét, a jóságot sem Istentől vagy
annak árnyékában tanulja meg, hanem a természettől. Élete nem könnyű,
hiszen apját elviszik a csendőrök, így a tíz év körüli kislány magára és
az emberek könyörületére utalva nő fel. Ragyogó szépségű fiatal nővé
érik, aki mágnesként vonzza a férfiakat, akikről semmit sem tud.
Boldogságra vágyik, de boldogtalan lesz, egy cigányasszony által
megjósolt jövendő beteljesedése közepette: akit ágyába fogad, az meghal.
Nuca először menekülne saját végzete elől. Szerelmes lesz a havasi
király, Éltető uraság fiába. Kis kunyhót épít a Komárnyikon, ott várja
szüntelenül a vadászidényt, ami elhozza hozzá szerelmesét és gyermeke
apját. És a jóslat mintha hazudna, rövid időre megtalálja boldogságát,
szeretete megtartja az úrfit egészen addig, amíg rá nem jön, hogy sem ő,
sem pedig a gyermek nem köti hozzá a könnyelmű fiatalembert. A jóslat
ekkor beteljesedik, az úrfit meggyilkolják. Éltető uraság pedig
elrabolja a gyermeket - unokáját -, hogy örökösként nevelje fel. Ettől a
perctől fogva Nuca tudatosan használja boszorkányos erejét: nemcsak
látja az emberek szemében a múltat és a jövendőt, de megbosszul minden
rosszat, amit a férfiak a nők ellen valaha elkövettek. A havasokban
bolyongva teljesíti be végzetét - saját kisfia kicsúfolja, ezért Nuca
megátkozza és halálra szánja fel nem ismert gyermekét -, mindörökre
megteremtve a hegyek tündér-boszorkányának mítoszát.
A regény költőire stilizált nyelven
megírt, a legendákat és a természet szépségét egyesítő, korábrázoló mű,
amely bizonyos értelemben számot vet a történelemmel és benne a változó
társadalmi renddel. Mondanivalója és művészien formált stílusa az
erdélyi epika maradandó vonalába kapcsolja, Nyirő József novelláinak és
Tamási Áron prózájának hangulatát idézve.
