"Jóllehet a Bakony-hegység főként mészkőből és dolomitból van felépítve, mégis nem sok oly vad, bizarr, félelmetes, csipkés él, csúcs, fal látható, mint az Alpok némely vidékén. Ennek magyarázata bizonyára az, hogy idők folyamán a víz és szél és egyéb behatások simítottak az ősi arculat redőin. Néhány különösen érdekes sziklát a következőkben sorolok fel:

[...]

                  Palota ostroma

20. Öskün van egy fa, a melynek sudarán minden évben Mária jelenik: a nép tömegesen jár e fához búcsúra; mert a ki ott eseng bújában segélyért, az üdvözül. ("Csudafa" - BL)

[...]

Családkutatásom során akadtam rá Fizély Sándor halálesetének anyakönyvi bejegyzésére. Nevét sosem hallottam, sőt a várpalotai bányászattal foglalkozó helytörténet-kutatóink számára sem volt ismerős. Úgy gondoltam, érdemes lenne róla összegyűjteni, amit lehet.

Keveset tudhatunk róla egyelőre, ritka neve alapján megállapítható a hungaricana.hu adatbázis találatai alapján, hogy családja régi bányászcsalád. 

Mezőszegedi Szegedy Bálint (1657–1698)

Palota és környéke korai peregrinusai

Bécsi egyetem névsorában:

Egy 1779-ben Egerben kiadott ,,Szertartáskönyv" a következőképpen határozza meg a templomi zászlók funkcióját: „A Zászlók azért nem mást jelentnek, hanem hogy mi igaz hivek a' Processiókban, vitézkedeo hadi sereg gyanánt, Krisztusnak zászlói alá egybe gyűlünk, hogy Istennek dütseosége, és lelkünknek üdveossege mellett látható, és láthatatlan ellenségünk ellen hartzollyunk, a' mint Szent Pál Apostol ama hires nevezetű keresztény vitézekreol szól .. .

Részletek Pacsuné Fodor Sára: A palotai csapók című hatalmas szorgalommal megírt, rendkívül adatgazdag dolgozatából, amelyben az egykori Palota mezőváros leggazdagabb rétegének, a csapóknak a történetét dolgozta fel.