Rólunk írták...

Hagyományos irodalmi Szindbád-vacsora

Krúdy Gyula születésének százhuszonötödik évfordulóját is ünnepelve ötödik alkalommal gyűltek egybe az irodalmi és "földi" javakat tisztelő gourmand-ok a hagyományos Szindbád-vacsorán a Két Bagoly Fogadóban.

A Krúdy Gyula Városi Könyvtár munkatársai és Praznovszky Mihály irodalomtörténész "ügyezték össze" anno öt esztendeje az első Krúdy-Szindbád vacsorát, tisztelegve egyaránt az író és a gasztronómia előtt. Krúdy palotai kötődései ismeretek, itt élt a legendává emelt nagymama, Radics Mária, s az író olyan híres művei, mint a Palotai álmok vagy a Bakonyi bujdosó őrzik a településhez, a környékhez kapcsolódó emlékeket, élményeket.

Egy ilyen vacsorán az irodalombarát közönségnek elsősorban természetesen Krúdyt szervírozzák, s természetesen krúdysan. A mostani, ötödik alkalommal a "közakaratnak engedve", megismétlődött az első trakta, ami nem is lehetett más, mint amit a Krúdy-novellákat szépséges filmmé álmodó Huszárik Zoltán Szindbád című híres alkotásából ismerünk: azt ehette a társaság, amit Szindbád, vagyis Latinovits Zoltán a filmen. Az irodalmi aperitif az ötödik vacsorán igazi különlegesség: Krúdy alig ismert Téli szél a Bakonyban című novellája, amelyben több alkalommal is feltűnik Radics Mária, az imádott "borsószem nagyságú nagymama". Az írást palotai könyvtárosok keresték elő, Koncz Józsefné igazgatónő és munkatársai, Pranovszky Mihály számára is kellemes meglepetést szerezve ezzel.

Ha elkezdjük bontogatni az életművet, mint asszonyokról a ruhát, fantasztikus, sokrétű információkhoz jutunk abból a hihetetlenül gazdag, összetett világból, amit Krúdy teremtett - fogalmazott Praznovszky, kiemelve, már a névalkotás, az alakok, a viselők külön tanulmányt érdemelnek.

Ugyanígy szóba hozható az öltözék, milyen ruhákat ad az író művei szereplőire, mivel s hova utaznak Szindbádék, s természetesen az is, mit esznek a novellák, regények hősei.