Alexandrosz Papadiamandisz: A
gyilkos asszony
Alexandrosz Papadiamandisznak (az
újgörög prózairodalom egyik megteremtőjének) megrázóan szép kisregénye a
klasszikus görög drámák hangulatát idézi. Története egyszerű: egy
szerencsétlen sorsú öregasszony, Hadula anyó, alig pár napos, betegen
született unokája fölött virrasztva rádöbben arra, hogy nőnek születni,
nőnek lenni rettenetes sorscsapás. Ahogy végiggondolja az életét, szinte
csak keserűség, kínlódás, bánat jut az eszébe. Szülei árulása – rendes
hozomány nélkül adták férjhez –, házassága első éve a sógornője házában,
hét gyermekének születése, a javasasszonykodás, bábáskodás s a rengeteg
egyéb munka, hogy saját háza lehessen, végül fiai idegenbe szakadása
mellett leányai férjhez adása, valamilyen hozomány összekaparása
felemészti minden erejét, a sok keserűség eszét veszi a szerencsétlen
asszonynak, s szinte öntudatlanul megfojtja a kis csecsemőt. Ettől
kezdve sodródik a tragikus vég felé: úgy érzi, minél több leányt „segít
át” a másvilágra, annál több jót tesz környezetének. Gyanús viselkedése
lassan ráébreszti az embereket és a csendőröket az igazságra, üldözni
kezdik, a tébolyodott asszony kétségbeesve menekül valamiféle feloldozás
felé, s végül a tengerben leli halálát.
