„A könyvtár - kapu a világra.”
Várpalotán az ötvenes
évek elején a várossá válást erőteljes iparosítás és a kulturális élet
újjászervezése követte: a már meglévő dalárda, fúvószenekar mellett
létrejött a néptánc- és színjátszócsoport, a képzőművészeti kör,
művelődési házak épültek, szobrok kerültek a város különböző pontjaira.
Az olvasókörök helyébe lépett a Kossuth utcában, egy volt cipész-műhely
helyén létrehozott városi könyvtár, amely 1954. augusztus 20-án 28 m2-en
kezdte meg működését. Ezt követően jó fenntartói döntések vezettek a mai
városi könyvárig. 1963. december 2-án avatták fel a Kossuth utca 6. szám
alatti megüresedett iskolaépület földszintjére költöztetett
felnőttkönyvtárt, ahol 180 m2 alapterületen kényelmes
olvasóterem és tágas szabadpolcos kölcsönzőtér állt az olvasók
rendelkezésére, míg a könyvtár régi helyiségében 1964. január 1-jén 32 m2-en,
új bútorokkal megnyílt a gyermekkönyvtár.
A 60-as években és a
70-es évek első felében példaértékűek voltak a városi könyvtár
rendezvényei, melyek Könczöl Imre személyéhez fűződtek. Kiterjedt
irodalmi kapcsolatainak köszönhető, hogy a könyvtár közel két évtizeden
át a város szellemi központja lehetett. Maradandó élményt nyújtottak az
író-olvasó találkozók, a népszerű „könyvtári esték”. A jeles kortárs
írók, költők között alig akadt, aki nem járt Várpalotán, s jó részük
visszajáró vendég volt: Krúdy Zsuzsa (Krúdy Gyula lánya), Czine Mihály
irodalomtörténész, Csoóri Sándor költő, Veres Péter, Tersánszky Józsi
Jenő író, és neves előadóművészek is. Ugyancsak Könczöl Imre érdeme a
város kulturális és irodalmi múltjának tudományos igényű feldolgozása, a
helytörténeti kutató- és gyűjtőmunka megindítása, amire egyre nagyobb
igény mutatkozott. Könczöl Imre volt a megalapozója a későbbi Krúdy-kultusznak
is. Ebben az időben került a városi könyvtár tulajdonába Bán Aladár
nyelvész, költő, néprajztudós hagyatéka, melyet különgyűjteményként
őrzünk.
1967-ben a város
lakosságának 10%-a volt beiratkozott olvasó, ezt az arányt próbáljuk
azóta is megtartani. Már akkor is alacsony volt az egy lakosra jutó
könyvek száma - sajnos ez sem változott, inkább csak tovább romlott. A
hetvenes években a könyvtár az ifjúság és a felnőtt korosztály olvasóvá
neveléséért indított olvasómozgalmakban vett részt.
1975-ben a Kossuth
utca 6. szám alatti felnőttkönyvtár épületének emeleti része is
megüresedett, s a felújítás után itt kapott helyet a gyermekkönyvtár.
Ekkor a városi könyvtár alapterülete összesen 266 m2-re
emelkedett, és új bútorokkal gyarapodott. Ebben az időszakban került az
állomány jelentős része szabadpolcra és szakrendbe. Könczöl Imre 1980-ban nyugdíjba ment, de személye a város szellemi és
kulturális életében továbbra is meghatározó maradt. Megjelent kutató
munkái, a város múltjáról, az irodalomról tartott előadásai egyaránt
élményszámba mentek.
A Városi Tanács
felajánlására 1985-ben új otthonba költözhetett a városi könyvtár. A
Szent István úti épületben 650 m2-en tágas, korszerűen
felszerelt könyvtár nyitotta meg kapuit, ahol összefüggő térben kapott
elhelyezést a felnőtt és a gyermekkönyvtár, valamint előadóterem és
tömör raktár állt rendelkezésre. Nagy sikere volt az ekkor kialakított
zenei részlegnek, az idegennyelv-tanulás lehetőségének, és sokan vették
igénybe az olvasótermet, valamint a reprográfiai szolgáltatást. A
szolgáltatások között megjelent az irodalomkutatás és a tájékozató
szolgálat, valamint a helyismereti gyűjteménynek nemcsak a gyarapítása,
hanem a feltárása is megindult.
Az 1980-as években a
városi könyvtár tovább bővítette közönségkapcsolatait, ez időtől ad
helyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Várpalotai Szervezete
rendezvényeinek is. A TIT Gondolkodó Klubjával közös programok közül
különösen emlékezetesek Ancsel Éva, Lengyel László, Petschnig Mária Zita,
Bod Péter Ákos, Kukorelli István, Katona Tamás előadásai és a
szabadegyetemi programok.
1991-ben a városi
könyvtár finanszírozásának támogatása céljából létrehoztuk a
Könyvtárpártoló Alapítványt, amely ma is nagy segítséget nyújt a
könyvtár munkájához.
A kilencvenes évek óta
a Krúdy Gyula Városi Könyvtár kultúraközvetítő tevékenységében továbbra
is fontos szerepet kapnak a rendezvények (rendhagyó irodalomórák,
kötetlen beszélgetések a tudomány és közélet képviselőivel, a város
helytörténetének megismertetése), az előadóteremben rendszeressé váltak
a képzőművészeti kiállítások, ahol bemutatkozási lehetőséget nyújtunk a
kistérség alkotóinak is. Új fejezet kezdődött a Krúdy-kultusz ápolásában:
évről-évre megrendezzük a
Szindbád vacsorát, a Prospektus Nyomda
Krúdy-kiskönyvtára köteteinek bemutatóját, felolvasóesteket szervezünk.
1999-ben kezdtük meg a
könyvtár állományának számítógépes feldolgozását, s önkormányzati
támogatás és pályázatok segítették elő az internet szolgáltatások
bevezetését. Nagy változást hozott, hogy 2004. január 1-jétől áttértünk
a számítógépes kölcsönzésre.
2004-ben szakmai
rendezvénnyel, kiállításokkal ünnepeltük az intézmény fennállásának 50.,
a gyermekkönyvtár 40 éves évfordulóját. Ebből az alkalomból született
„A
Krúdy Gyula Városi Könyvtár 50 éve - Emlékkönyv 1954-2004” című kiadvány,
mely összegzése az elmúlt ötven éves tevékenységünknek.
2005-ben jelentettük
meg a Várpalotai Füzetek hatodik kötetét, melyben Pacsuné Fodor Sára és
Szabadi Béla visszaemlékezéseit olvashatjuk a Kossuth utca történetéről
és hajdani lakóiról. Helyismereti gyűjteményünk folyamatosan gazdagodik,
többek között Szíj Rezső adománya, Csiky Iván, Pacsuné Fodor Sára, Lencsés
György, Pajor József, Könczöl Imre hagyatéka révén. Intézményünk büszke
a jól felszerelt, megőrzött, értékes állományára, és az utóbbi években
kialakított európai uniós gyűjteményére.
Könyvtárunk a
Várpalota Kistérség Többcélú Társulás könyvtárainak központja.
Szeretnénk rendszeres és élő kapcsolatot fenntartani a települések
könyvtáraival (az internet bevonásával), hogy a városkörnyéken lakók is
hozzájuthassanak a magasabb szintű könyvtári szolgáltatásokhoz. Örömünkre szolgál, ha
partnerei lehetünk a helyi civil szervezeteknek, s közös rendezvényekkel
segíthetjük törekvéseiket, valamint információs hátteret nyújthatunk a
munkájukhoz.