Rólunk írták...

A színek és formák lírája

Szinte zsúfolásig telt a várpalotai könyvtár kamaraterme a Palotai Grafikai Csoport kiállításának a Krúdy Gyula Könyvtár illetve a Kulturális és Humán Szolgáltató Intézet közös szervezésében létrejött október 11-ei megnyitóján. A tíz művész különféle stílusban és technikával készült alkotásaival ékített falak között Ármás János újságíró mondott megnyitó beszédet "Kísérlet egy különös nyelvészkedésre, avagy ki állíthatja össze a grafika szótárát?" címmel.

- A művész, az alkotó nem a művészetről és az alkotásról gondolkodik, hanem a világról, s teszi ezt a maga sajátos és egyedi nyelvén - hangoztatta Ármás János, majd így folytatta: - A művészet nyelve mindig őszinte, mert ha nem az - csak olcsó kóklerség és manipuláció.

A továbbiakban a kiállító művészekről kaptunk rövid bemutatást, egyedi kifejezési stílusuknak a nyelvészetben fellelhető párhuzamaival jellemezve.

Hallhattunk Borbás Zoltán tapintatos, finom, már-már elmélázóan lírai kifejezési módjáról, Molnár Mónikáról, aki a világról gondolt új gondolatai elmondásához új közeget teremt, hogy az a gondolat részévé váljon, dr. Erdész Károlyról, aki egyformán jól beszéli a fotó és a grafika nyelvét, s akinél az objektív fotóművészet a grafikában szubjektív nyelvvé válik. Tatár Antalról, aki a hagyomány nyelvével azonosított tisztességes és hiteles grafikai nyelvet beszél, Nikolausz Krisztiánról, aki egy új generáció tiszta és világos nyelvét hozza magával szárnyas oltárában, amely azt mondja, ma is lehet oltárokat festeni, Baranyai Ferencről, akinek nyelve küldetéses nyelv, minthogy ő maga is küldetéses ember, aki tanárként a rábízott gyerekekkel is törekszik megismertetni a grafika nyelvét. Megtudtuk, Lendvai István szobrászművész, éremművész számára a grafika nyelve a kirándulásé, alkotásaival elsősorban a hölgyekhez szól. Szalai Béla grafikus nyelve a költőé, versíróé, aki nem tolakodva, hanem tehetségével érvényesül. Nagy Gábor filozofikus karikatúrái a világ emberi viszonyait megismerő, arra rácsodálkozó ember nyelvének kifejeződései. Mészáros Imre Löszmélyút-kultúra című munkái pedig azt bizonyítják, hogy a grafika nyelvén mindent ki lehet fejezni.

Ármás János - jó nyelvészkedést kívánva - ezzel szabad teret adott a közönségnek az alkotások elmélyültebb tanulmányozásához.

Mint Koncz Józsefné a könyvtár igazgatója lapunknak elmondta, az intézménytől nem idegen effajta rendezvények szervezése. Korábban is rendszeresen adtak helyet a Palotai Napokhoz kapcsolódó művészeti eseményeknek, de attól függetlenül, év közben is szívesen látják az alkotásaikkal bemutatkozni szándékozó művészeket.