Deborah Rodriguez: A kabuli
szépségszalon
Deborah Rodriguez michigani
fodrászként csatlakozott egy segélyszervezethez, amely Afganisztánban
tevékenykedett. Vendégei eleinte a csoport tagjai és a helyi
diplomatafeleségek közül kerültek ki, munkája során azonban Deborah
egyre több helyi asszonnyal is megismerkedett. A számos kitaszított,
elnyomott és megalázott afgán nő sorsát látva kezdett el azon
töprengeni, miként tudna segíteni rajtuk. A világ leghíresebb
szépségipari cégeinek adományaiból létrehozta a Kabul Szépségiskolát,
ahová fiatal lányokat vett fel, hogy megtanítsa őket a sminkelés és a
frizurakészítés fogásaira, egyúttal pedig használható szakmát adjon a
kezükbe. Tevékenysége persze nem aratott osztatlan sikert Kabulban,
hiszen sokan szimpatizáltak a hatalmuktól éppen csak megfosztott tálibokkal, a legtöbb férfi pedig legalábbis gyanakodva figyelte az
évszázados hagyományokat felrúgó idegen asszonyt. Deborah számára nehéz
volt megszokni az eddigi életétől nagyon idegen kultúra kötöttségeit,
nemegyszer az élete is veszélyben forgott, az afgán lányok felemelésének
tervétől azonban nem lehetett eltántorítani. Megismerte és megszerette
őket, meghallgatta a problémáikat, panaszaikat, amelyekből bizony volt
elég. Ám a kabuli évek vidám, boldog pillanatokat is tartogattak, sőt,
Deborah - elhagyva agresszív amerikai férjét - egy afgán férfi második
feleségeként a szerelmi boldogságot is megtalálta. Könyvében életének
ezt a kudarcokkal és sikerekkel, szomorúsággal és örömökkel tarkított
szakaszát meséli el lebilincselő stílusban.
