Blogok (Személyes szakmai hírek)

Feledésbe merült „peremartoni csudatörténet”

Feledésbe merült „peremartoni csudatörténet”
Szűz Mária-jelenések Peremartonban

Ma már sajnos egyáltalán nem közismert, hogy a XIX. század végén Veszprém megyében is voltak Mária-jelenések, amit vallásos ponyvanyomtatványokban „peremartoni csudatörténetként” terjesztettek a maga korában. Pedig 1894-ben a környékről tódultak a népek Peremarton erdejébe, hogy láthassák a csodát.

Pásztorok szokásai – Várpalotai történet

KARÁCSONYI DURROGATÄS, „PÁSZTORKÖSZÖNTÖ"

A pásztorember vagy az uraság, vagy a gazdák alkalmazottja volt, így kenyéradó gazdái elvárták tőle, hogy évente megköszöntse őket. A karácsonyi köszöntés időpontja december 24-én este volt, ekkor a községi alkalmazottak végigjárták az összes gazdákat. 

A családfakutatás legfontosabb alapszabályai

A családfakutatás 12 legfontosabb szabálya

1. Mindig hivatkozzunk a forrásainkra. Mindig.

2. Soha ne feltételezzük, hogy egy másik kutató adatai 100%-ban helyesek

3. Ne feledjük, hogy minden névnek több változata van, ellenőrizzük le azokat is!

4. Soha ne másoljuk le más személy nyilvános családfáját, csak hasznos segédeszközként használjuk!

5. Kutatásainkat osszuk meg szabadon másokkal, és mások is megosztják velünk!

6. Soha ne bízzunk feltevéseinkben, csak a forrásokban!

Budai István és Mihály uram birtokügylete, 1772

Budaj István és Budaj Mihály két egytestvérek adunk tudtára az kiknek illik, hogy a minémű rész szerént már ki irtott, rész szerint még ki irtatandó Szántó Földeink Somos mellet vaggy Város végében voltak, mellyeknek mind szélső mind alsó szomszédságában az Mlgos Uraság Tábláj vannak, azokat mink önként és minden kinszerités nélkül Nagy Méltóságú Özvegy Gróf Zichy Jánosné Eő excellentziájának oda engedtük mellyekért Eő excellentziája Nékem, Budaj Istvánnak az Saar Réte mellet levő Lasstzai[?] inseriptionális [zálogbirtok] Rétet nem külömben az Tabormezőn lévő Uraság Táblának felső végébül t

Az utolsó bakonyi betyár – veol.hu

Idén éppen száztíz éve, hogy meghalt az utolsó híres betyár, Savanyú Jóska. A népi hősökként tisztelt zsiványok szinte az összes magyar tájegységben léteztek: a nógrádi „úri betyár” Krúdy Kálmántól kezdve a dél-alföldi Rózsa Sándoron át a somogyi Patkó Pista és Jancsi testvéreken keresztül – akik a népi legendákban már egy személlyé, Patkó Bandivá változtak –, egészen a borsodi Angyal Bandiig rengeteg betyárt ismerünk.

Palotai nemesek az 1820-as nemesi összeírásban

Az 1820-as nemesi összeírásban szereplő palotai nemesek névsora

Forrás: MNL VeML IV. 1. E. cc. 1819-1820

A’ Weszprémi járásban s’ különösképpen a’ belölírtt Szolga Bírónak Numerussában találkozó nemességnek öszveírása. (ÖSZVEIRÁSA A TEKINTETES NEMES VESZPRÉM VÁRMEGYÉBEN, A’ veszprémi Közép JÁRÁSBAN LAKÓ, VAGY BIRTOKOS ORSZÁGOS, VAGY STATUSBÉLI NEMES URAKNAK)

Környékünk néhány természeti értéke egy 1933-as cikkből

"Jóllehet a Bakony-hegység főként mészkőből és dolomitból van felépítve, mégis nem sok oly vad, bizarr, félelmetes, csipkés él, csúcs, fal látható, mint az Alpok némely vidékén. Ennek magyarázata bizonyára az, hogy idők folyamán a víz és szél és egyéb behatások simítottak az ősi arculat redőin. Néhány különösen érdekes sziklát a következőkben sorolok fel:

[...]

Vargha Gyula: Vitézi énekek Thúry Györgyről (Részlet) (1923)

                  Palota ostroma

                               „Farkas, jó öcsém, veszélyes
                               Vállalatra férfi kell;
                               Választhatnék-e jobbat erre,
                               Mint tulajdon véremet?
 
                               Buda bősz basája, Arszlán,
                               Palotát már úgy szorítja,
                               Hogy, ha nem jön gyors segély,

Fizély Sándor kérészéletű várpalotai bányaigazgatósága

Családkutatásom során akadtam rá Fizély Sándor halálesetének anyakönyvi bejegyzésére. Nevét sosem hallottam, sőt a várpalotai bányászattal foglalkozó helytörténet-kutatóink számára sem volt ismerős. Úgy gondoltam, érdemes lenne róla összegyűjteni, amit lehet.

Keveset tudhatunk róla egyelőre, ritka neve alapján megállapítható a hungaricana.hu adatbázis találatai alapján, hogy családja régi bányászcsalád. 

Adat a palotai templomi zászlók használatához 1747-ből

Egy 1779-ben Egerben kiadott ,,Szertartáskönyv" a következőképpen határozza meg a templomi zászlók funkcióját: „A Zászlók azért nem mást jelentnek, hanem hogy mi igaz hivek a' Processiókban, vitézkedeo hadi sereg gyanánt, Krisztusnak zászlói alá egybe gyűlünk, hogy Istennek dütseosége, és lelkünknek üdveossege mellett látható, és láthatatlan ellenségünk ellen hartzollyunk, a' mint Szent Pál Apostol ama hires nevezetű keresztény vitézekreol szól .. .

Csapókra vonatkozó anyakönyvi bejegyzések - összeáll. Fodor Sára

Részletek Pacsuné Fodor Sára: A palotai csapók című hatalmas szorgalommal megírt, rendkívül adatgazdag dolgozatából, amelyben az egykori Palota mezőváros leggazdagabb rétegének, a csapóknak a történetét dolgozta fel.

Oldalak

please do NOT follow this link