Arcok, utak, életek - Margaret Atwood - Munkácsi Lejla ajánlója

Új rovatunkban olyan emberekkel szeretnénk megismertetni olvasóinkat, érdeklődőinket, akik valamilyen okból híresek lettek vagy éppen sokat tettek munkásságukkal a világért, az emberekért. Emellett a rovat végén ajánlunk általuk írott vagy róluk szóló köteteket, melyeket könyvtárunkban ki is kölcsönözhetnek az érdeklődők.

Margaret Atwoodot hazánkban szinte mindenki A szolgálólány meséje című regénye által ismeri. Valóban ez a kötet hozta meg számára a hírnevet, nem csupán Magyarországon, hanem a világ többi részén is. Eddigi életműve több mint ötven kötetet tesz ki, melyben ugyanúgy megtalálhatóak a verses kötetek, a novellák és a gyerekkönyvek mint a regények.

Margaret Eleanor Atwood 1939. november 18-án született Ottawában. Édesapja zoológusként tevékenykedett, így Margaret életének gyermekkorától kezdve szerves részét képezte a természet szeretete. Sok időt töltött az észak-quebec-i erdőkben. Tizenegy éves koráig nem járt rendszeresen iskolába, de nagyon szeretett olvasni, szerette a szépirodalmi műveket, a Grimm-testvérek meséit, valamint a kanadai állatvilágról szóló történeteket is. Iskolai tanulmányait a Leaside High School-ban végezte a torontó-i Leaside-ban; itt érettségizett 1957-ben.

Mindössze hat éves volt, amikor írni kezdett, és csupán tizenhat, amikor eldöntötte, író szeretne lenni. 1957-ben megkezdte tanulmányait a Victoria Egyetemen, ami a Torontói Egyetem részét képezi, s 1961-ben itt szerzett diplomát irodalomból, filozófiából és francia nyelvből. Ezután tanulmányait a Harvardon folytatta tovább.

1965-1972 között különböző egyetemeken tanított (pl.: University of British Columbia, University in Toronto).

A kanadai élettől elszakadva számos más helyen is élt eddigi élete során: Anglia, Skócia, Franciaország. Amellett, hogy kedveli a városi életet, főként kulturális lehetőségei miatt, szívéhez közel áll a nomád életmód is, ezért évek óta minden nyarat egy erdő széli kis házban tölt el áram és folyóvíz nélkül.

1968-ban férjhez ment Jim Polkhoz, akivel 1973-ban el is váltak. Nem sokkal ezután megismerkedett a regényíró Graeme Gibsonnal, akivel összeköltözött. Az észak-torontói Alliston nevű városban telepedtek le Ontario államban. Lányuk, Eleanor Jess Atwood Gibson 1976-ban született. Atwood manapság Toronto és Pelee Island (Ontario) között osztja meg idejét.

Művei a hatvanas évek elejétől kezdve jelennek meg folyamatosan. Atwood korunk egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb írója. Műveit több mint negyven nyelvre fordították le. Írásai nemcsak műfajukat, de témájukat tekintve is szerteágazóak: „Kanada nemzeti identitása, az Amerikai Egyesült Államok és Európa kapcsolata; az emberi jogok, környezetvédelmi problémák kérdései, a nőiség társadalmi felfogása. Az utóbbival kapcsolatban a női test művészeti megjelenítéséről, a nők társadalmi és gazdasági kihasználtságáról és a nők és férfiak közti kapcsolatokról is ír.” (Forrás: Litera)

Történetei komorak, a világ jövőjéről alkotott képe aggasztó. Környezetvédelmi aktivistaként tagja a kanadai zöldeknek, de a párt más ügyeiben nem szólal meg.

 

„Felhasználtuk ökokeretünket. Nem kebelezhetjük be továbbra is ilyen veszélyes tempóban a természetet, anélkül, hogy magunkat és minden mást a bolygón el ne pusztítanánk!”

 

A nők szerepének ábrázolásával szerzett hírnevet, hiszen első két regényében (The Edible Woman, Fellélegzés) erre fekteti a hangsúlyt. A regények megjelenése után egyértelműen feminista íróként könyvelték el. Ez a téma minden korban foglalkoztatja az embereket, így nem csoda, hogy sikert hozott az írónő számára.

 

Rengeteg díjat és kitüntetést tudhat magáénak, ezek egy részét az 1985-ben íródott A szolgálólány meséje kötetének köszönheti. „Az alkotásért többek között elnyerte az Arthur C. Clarke-, valamint a Governor General’s Literary díjakat. Mindezek mellett 2000-ben megkapta a francia Goncourt-díj mintájára alapított Man Booker-díjat, 2001 óta szerepel neve a kanadai Walk of Fame sétányán. 2017-ben A német könyvszakma békedíjával jutalmazták, de ugyanebben az évben lett az övé a Franz Kafka-díj is.” (Forrás: Nők Lapja)

 

 

Leghíresebb regényei: A szolgálólány meséje, Alias Grace, A vak bérgyilkos, Boszorkánymagzat, Fellélegzés, Testamentumok, melyek mindegyike megtalálható könyvtárunk állományában.

 

Érdekességek:

  • Férjével együtt elnökei a Ritka Madarak Klubjának
  • Ő is környezettudatos életmódot folytat, nemcsak hirdeti azt
  • A szolgálólány meséje kötetből az HBO sorozatot készített, mely szintén nagy népszerűségnek örvend
  • Sokáig otthoni taníttatásban részesült édesanyja által, melyen bátyjával Harolddal együtt vettek részt
  • Harold tanította meg olvasni, úszni és evezni is
  • Akkor szembesült először a való világgal, azaz a többi lány prüdériájával és sznobériájával, a sok sugdolózással, rosszindulatú pletykával és azzal, hogy a lányok egy kukacot sem tudtak anélkül felszedni, hogy ne kezdtek volna sikítozni, amikor első alkalommal bekerült az iskolába
  • Margaret gyorsan haladt tanulmányaival, mégpedig annyira, hogy tizenkét évesen a tizenöt évesek osztályába sorolták
  • „Saját bevallása szerint pontosan emlékszik a pillanatra, amikor eldöntötte, író lesz. Egy focipályán vágott keresztül hazafelé középiskolás korában. Megszületett a fejében egy vers, amit papírra vetett, és arra jutott, ez az egyetlen dolog, amit egész életében csinálni akar. Annyira nem volt kétsége, hogy döntését iskolai barátainak is elmondta, s az iskolai évkönyvben is az szerepelt a fotója alatt: „Peggy ambíciója, hogy megírja a Nagy Kanadai Regényt.” (Forrás: Nők Lapja)
  • Szülei nem örültek neki, hogy az írásból akar megélni
  • Kezdetben úgy tervezte, lesz egy megélhetési forrása az írás mellett, ezért angol irodalom szakra jelentkezett, s mellette újságírást, színjátszást és vitakultúrát is tanult
  • Doktoriját soha nem szerezte meg
  • Könyvei megírását mindig komoly kutatómunka előzi meg. Egy nagy barna dobozban gyűjti kutatásainak cikkeit, újságkivágásait
  • Irritálja ha saját élettörténete és művei között próbálnak párhuzamot vonni
  • Számtalan szervezetet támogat, sokat jótékonykodik
  • Csak újrahasznosított papírra hajlandó dolgozni
  • Évek óta az irodalmi Nobel-díj legnagyobb esélyesei között emlegetik

 

 

+ 1 A Könyves blog készített egy összeállítást Atwood női karaktereiről

https://konyves.blog.hu/2018/10/23/kik_ezek_a_nok_margaret_atwood_regenyeiben

 

 

 

 

Forrás:

Cultura – A kulturális magazin https://cultura.hu/kultura/margaret-atwood-irott-szava/

Litera https://litera.hu/magazin/osszeallitas/nobel-eselyesek-margaret-atwood-78009.html

Környezetvédelem, képregények, nők: nagyító alatt Margaret Atwood munkássága és élete

https://www.noklapja.hu/mozaik/2019/11/18/kornyezetvedelem-kepregenyek-nok-nagyito-alatt-margaret-atwood-munkassaga-es-elete/

Margaret Atwood, aki megalkotta a szolgálólányt

https://www.noklapja.hu/olvasnivalo/2019/09/17/margaret-atwood-aki-megalkotta-a-szolgalolanyt/

Margaret Atwood weboldala http://margaretatwood.ca/

please do NOT follow this link